Végleg lelőtték Brad Pitt zombifilmjének folytatását

  • Szabó Ádám
  • 2019. február 7.

Mikrofilm

A költségek túl nagy kockázatot jelentettek a stúdiónak.

A Max Brook A zombi világháború története című regényéből készült Z világháború 2013-ban nem váltotta meg a világot – erre a zombi-apokaliptikus filmek amúgy is ritkán képesek.

Marc Foster mozija 190 millió dollárt kóstált (plusz marketingköltségek), amerikai bevételei pedig épphogy megugrották ezt: 202 millió dollár értékben váltottak rá jegyet. Ezzel viszont még mindig a legsikeresebb zombi-filmnek számít, ráadásul világszinten csak összekapart több mint félmilliárd dollárt, így ha óriási sikernek nem is nevezhetjük box office-szereplését, de tisztességes teljesítménynek igen.

false

 

Az elmúlt években a horror-rajongók körében egyre nagyobb megbecsülés övezte a filmet, ráadásul manapság

Brad Pitt is ritkábban tűnt fel blockbusterek főszerepében,

így sokan örömmel fogadták, amikor tavaly bejelentették, hogy folytatást készítenek a filmnek. A forgatást az eredet tervek szerint idén nyáron kezdték volna el – a Indiewire értesülése szerint viszont a gyártó Paramount stúdió lelőtte a projektet.Az ok a hírek szerint a folytatás magas büdzséje volt. Mint fentebb olvasható, az elszálló költségek már az első résznél is problémát jelentettek, a második epizódra a rendezői széket átvevő David Fincher viszont ígéretet tett, hogy az elsőnél kevesebb pénzből is kihozza az új részt.

A jelek szerint a csökkentett költségek is túl nagy kockázatot jelentettek a stúdiónak, ezért behúzta a kéziféket. David Fincher nevével legközelebb a Netflix-es Mindhunter 2. évadában, illetve egy felnőtteknek szánt animációs sorozatban, a Love, Death and Robotsban találkozhatunk, amelyet a Deadpool-rendező Tim Millerrel közösen készít majd. Pitt már befejezte a Tarantino-féle Once Upon a Time in Hollywood forgatását, és a Z világháború 2 kedvéért már szabaddá is tette magát a nyárra.

Most kénytelen lesz új elfoglaltságot keresni.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.