Parlamenti szólásra emelkedett kedden Becsó Zsolt nógrádi fideszes képviselő, akinek az államadósság tárgyában – a fidesz.hu tájékoztatása szerint – egyből a takarékos asszony, „Panni ángyó” ugrott be, aki „kölcsönad tíz forintot, majd évek múlva is ennek a kamatait szedi be”. Becsó szerint „a mai Panni ángyók a bankvilág, az IMF, az EU és az Európai Központi Bank, amelyek a legnagyobb rokonszenvvel sem nevezhetők jótékonysági intézményeknek”. A honatya rátért „bizonyos Medgyessy, Gyurcsány és Bajnai nevű első pénzministránsok” bűneire, akik egyebek mellett „orruknál fogva vezették az Európai Uniót, és Magyarországot kiszolgáltatták a spekulánsoknak, globalistáknak”.
Az amúgy közgazdász végzettségű képviselő cirkuszi felszólalása eddig nem különösebben érdekes: mindez nem más, mint a legújabban lediktált kormánypárti lecke stréber felmondása. Nagy ívű gondolatfolyamának második részében viszont nem kertel, s végre önmagát adja. Állítása szerint 2002 előtt még fejlődött Nógrád megye, azonban a „kommunisták, mai becenevükön szocialisták” hatalomra jutása után kialudt a fény a „remény alagútjának” végén. Szerinte 2002 és 2010 között sok vállalkozás csődbe ment, eközben „a kommunisták nógrádi és más megyei helytartói (…) több száz négyzetméteres villák mélyén pihentek, jakuzziban áztatták az uniós pénzek elvtársi elosztásában elfáradt testüket”. A szocialistáknak persze sikerült megásniuk saját sírjukat, de nem rendesen, mert „milyen sír az, amiből csak úgy ki-be lehet mászkálni”.
Már most biztosak vagyunk abban, hogy Becsó képviselő – aki egyébként az említett időszak jó részében a fideszes többségű megyei közgyűlés elnöke volt – még éveken át fog idézni remekbe szabott gondolataiból úton-útfélen, álmában vagy épp ébren, ezért mi – csupán segítő szándékkal – a figyelmébe ajánlanánk néhány statisztikát, nehogy később felbukjon bennük. Ezen a remek honlapon ugyanis megyénként lehet lekérni évekre visszamenőleg mindenféle statisztikai adatot. A hányattatott sorsú Nógrád megyéről itt derül ki például az az apróság, hogy 2006 és 2010 között nőtt a megyében – az országos tendenciának megfelelően – a vállalkozói aktivitás, ahogy a közművesített lakások és az adófizetők száma is, a megyei GDP pedig még a válság sújtotta 2009-ben is magasabb volt, mint 2004-ben – de a foglalkoztatottsági csúcs az új évezredben is 2003-ban volt, és nem 2000-ben. Persze, ne ferdítsük a valót: a legkisebbről beszélünk a megyék közül, messze a legkisebb GDP-vel és foglalkoztatottsági számmal, s itt a legkisebb az egy főre jutó vállalkozások száma – így volt ez eddig minden kormány alatt, lehetett az jobb- vagy baloldali. Ennek megfelelően kiugróan magas is a munkanélküliség, mert kevés helyben a munka. Ám egyre nehezebb lesz elmenni innen dolgozni máshova, vagyis ingázni, mert Becsó képviselő kormánya pár hónapja csaknem minden második vonatjáratot leütött a megye sínjeiről, mindezt pedig tetézi, hogy a megye úthálózata évek óta rémes állapotban van.
Gondolnánk, a megyei választók azért küldenek képviselőt a parlamentbe, hogy azok ott lobbizzanak, védjék a helyiek érdekét. Csak hát, sajnos, egy senkiről beszélünk, mit tud kezdeni ő mondjuk egy nekiveselkedő Kósa Lajossal, ha a járatritkításról kell dönteni?
Ha pedig azt mondjuk, hogy Becsó az országos nagy átlag, azt azért tesszük, mert közben azokra az egyéb vidéki fideszesekre is gondolunk, akiknek majd mondaniuk kell valamit a választóiknak, hogy miért épp az ő kórházukat zárják be, miért nem helyiek kapják meg a földeket megművelésre, vagy miért a polgármester régi osztálytársa kapja meg a gimnáziumot, és semmi, de semmi nem fog az eszükbe jutni, csak állnak, és néznek bambán bele a választók egyre dühösebb arcába, és csak annyira futja tőlük, hogy felmondják a leckét – most már Bajnaival kiegészítve.
Ezeknek a Becsóknak van egy rossz, de mindenki másra nézve jó hírünk: az emberek nem hülyék. És elmennek majd szavazni.
