Végre egy érdekesnek ígérkező adaptáció: tévésorozat lesz a szuper nehéz retró videojátékból

  • Szabó Ádám
  • 2019. július 13.

Mikrofilm

Irány a harmincas évek!

Hollywood képtelen leállni a játékadaptációkkal, mindegy hogy akciófigurákról, videojátékokról, vagy egy sima kártyajátékról van szó. Készül a következő Mortal Kombat; hamarosan itt van a Jim Carrey-vel kiegészült Sonic, a sündisznó; a borzalmas játékfilm után pedig doku-formában támasztják fel a Doomot.

Már csak idő kérdése, hogy a dobókocka és a pöttyös labda történetét is vászonra álmodják.

A nemrég bejelentett játékadaptáció azonban annyira tévére kívánkozik, hogy igazából az a meglepő, hogy eddig vártak a filmtervvel: a Netflix sorozatot készít az utóbbi évek egyik legnagyobb független videojáték-sikeréből, a Cupheadből.

false

A 2017-ben megjelent játék a 30-as évek animációs világát, a Walt Disney Pictures és a Fleischer Studios (Popey, Betty Boop) meséinek látványát idézte meg és ötvözte egy ugrálós-menekülős játékmenettel: a főhősnek, Cupheadnek és testvérének, Mugmannek a sztori szerint az Ördögnek való tartozását kellett lerónia. A gyönyörű megvalósítás mellett arról vált híressé a game, hogy piszok nehéz: cikkek sora született arról, jó-e ha egy egyszerű, fuss és lőj-típusú játék ennyire embert próbáló.

A StudioMDHR-nek mindenesetre bejött a dolog: a kritikusok odáig voltak a Cupheadért, különböző platformokon pedig több mint négymillió darabot adtak el belőle. A Netflix tehát valószínűleg jó üzletet kötött; a bemutató dátumáról egyelőre nincs hír, de bíztató, hogy a sorozatot az a Dave Wasson készíti, akinek a nevéhez számos közelmúltbeli Mickey egér-epizód fűződik, illetve ő felel a platformon hamarosan debütáló új Rocko modern élete-sorozatért is.

A Cuphead megidézte animációs korszak

ma már sok szempontból idejétmúltnak számít:

a 30-as években készült Betty Boop vagy Mickey egér-kisfilmek tobzódtak a szexista vagy rasszista elemekben, és nem is feltétlenül gyerekeknek szánták őket. Wasson szerint ez annak köszönhető, hogy az animáció még gyerekcipőben járt – de épp ezért is voltak izgalmasak ezek a mesék, hiszen az alkotók szabadon engedhették kreativitásukat.

A show producere szerint a Netflix sorozata a retró és modern animációs technikák ötvözése lesz, ami inkább csak inspirálódik a játékból, de nem követi majd annak sztoriját.

Figyelmébe ajánljuk

Így néz ki most a Matolcsy-körhöz került, elhanyagolt, majd visszavett Marczibányi sportcentrum - FOTÓK

226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el. 

A fejünkre nőttek

Két csodabogár elrabol egy cégvezért, mert meggyőződésük, hogy földönkívüli. Jórgosz Lánthimosz egy 2003-as koreai filmet remake-elt, az ő hősei azonban különc bolondok helyett tőrőlmetszett incelek, akiket azért megérteni is megpróbál.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.