Van, ami nem változik: Mijazaki Hajao továbbra is kézzel rajzolja animációit

Mikrofilm

És közben az élet értelmére keresi a választ új filmjében, mely hagyományos techikával, elképesztő lassan készül: egy percnyi filmet közel egy hónapig alkotnak.

A japán Studio Ghibli az amerikai Pixar és az ír Cartoon Saloon mellett az elmúlt évtizedek legmeghatározóbb animációs filmstúdiója, melynek neve mára összeforrt egyik alapítójával, Mijazaki Hajaóval. A Nauszika, Laputa, Totoro vagy Porco Rosso című filmekkel világhírűvé váló rendező először a 90-es évek végén jelentette be visszavonulását. Nem sokáig bírta: elkezdett dolgozni egy történeten, amely egy tízéves, önfejű kislányról szól, akinek mágikus lények között kell fontos élettapasztalatokat szereznie, hogy megmenthesse szüleit. Ebből született a Chihiro Szellemországban, amely végül elnyerte a legjobb animációs film Oscarját is, és minden idők egyik legismertebb animéjévé vált.

Mijazaki azóta még három filmet rendezett, A vándorló palotát és a Szél támad címűt szintén Oscarra jelölték, a Ponyo a tengerparti sziklánnak pedig be kellett érnie egyéb elismerésekkel. 34 alkotással töltött év és 11 animáció után 2013-ban Mijazaki úgy döntött, ismét leteszi a ceruzát. Mindez még a legendásan precízen működő Ghiblinél is gondokat okozott: következő évben még kijött az Amikor Marnie ott volt (ami szintén Oscar-jelölést kapott), majd bejelentették: a stúdió rövid szünetet tart, hogy Mijazaki visszavonulása után átértékeljék a dolgokat és meghatározzák, merre tovább. 2016-ban még együtt dolgoztak Dudok de Wittel és a Wild Bunch stúdióval A vörös teknős című remek animáción (ugyancsak Oscar-jelölés), majd hosszú csend következett.

Nem siették el a Ghibli irányvonalainak meghatározását: a következő egészestés animációjuk csak 2020-ban jött ki, a tévére szánt Earwig and the Witchet pedig Mijazaki Hajao fia, Mijazaki Goro rendezte.

A staféta átadása azonban több szempontból is csalódást keltett:

a kritikusok és a nézők sem rajongtak a 3D-s, számítógépes grafikával készült animációért, ami talán a stúdió leggyengébb filmje. Ezt követően jött a hír Mijazaki Gorótól, hogy Hajao nem bír magával, ezért visszatér a rendezéshez: „Muszáj alkotnia valamit, gyakorlatilag csak így tud élni” – fogalmazott, hozzátéve: ahogy eddigi munkáit, úgy következő filmjét is fiának, unokájának dedikálja.

Azóta kiderült az is, min dolgozik a legendás Mijazaki: Josino Genzaburo 1937-es, How Do You Live? című regényét adaptálja animévé. A munkát a tőle megszokott elképesztő precizitással végzi, és továbbra is ragaszkodik a kézzel rajzoláshoz: minden egyes filmkocka elkészítésében részt vesz, így nem csoda, hogy körülbelül egy hónapba telik egy percnyi animáció elkészülése. A stúdió vezető producere, Suzuki Tosio még 2020-ban azt nyilatkozta: biztos, hogy még legalább három évbe beletelik, mire kész lesz a mozi.

Mijazakit tehát nem hatotta meg fia próbálkozása a számítógépes animációval. Korábbi filmjeiben, például a Chihiróban előfordultak jelenetek, amiben 3D-technikát használt, illetve ő maga is készített rövidfilmet ilyen módszerrel (a Boro the Caterpillar teljes egészében csak a Ghibli Múzeumban látható, néhány pillanat azonban nézhető belőle ebben a videóban), a jelek szerint azonban mindezek elegek voltak számára, hogy ismét a hagyományos animáció mellett tegye le a voksát. Még 2016-ban vált híressé az a videó, amelyben bemutatnak neki egy számítógép generálta animációs megvalósítást, amely egy fura, kicsavarodott végtagokkal rendelkező lény mozgását próbálta animálni. Mijazakit finoman fogalmazva sem nyűgözte le a dolog: mint elmondta, vannak fogyatékossággal rendelkező barátai, így tisztában van vele, milyen az, amikor valaki nem úgy mozog, mint az egészséges társai. „Bárki csinálta ez az izét, fogalma sincs róla, mi az a fájdalom. Undorodom ettől” – magyarázta, hozzátéve: ezt a fajta animációt egyenesen sértőnek találja.

Egy friss interjújában most megerősítette akkori véleményét:

„Abban hiszek, hogy egy animátor valódi munkaeszköze a ceruza”

– mondta. Új projektjéről azonban ezúttal sem árult el túl sokat, mindössze annyit, hogy egy nagyformátumú fantasyt készít, melynek középpontjában egy felnövéstörténet áll. Megkérdezték tőle, az animáció választ fog-e adni címbeli kérdésére, vagyis hogy hogyan él valaki, vagy hogyan lenne érdemes élnie. „Azért készítem ezt a filmet, mert nem tudom erre a választ” – fogalmazott Mijazaki. 

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.