Volt egyszer egy… Hollywood – kihagyott jelenetekkel promózza új könyvét Tarantino

  • narancs.hu
  • 2021. június 22.

Mikrofilm

Ígérete szerint a film könyvadaptációja a történet teljes újragondolása lesz.

Két éve debütált a mozikban Quentin Tarantino legutóbbi filmje, a Volt egyszer egy… Hollywood – habár a Bruce Lee-fanoknak nem nyerte el tetszését, egyéb körökben meglehetős sikert aratott: világszinten több mint 370 millió dollárt hozott a konyhára és 10 Oscarra jelölték, melyből kettőt el is nyert. Ebből az egyiket Brad Pitt vitte haza – a világ egyik legnagyobb sztárjának már régóta kijárt az elismerés, a Hollywood aranykora előtt fejet hajtó mozi tehát már ezzel beírta magát a filmes almanachokba. Ám Tarantino nem elégedett meg ennyivel: saját maga adaptálta regénnyé forgatókönyvét.

A rendező most egy másfél perces előzetessel rukkolt elő, melyben számos, a filmből kimaradt rész is látható:

az egyik ilyen Al Pacino Marvin Schwarzának és a Damon Herriman által alakított Charles Mansonnak a közös jelenete

– utóbbi a moziváltozatban mindössze egy rövid epizódban tűnt fel. Szintén többet láthatunk Julia Butters Trudi Fraser nevű gyerekszínészéből is, aki Di Caprio Rick Daltonjának ad hasznos színészi tanácsokat. A film producere korábban úgy nyilatkozott: ha nem vágják meg Butters jeleneteit, szinte biztos Oscar-jelölést érdemelt volna a mellékszereplők között. A 60-as évekbeli tévéreklámokat idéző előzetes egyelőre kizárólag az Entertainent Weekly honlapján nézhető, ezen a linken.

Ahogy a fentiekből is kitűnik, a több mint két és fél órás Volt egyszer… című filmben bőven maradt még potenciál, Tarantino ugyanis jó szokásához híven túlírta a szkriptet. A regényben viszont egy csomó olyan dolgot kibonthat, ami a filmbe nem fért bele – például a Brad Pitt által alakított kaszkadőr is nagyobb szerepet kap. „A moziban Cliff egy igazi enigma, nem tudhatod, mi is a helyzet vele. A könyvben azonban egy teljes fejezet foglalkozik Cliff múltjával” – nyilatkozta az írónak álló rendező, hozzátéve: Cliff múltja emellett egyfajta különálló ponyvaregényként szövi majd át a regényt.

Egy másik interjúban Tarantino azt is elmondta, hogy nem egyszerűen dramatizálta a film sztoriját, hanem igyekezett a teljes történetet újragondolni és új formában elmondani. Háttéranyaga akadt bőven, hiszen a forgatókönyvön közel öt évet dolgozott, így rengeteg dolog még az eredeti szrkiptbe sem került be, míg más jelenetek a vágóollónak estek áldozatul.

A Volt egyszer egy… Hollywood június 29-én jelenik meg a tengerentúlon. A filmről szóló kritikánk itt olvasható, ebben a cikkünkben pedig a Tarantino-életművet rangsoroltuk.

Kedves Olvasónk!

Üdvözöljük a Magyar Narancs híroldalán.

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők. De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.