Szeretet, összefogás – Rogán Antal díjáról

  • narancsblog
  • 2012. november 12.

Narancsblog

Már épp itt volt az ideje, hogy valaki végre felismerje a főpolgármesteri poszttól méltatlanul elütött, művészeti, államigazgatási és gazdasági kérdésekben egyaránt jártas Rogán Antal képességeit, és kitüntesse. Mondjuk, ha a főnöke anno nem harcol annyira aktívan a diktatúra működtetői ellen, akkor most akár Kossuth- vagy Állami Díjat is kaphatott volna, de lehet, hogy még a Szocialista Munka Hőse kitüntetést is megérdemelné. Így viszont nem maradt neki más, mint az Állami Számvevőszék által 2000-ben alapított Hagelmayer István-díj, amely „azoknak adományozható, akik az Állami Számvevőszék érdekében végzett kiemelkedő tevékenységükkel hozzájárultak a közpénzek hatékonyabb felhasználásához”. Rogán az indoklás szerint azzal érdemelte ki a magas hivatal tiszteletét, hogy „az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottságának elnökeként kitüntetett szerepe volt a 2011. július 1-je óta hatályos, új számvevőszéki szabályozás kidolgozásában és elfogadásában. A közreműködésével megszületett törvényi garanciák és az Állami Számvevőszéknek biztosított jogosítványok véget vetettek a következmények nélküli ellenőrzések korszakának, valamint hozzájárultak az Állami Számvevőszék függetlenségének megszilárdításához, így téve hatékonyabbá a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzését”.

Természetesen kétség sem férhet hozzá, hogy Rogánnak van köze a sarkalatos törvényhez, már csak azért sem, mert azt a kormány helyett – alkotmányellenes módon – az említett parlamenti bizottság terjesztette az Országgyűlés elé.

Külön vicces, hogy az egyik legeladósodottabb budapesti kerület polgármesterét sikerült az ÁSZ-nak megtalálnia, bár – amint az indoklásból kiderül – Rogánnak nem a gazdálkodási, hanem a jogalkotói tehetségét díjazta korábbi párt- és képviselőtársa, az időközben „függetlenné” avanzsált ÁSZ-elnök, Domokos László. A díj névadója foroghat a sírjában: az ÁSZ politikai függetlensége és a közjogi intézményrendszerben betöltött pozíciója, presztízse nagyrészt az ő alapozó munkájának volt köszönhető, amelyhez szinte a kezdettől hozzátartozott az igen komoly távolságtartás a politikai szereplőktől. Ehhez képest az új ÁSZ kitüntetéssel köszöni meg az új törvényt – de nem teljesen világos, hogy ha ennyire örülnek neki, miért nem az egész parlamenti bizottságot, vagy még inkább a komplett kétharmadot díjazták, amely végső soron kőbe véste a jogszabályt. Ennél is felfoghatatlanabb azonban, hogy milyen okból is jár kitüntetés valamiért, ami – mondhatni – hivatali teendő, alapjáraton ellátandó feladat: egy képviselőt most azért kellett kitüntetni, mert nyélbe ütött egy törvényt. Vajon felfogták az ÁSZ-nál mindazok, akik ezt a döntést meghozták, hogy milyen szánalmas helyzetbe navigálták ezzel a közpénzeink felett őrködni hivatott szervet? Tényleg nem látták, mennyire kínos és provinciális, ha a függetlenségnek még a látszatára is kínosan adni kénytelen intézmény a legnagyobb kormánypárt frakcióvezetőjének, hivatalban lévő polgármesternek oszt kitüntetést?

Ezt a díjat – legjobb tudomásunk szerint – mindmáig az ÁSZ tisztviselői és vezetői, illetve meghatározó nemzetközi partnerei, más országok vezető számvevői kapták. Nemcsak a díj névadójának munkásságát és személyét degradálja ez a mostani döntés, hanem az eddigi szakmai díjazottak érdemeit is csorbítja. Érthetetlen, ízléstelen és kártékony húzás.

Figyelmébe ajánljuk

Már több mint 240 iskolában van bombariadó országszerte

  • narancs.hu

Budapesten és vidéken is több iskola kapott fenyegető emailt csütörtök reggel. A rendőrség átvizsgálja az érintett iskolákat, az oktatás folytatásáról, illetve a tanulók hazaküldéséről az intézmények saját hatáskörben döntenek.

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Zöld és fekete

A többszörös hozzáférhetetlenség határozza meg Nanna Frank Møller és Zlatko Pranjić frusztráló dokumentumfilmjét. Első ránézésre a téma filmes-antropológiai eszközökkel könnyedén megragadhatónak tetszik. Zenica egy Szarajevótól nem messze lévő kisebbecske város, amelynek határában a világ egyik legnagyobb acélgyárának, az ArcelorMittalnak a kokszolóüzeme terpeszkedik.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.