Végleg lelőtték Brad Pitt zombifilmjének folytatását

  • Szabó Ádám
  • 2019. február 7.

Mikrofilm

A költségek túl nagy kockázatot jelentettek a stúdiónak.

A Max Brook A zombi világháború története című regényéből készült Z világháború 2013-ban nem váltotta meg a világot – erre a zombi-apokaliptikus filmek amúgy is ritkán képesek.

Marc Foster mozija 190 millió dollárt kóstált (plusz marketingköltségek), amerikai bevételei pedig épphogy megugrották ezt: 202 millió dollár értékben váltottak rá jegyet. Ezzel viszont még mindig a legsikeresebb zombi-filmnek számít, ráadásul világszinten csak összekapart több mint félmilliárd dollárt, így ha óriási sikernek nem is nevezhetjük box office-szereplését, de tisztességes teljesítménynek igen.

false

 

Az elmúlt években a horror-rajongók körében egyre nagyobb megbecsülés övezte a filmet, ráadásul manapság

Brad Pitt is ritkábban tűnt fel blockbusterek főszerepében,

így sokan örömmel fogadták, amikor tavaly bejelentették, hogy folytatást készítenek a filmnek. A forgatást az eredet tervek szerint idén nyáron kezdték volna el – a Indiewire értesülése szerint viszont a gyártó Paramount stúdió lelőtte a projektet.Az ok a hírek szerint a folytatás magas büdzséje volt. Mint fentebb olvasható, az elszálló költségek már az első résznél is problémát jelentettek, a második epizódra a rendezői széket átvevő David Fincher viszont ígéretet tett, hogy az elsőnél kevesebb pénzből is kihozza az új részt.

A jelek szerint a csökkentett költségek is túl nagy kockázatot jelentettek a stúdiónak, ezért behúzta a kéziféket. David Fincher nevével legközelebb a Netflix-es Mindhunter 2. évadában, illetve egy felnőtteknek szánt animációs sorozatban, a Love, Death and Robotsban találkozhatunk, amelyet a Deadpool-rendező Tim Millerrel közösen készít majd. Pitt már befejezte a Tarantino-féle Once Upon a Time in Hollywood forgatását, és a Z világháború 2 kedvéért már szabaddá is tette magát a nyárra.

Most kénytelen lesz új elfoglaltságot keresni.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.