A tigriskirály rács mögött, de akad utánpótlás

Mikrofilm

Megérkezett a Netflix sikersorozatának második évada, jóllehet az első évadban megismert Joe Exotic továbbra is börtönben ül. Nagymacska-őrültekből azonban a jelek szerint továbbra sincs hiány.

A Tigrisvilágra valószínűleg mindig úgy fogunk visszaemlékezni, mint a lockdown időszak legmeghatározóbb sorozatára. 2020 márciusában gyakorlatilag az egész világ karanténba vonult, bezártak a mozik, színházak és szórakozóhelyek. Nem voltak még online koncertek, Zoom-rendezvények és hasonlók, így maradtak a streamingszolgáltatók. A már addig is egyeduralkodónak számító Netflix pedig zseniális érzékkel eresztette a népre tigrises krimi-dokumentumsorozatát.

Joe Exotic sagája tökéletes néznivalónak bizonyult a kényszerű otthonülés alatt: olyan világba engedett betekintést, amelyről legtöbbünknek fogalma sem volt; karakterei egyszerre voltak jók és rosszak, őrültek és szerethetők; a Making a Murderer világsikere után pedig ismét bebizonyosodott, hogy az emberek odáig vannak a megtörtént eseteket feldolgozó krimi-dokukért.

A Tigrisvilág nemcsak bűnös néznivaló volt, de egy valóban izgalmas és szórakoztató sorozat,

amiért mi is odáig voltunk. Hónapokig tartó tigrisőrület tört ki, a halloweeni szezon legmenőbb darabjainak számítottak a Joe Exotic-öltözékek; mindenki azt várta, mikor jön a filmadaptáció; a hírek pedig tele voltak a sorozat szereplőivel. Folytatás nélkül is hamar szárnyra kelt, hogy Exotic Trumphoz folyamodott elnöki kegyelemért, vagy épp hogy állatkertjét megkaparintotta ősellensége, Carol Baskin.

A főszereplőkről tehát továbbra is naprakész információi lehetnek azoknak, akiket érdekel a sorsuk. Az elképesztő siker hatására viszont nem meglepő módon a Netflix ragaszkodott a folytatáshoz, ami nemrég meg is érkezett a streamingre. A második évad azonban már induláskor egy rakás problémába ütközött: legnagyobb sztárja, maga Joe Exotic továbbra is rács mögött van (megsértette a vadon élő állatokra vonatkozó törvényeket, illetve bérgyilkost bérelt fel Carol Baskin megölésére), így egyedül rossz képkivágású, borzalmas minőségű Zoom-felvételek formájában jelenik meg. Az alkotók is észlelhették, hogy ez így ebben a formában gyakorlatilag élvezhetetlen, épp ezért a kezdeti, hosszabb szereplése után a tigriskirály a későbbiekben már csak néha tűnik fel, egy-egy mondattal kommentálva az eseményeket.

De akkor mégis kiről vagy miről szól a folytatás? Ezt öt rész után is nehéz megmondani – olyan, mintha maguk az alkotók is csak keresgélnék a választ. Adná magát Exotic nemezise, Carol Baskin; ő azonban már az első évad után elhatárolódott a sorozattól, így nem adott több interjút. Nem is csoda: míg a rajongók az állatkínzás, a zaklatási vádak és egyéb piszkos ügyek ellenére az egekig emelték Exoticot, Carol Baskin alakját egyöntetű utálat övezi. Az egész első évad lényege benne van ebben az egy mémben; a folytatásban az egyik állatvédő szakértő meg is jegyzi, hogy számára teljesen érthetetlen ez a fajta kettős mérce, amit a két főhőssel szemben alkalmaznak a rajongók. A sorozat azonban mindezzel gyakorlatilag egyáltalán nem foglalkozik a második évadban. Ahogy az első felvonást illető kritikákkal sem: maguk a nagymacskák továbbra is ugyanolyan színes kellékek, mint az állatkertekben; az őket borzalmas körülmények között tartó tulajdonosokat pedig valódi kritika helyett legfeljebb karikírozzák.

A Tigrisvilág második évadából tehát hiányzik az önkritika, vagy a társadalomtudatosság.

Ettől sokkal nagyobb probléma azonban, hogy egyszerűen nem tudja kitölteni az űrt, amit főhősei kiesése okoz.

Szemmel láthatóan csapongva, ebbe-abba belekapva próbálja folytatni a nagysikerű első felvonást: kapunk egy kis ízelítőt abból, mi történt a szereplőkkel, hogyan változtatta meg életüket a sorozat; majd ismét rászállunk Carol Baskinre. Az, hogy hova tűnt milliomos férje, az előzmény egyik legnagyobb rejtélye volt, így ez a nyomozás akár izgalmas is lehetne. A krimi élét azonban hamar elveszi, hogy ha Don Lewis, vagy holtteste bármilyen formában előkerült volna, az akkora szenzáció lenne, hogy már biztos hírt kaptunk volna róla, mint ahogy minden, a sorozatot illető apróságból cikkek százai születnek. A fókusz ezután két másik tigrisbolondra, az első évadban már megismert Jeff Lowe-ra és Tim Starkra kerül. Hiába tudunk meg azonban többet róluk és múltjukról, igazából semmit nem adnak hozzá karakterükhöz; olyan, mintha a hihetetlenül feszesre vágott első évadból kimaradt epizódokat szerkesztették volna most össze.

Tim Stark van olyan eszement és temperamentumos, hogy az ő jelenetei önmagában is megállják a helyüket: képes nemcsak a rendőröket és a bírót, de az újságírókat, sőt, a Tigrisvilág alkotóit is nyíltan megfenyegetni, miután pácba kerül. Hamar rá kell azonban jönnünk, hogy Tim Stark nem Joe Exotic: a második évadból fájóan hiányoznak az olyan összetettebb, fura fazonok, mint a Bundesliga-frizurás, meleg fegyverőrült Exotic. Néhány szórakoztató, vagy inkább elborzasztó jelenet azért így is akad: ilyen a 15 perc hírnévhez végsőkig ragaszkodó sztárügyvéd, aki gyakorlatilag bárki mellé beáll egy kis szereplés kedvéért; vagy épp az Exotic felmentéséért lobbizó fanatikusok története, akik először azért nem tudnak találkozni az ügy érdekében Trumppal, mert az koronavírusos, majd pedig az elnök rajongói zavarják el őket a színről, órákkal a Capitolium ostroma előtt. A Tigrisvilág második évada azonban ezekkel együtt is totálisan feleslegesnek tűnik. Ezen az sem javít, hogy az alkotók szemmel láthatóan végig a rajongók kiszolgálását tartották szem előtt. Ez általában a valódi ötlet és kreativitás elfedését szolgálja, ahogy most is.

A Tigrisvilág első két évadja elérhető a Netflixen.

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.