Tiszavasvári közgyűlése egy több száz főt érintő hepatitisjárvány miatt nemrég radikális cselekvési tervet fogadott el a telepeken élő romák helyzetének rendezésére. A terv alapján a segélyek megvonásának lehetőségével egyebek közt a vezetékes víz bevezetésére, a kerítés kialakítására, a porták és környékük tisztán tartására, szemétszállítási szerződés kötésére, a nem megfelelő és illegális építmények lebontására sarkallnák az ott élőket. Kérdés azonban, hogy a harmadik világbéli nyomorban élő családok ki tudják-e gazdálkodni a többletköltségeket, ugyanis jövedelmük a létminimum negyedét sem éri el, és annak a felét is elszedik az uzsorások.
A jobbikos polgármester
„A vagyon elleni bűncselekmények száma növekedett, ugyanakkor a felderítési mutató javult” – kezdi Fülöp Erik, Tiszavasvári polgármestere az elmúlt négy év összefoglalóját. Nem véletlen, hogy közbiztonsági kérdésekkel nyitjuk beszélgetésünket, hiszen a jobbikos polgármester választási kampányának egyik legerősebb eleme a rend ígérete volt. „Év végére 48 térfigyelő kamerát szerelünk fel, ezek közül több lesz a telepek környékén is” – folytatja a fejlesztésekről szóló összegzést a polgármester, aki saját bevallása szerint 2011-ben „médiahekknek” szánta a csendőrség megalapítását. „De aztán szóltak fentről, hogy nem lesz jó, és törvényt se akartunk sérteni, kinek kell több év pereskedés, így meg is szüntettük a működését a csapatnak.”
| ||
Van-e cigánybűnözés? – kérdezzük.
„Nem szeretem a fogalmi vitákat, de vannak tipikusan olyan bűncselekmények, mint például a terménylopás vagy az uzsorázás, amit cigányok követnek el. És főként az idősebbek, mert bennük nincs meg az erkölcsi gát. A fiatalok már mások, mert velük foglalkozik a Magiszter Alapítvány, kialakította bennük már ezt. A legnagyobb probléma most már nem is ez, hanem a tisztaság” – sóhajt a jobbikos politikus, aki várhatóan új alapokra helyezi a kampányát: fókuszban a tisztaság.
Tiszta szemét
| ||
Nem véletlenül: a településen akkora hepatitisjárvány söpört végig, ami majdnem kibillentette őt is a székéből. Tiszavasvári oláh cigányok lakta telepén több mint ezer ember él – jórészt nyomorban. A környéken háromszázan betegedtek meg, több tucat ember került kórházba. A polgármester olyan akciótervet dolgozott ki, amelynek több eleme is a köztisztaságot és a segélyek elvételét célozza. „Ezt az utat? Hát ez olyan, akár a vörösiszap!” – csattan fel az egyik helyi asszony, amikor a polgármester által ígért és szerinte részben megvalósult útfelújításról kérdezzük.
| ||
A Széles út – ami valójában egyautónyi „széles” – a felújítás címén beledöngölt téglatörmelék miatt eső idején inkább iszapcsíkra hasonlít, mint biztonságos és tiszta úttestre. „Nézzenek csak szét, mekkora szemétben kell élnünk” – hív oda a kerítés mellé beszélgetni az egyik szocpolos ház lakója. „Régen nem volt ennyi mocsok itt, a régi polgármester felvette közmunkába a cigányokat, hogy folyamatosan takarítsák a környéket. Most meg mi van? Öten járnak erre a közmunkástanításra vagy mire az egész telepről” – méltatlankodik a kétszobás lakásában tizedmagával élő Gyula.
„Éljen itt egy fél évig!”
| ||
Miért nem pucolják ki a területet, és egyáltalán miért szórják el a szemetet? – kérdezzük mi. „Figyeljenek ide, könnyű okoskodni ott Pesten meg a hivatalban! Lakjanak itt egy fél évet, és aztán majd meglátjuk. Az egész soron egy darab konténer van lerakva” – mutat végig a hosszú utcán. Miközben beszélgetünk, két év körüli kislánya különböző hulladékdarabokat húz át a drótháló túloldaláról, amiket aztán az anyja elvesz, és az udvari kukába hord.
| ||
„Összesen 160 ezer forintot kapunk, amiben már benne van egy nevelt kisfiú után járó emelt családi is” – mondja Gyula felesége, Marika. Az első hallásra még így is soknak tűnő összeg egyébként egy főre számolva legfeljebb negyede a hivatalos létminimumnak. Gyula, munkakedvét bizonyítandó, minden hónapban jár fogadóórára Fülöp Erikhez, de hiába, azt mondja, utoljára másfél éve hívták be közmunkára.
| ||
A palackokkal, zacskókkal tarkított szemétmező közvetlenül Gyuláék telke mellett kezdődik, és húzódik be mélyen a szocpolos házsor mögé, a vályogputrik világába. A rendezetlenül felhúzott kalyibák között egykori vályogvető gödrök is keserítik az ott lakók életét – az elmocsarasodott hulladéktemető maga a kánaán a macskaméretű patkányoknak.
