Macskaméretű patkányok és szeméthegyek közt élnek – Tiszavasvári romatelepei
002tiszavasvari_MG_4527ww.jpg

Macskaméretű patkányok és szeméthegyek közt élnek – Tiszavasvári romatelepei

  • Németh Dániel
  • RSK
  • 2014. március 6.

Nagytotál

Járvánnyal, uzsorással és szeméttel körbevéve élnek több mint ezren Tiszavasvári romatelepein. A jobbikos polgármester új terv alapján próbálná rendezni a reménytelennek tűnő viszonyokat. Vajon az érintettek mit szólnak hozzá? Az RSK riportja Németh Dániel képeivel. Nagytotál.

Tiszavasvári közgyűlése egy több száz főt érintő hepatitisjárvány miatt nemrég radikális cselekvési tervet fogadott el a telepeken élő romák helyzetének rendezésére. A terv alapján a segélyek megvonásának lehetőségével egyebek közt a vezetékes víz bevezetésére, a kerítés kialakítására, a porták és környékük tisztán tartására, szemétszállítási szerződés kötésére, a nem megfelelő és illegális építmények lebontására sarkallnák az ott élőket. Kérdés azonban, hogy a harmadik világbéli nyomorban élő családok ki tudják-e gazdálkodni a többletköltségeket, ugyanis jövedelmük a létminimum negyedét sem éri el, és annak a felét is elszedik az uzsorások.

A jobbikos polgármester

„A vagyon elleni bűncselekmények száma növekedett, ugyanakkor a felderítési mutató javult” – kezdi Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere az elmúlt négy év összefoglalóját. Nem véletlen, hogy közbiztonsági kérdésekkel nyitjuk beszélgetésünket, hiszen a jobbikos polgármester választási kampányának egyik legerősebb eleme a rend ígérete volt. „Év végére 48 térfigyelő kamerát szerelünk fel, ezek közül több lesz a telepek környékén is” – folytatja a fejlesztésekről szóló összegzést a polgármester, aki saját bevallása szerint 2011-ben „médiahekknek” szánta a csendőrség megalapítását. „De aztán szóltak fentről, hogy nem lesz jó, és törvényt se akartunk sérteni, kinek kell több év pereskedés, így meg is szüntettük a működését a csapatnak.”

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

Van-e cigánybűnözés? – kérdezzük.

„Nem szeretem a fogalmi vitákat, de vannak tipikusan olyan bűncselekmények, mint például a terménylopás vagy az uzsorázás, amit cigányok követnek el. És főként az idősebbek, mert bennük nincs meg az erkölcsi gát. A fiatalok már mások, mert velük foglalkozik a Magiszter Alapítvány, kialakította bennük már ezt. A legnagyobb probléma most már nem is ez, hanem a tisztaság” – sóhajt a jobbikos politikus, aki várhatóan új alapokra helyezi a kampányát: fókuszban a tisztaság.

Tiszta szemét

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

Nem véletlenül: a településen akkora hepatitisjárvány söpört végig, ami majdnem kibillentette őt is a székéből. Tiszavasvári oláh cigányok lakta telepén több mint ezer ember él – jórészt nyomorban. A környéken háromszázan betegedtek meg, több tucat ember került kórházba. A polgármester olyan akciótervet dolgozott ki, amelynek több eleme is a köztisztaságot és a segélyek elvételét célozza. „Ezt az utat? Hát ez olyan, akár a vörösiszap!” – csattan fel az egyik helyi asszony, amikor a polgármester által ígért és szerinte részben megvalósult útfelújításról kérdezzük.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

A Széles út – ami valójában egyautónyi „széles” – a felújítás címén beledöngölt téglatörmelék miatt eső idején inkább iszapcsíkra hasonlít, mint biztonságos és tiszta úttestre. „Nézzenek csak szét, mekkora szemétben kell élnünk” – hív oda a kerítés mellé beszélgetni az egyik szocpolos ház lakója. „Régen nem volt ennyi mocsok itt, a régi polgármester felvette közmunkába a cigányokat, hogy folyamatosan takarítsák a környéket. Most meg mi van? Öten járnak erre a közmunkástanításra vagy mire az egész telepről” – méltatlankodik a kétszobás lakásában tizedmagával élő Gyula.

„Éljen itt egy fél évig!”

false

 

Fotó: Németh Dániel

Miért nem pucolják ki a területet, és egyáltalán miért szórják el a szemetet? – kérdezzük mi. „Figyeljenek ide, könnyű okoskodni ott Pesten meg a hivatalban! Lakjanak itt egy fél évet, és aztán majd meglátjuk. Az egész soron egy darab konténer van lerakva” – mutat végig a hosszú utcán. Miközben beszélgetünk, két év körüli kislánya különböző hulladékdarabokat húz át a drótháló túloldaláról, amiket aztán az anyja elvesz, és az udvari kukába hord.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

„Összesen 160 ezer forintot kapunk, amiben már benne van egy nevelt kisfiú után járó emelt családi is” – mondja Gyula felesége, Marika. Az első hallásra még így is soknak tűnő összeg egyébként egy főre számolva legfeljebb negyede a hivatalos létminimumnak. Gyula, munkakedvét bizonyítandó, minden hónapban jár fogadóórára Fülöp Erikhez, de hiába, azt mondja, utoljára másfél éve hívták be közmunkára.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

A palackokkal, zacskókkal tarkított szemétmező közvetlenül Gyuláék telke mellett kezdődik, és húzódik be mélyen a szocpolos házsor mögé, a vályogputrik világába. A rendezetlenül felhúzott kalyibák között egykori vályogvető gödrök is keserítik az ott lakók életét – az elmocsarasodott hulladéktemető maga a kánaán a macskaméretű patkányoknak.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

