Film

Vándorló Föld

  • Szabó Ádám
  • 2019. július 20.

Mikrofilm

A filmes kiskáté szerint egy sci-fi minél inkább semmibe veszi a fizika törvényeit, annál magasabb a benne felhasznált sablonok száma. Ha tehát a Nap bemondja az unalmast, ezért a Földet hatalmas rakétákkal szó szerint arrébb kell taszigálni egy másik Naprendszerbe, ne várjuk Kip Thorne nevét a vége főcím után a konzultáns megjelölésénél. De ne várjunk épkézláb alakokat vagy drámát se. Sőt, igazából egyetlen dolgot várhatunk teljes biztonsággal: valaki tuti hogy bruce­willisezik egyet a végén, hogy megmentse a bolygót.

A The Wandering Earth Kína válasza az Armageddonra, A magra és a többi sekélyes hollywoodi „mentsük meg a Földet!” eposzra. Anyaországán kívül azonban alig keltett valahol feltűnést, de ez is elég volt ahhoz, hogy az idei év egyik legtöbb pénzt hozó mozijává váljon – s ekként a Netflixen kössön ki.

De miért érdekelhetné a film az amerikai, francia vagy akár a magyar nézőt? Szinte végig Kínában járunk, ahol két zseniális tini meg néhány kemény tökű kommandós akcióján múlik az egész világ sorsa. Pár rövid, ám drámai jelenet erejéig egy nemzetközi űrállomásra is benézünk, ahol az orosz asztronauta természetesen alkoholista, a hős kínai apa pedig drasztikus lépésekre kényszerül, ha meg akarja menteni a családját, na meg a világot.

A fő kérdés, ami a nézők mellett szemmel láthatóan az alkotókat is foglalkoztatta, hogy mindez felnő-e a hollywoodi katasztrófamozikhoz? Nos, nem: a jól sikerült látványvilág rendre megbicsakló akciójelenetek hátteréül szolgál, az elmaradó izgalmakat pedig sem a humor, sem a sztori nem pótolja.

Elérhető a Netflixen

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.