| ||
Az akcióterv szerint kötelező lesz a vezetékes víz bekötése, a porták leválasztása kerítéssel, szemétszállítási szerződés megkötése és az udvar folyamatos tisztán tartása. „Persze, jó lenne, ha lenne víz a házban – mondja az ötgyermekes családapa. – De miből fizetnénk ezt ki? Az áramot se tudjuk megfizetni” – veszi számba bevételeiket és a kiadásokat. „Elvállalnék bármi munkát, de nincs semmi, közmunkára se kellek.” A házukba nem hívnak be – szégyellik a szegénységüket.
| ||
A vályogkalyibákban élő családoknak már a vezetékes vízzel sem kell vesződniük. A tervek szerint ugyanis a jobbára engedély nélkül és kétséges színvonalon felhúzott putrikra bontás vár, a családokra pedig szétesés. „A védőnői hálózat és a járási hivatal gyámhivatala munkatársainak a bevonásával intézkedjen az ezen házakban lakó gyermekek biztonságba helyezéséről, hosszabb távon pedig készítsen stratégiát ezen építmények felszámolására” – szól a korábban gyámügyesként dolgozó polgármester előterjesztése.
Fű és a zsaruk
| ||
„Egyszer akkor kellene idejönniük, amikor a postás hozza a járandóságokat, akkor megértenének mindent”– mosolyog keserűen egy férfi mellettünk. Hosszas elbeszéléséből kiderül, hogy az uzsorások a családok bevételeinek nagy részét rögtön elveszik. Az uzsorások okozta gondokat a polgármester úgy kívánta megoldani, hogy 16 ember ellen tett feljelentést rögtön a beiktatása után. Azt mondja, egy ember biztosan börtönbe került, a többi esettel nem tudja, mi a helyzet, ezért a cselekvési terv kitér arra is, hogy ezt megvizsgálják.
| ||
Átkanyarodva a Keskeny útra, tizenéves suhancok vesznek körül minket. Nevetgélve egymást ugratják a fiúk, hogy ki mennyire szereti a „pakkot” – vagyis a marihuánás cigit, amit ötszázért lehet beszerezni a város másik oldalán, a magyarcigány-telepen. Hirtelen rendőrautó fékez le, és civil ruhás rendőrök (képünkön) loholnak el mellettünk, gumibottal a kezükben. Később megtudjuk, bevittek valakit. Nemsokára gördülékenyebben megy majd ez: az önkormányzat terve szerint ugyanis felújítják rendesen az itteni utakat – az előterjesztés szerint többek között a rendőrség járőrözését szeretnék így megkönnyíteni.
Büntetés a bringa miatt
| ||
A bűdi városrészt keresve útbaigazítást kérünk egy helybélitől. „Látják, ott, az utca végén befordulnak a Makarenkóra, aztán végig a Tolbuhinon, és a Kun Bélától már ott a cigánytelep” – mondja egy standupos humorista faarcával a fiatal nő. A magyar cigányok lakta negyed valamivel kisebb. Kevesebb a putri, több a viskó. Az utak minősége azért egyből jelzi, hol jár az ember – egy valamirevaló rendőrautó itt sem tudna csak úgy le-fel száguldozni.
| ||
Idősödő asszony kerüli ki mellettünk a víztócsát. „Nagy itt a csóróság, gyerekem, már nem bírjuk. Egyedül élek abból a kis nyugdíjamból, abban a kis viskóban” – mutat az utca leghátsó szegletében megbúvó tákolmányra, majd az éppen arra kerekező fia, Árpád veszi át a szót. „Nekünk három gyerekünk van, de csak küszködünk napról napra. Legalább a vízügynél tudtam egy kicsit dolgozni tavaly, de most semmi sincs kilátásba. A fiam focizik, iskolába jár innen. Tudja, mekkora kiadás az, hogy ne nézzék ki a társai?” A középkorú férfi mostanában sokat költ a biciklire is. Persze, nem könnyűfém vázzal akar villogni a soron következő bringásfelvonuláson – a macskaszem, gumi, láthatósági mellény miatti folyamatos büntetések miatt kerül sokba neki a zöld közlekedés. „Azért is kaptam már csekket, mert az úton sétáltam” – mutat körbe Árpád, majd továbbsuhan a város irányába.
| ||
A „roma emberek társadalmi beilleszkedését” célzó cselekvési terv kiszélesítené az ingyenes fogamzásgátlási akciót, befogná a kóbor kutyákat, kiirtaná a rágcsálókat, továbbá nyolchektárnyi terület felparcellázásával földművelésre is sarkallná a romákat. Munkahelyteremtésről, akár szélesebb körű közmunkáról vagy oktatásról nem esik szó a dokumentumban. A terv szerint viszont megvonnák a segélyt és a közmunkát azoktól, akik nem teljesítik az abban előírt feltételeket, sőt törvénymódosítást is kezdeményeznek a támogatások visszatartásának szélesebb jogi megalapozására.
| ||
A környék legidősebb cigány asszonya nemrég töltötte a kilencvenet. Unokája szerint jól bírja magát Nanó – felső képünkön Nanó lánya –, még az is megesik, hogy egyedül begyalogol a több kilométerre lévő városközpontba. Azt mondja, a háború óta nem látott ekkora szegénységet a cigányok között.
| ||
Szöveg: Suri Szilvi, Kadét Ernő – Roma Sajtóközpont (RSK)
Fotó: Németh Dániel