Az akcióterv szerint kötelező lesz a vezetékes víz bekötése, a porták leválasztása kerítéssel, szemétszállítási szerződés megkötése és az udvar folyamatos tisztán tartása. „Persze, jó lenne, ha lenne víz a házban – mondja az ötgyermekes családapa. – De miből fizetnénk ezt ki? Az áramot se tudjuk megfizetni” – veszi számba bevételeiket és a kiadásokat. „Elvállalnék bármi munkát, de nincs semmi, közmunkára se kellek.” A házukba nem hívnak be – szégyellik a szegénységüket.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

A vályogkalyibákban élő családoknak már a vezetékes vízzel sem kell vesződniük. A tervek szerint ugyanis a jobbára engedély nélkül és kétséges színvonalon felhúzott putrikra bontás vár, a családokra pedig szétesés. „A védőnői hálózat és a járási hivatal gyámhivatala munkatársainak a bevonásával intézkedjen az ezen házakban lakó gyermekek biztonságba helyezéséről, hosszabb távon pedig készítsen stratégiát ezen építmények felszámolására” – szól a korábban gyámügyesként dolgozó polgármester előterjesztése.

Fű és a zsaruk

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

„Egyszer akkor kellene idejönniük, amikor a postás hozza a járandóságokat, akkor megértenének mindent”– mosolyog keserűen egy férfi mellettünk. Hosszas elbeszéléséből kiderül, hogy az uzsorások a családok bevételeinek nagy részét rögtön elveszik. Az uzsorások okozta gondokat a polgármester úgy kívánta megoldani, hogy 16 ember ellen tett feljelentést rögtön a beiktatása után. Azt mondja, egy ember biztosan börtönbe került, a többi esettel nem tudja, mi a helyzet, ezért a cselekvési terv kitér arra is, hogy ezt megvizsgálják.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

Átkanyarodva a Keskeny útra, tizenéves suhancok vesznek körül minket. Nevetgélve egymást ugratják a fiúk, hogy ki mennyire szereti a „pakkot” – vagyis a marihuánás cigit, amit ötszázért lehet beszerezni a város másik oldalán, a magyarcigány-telepen. Hirtelen rendőrautó fékez le, és civil ruhás rendőrök (képünkön) loholnak el mellettünk, gumibottal a kezükben. Később megtudjuk, bevittek valakit. Nemsokára gördülékenyebben megy majd ez: az önkormányzat terve szerint ugyanis felújítják rendesen az itteni utakat – az előterjesztés szerint többek között a rendőrség járőrözését szeretnék így megkönnyíteni.

Büntetés a bringa miatt

false

 

Fotó: Németh Dániel

A bűdi városrészt keresve útbaigazítást kérünk egy helybélitől. „Látják, ott, az utca végén befordulnak a Makarenkóra, aztán végig a Tolbuhinon, és a Kun Bélától már ott a cigánytelep” – mondja egy standupos humorista faarcával a fiatal nő. A magyar cigányok lakta negyed valamivel kisebb. Kevesebb a putri, több a viskó. Az utak minősége azért egyből jelzi, hol jár az ember – egy valamirevaló rendőrautó itt sem tudna csak úgy le-fel száguldozni.

false

 

Fotó: Németh Dániel

Idősödő asszony kerüli ki mellettünk a víztócsát. „Nagy itt a csóróság, gyerekem, már nem bírjuk. Egyedül élek abból a kis nyugdíjamból, abban a kis viskóban” – mutat az utca leghátsó szegletében megbúvó tákolmányra, majd az éppen arra kerekező fia, Árpád veszi át a szót. „Nekünk három gyerekünk van, de csak küszködünk napról napra. Legalább a vízügynél tudtam egy kicsit dolgozni tavaly, de most semmi sincs kilátásba. A fiam focizik, iskolába jár innen. Tudja, mekkora kiadás az, hogy ne nézzék ki a társai?” A középkorú férfi mostanában sokat költ a biciklire is. Persze, nem könnyűfém vázzal akar villogni a soron következő bringásfelvonuláson – a macskaszem, gumi, láthatósági mellény miatti folyamatos büntetések miatt kerül sokba neki a zöld közlekedés. „Azért is kaptam már csekket, mert az úton sétáltam” – mutat körbe Árpád, majd továbbsuhan a város irányába.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

A „roma emberek társadalmi beilleszkedését” célzó cselekvési terv kiszélesítené az ingyenes fogamzásgátlási akciót, befogná a kóbor kutyákat, kiirtaná a rágcsálókat, továbbá nyolchektárnyi terület felparcellázásával földművelésre is sarkallná a romákat. Munkahelyteremtésről, akár szélesebb körű közmunkáról vagy oktatásról nem esik szó a dokumentumban. A terv szerint viszont megvonnák a segélyt és a közmunkát azoktól, akik nem teljesítik az abban előírt feltételeket, sőt törvénymódosítást is kezdeményeznek a támogatások visszatartásának szélesebb jogi megalapozására.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

A környék legidősebb cigány asszonya nemrég töltötte a kilencvenet. Unokája szerint jól bírja magát Nanó – felső képünkön Nanó lánya –, még az is megesik, hogy egyedül begyalogol a több kilométerre lévő városközpontba. Azt mondja, a háború óta nem látott ekkora szegénységet a cigányok között.

false

 

Fotó: Németh Dániel

 

Szöveg: Suri Szilvi, Kadét Ernő – Roma Sajtóközpont (RSK)

Fotó: Németh Dániel

Neked ajánljuk