Választásokat elvileg az ún. jó kormányzás módszerével szokás nyerni, de ez nemcsak macerás és intelligenciát, no meg demokratikus elkötelezettséget igénylő módszer, hanem amolyan nyugatias, mit szépítsük, ortodox pepecselés is. Aztán van a másik, lényegesen egyszerűbb megoldás, amikor az épp hatalmon levők olyan választási szabályokat írnak, melyek a lehető legjobban megnehezítik a leváltásukra készülő ellenfeleik dolgát. A történelemből a know-how és az eszköztár rendelkezésre áll, a finomhangolást pedig egzotikus országok diktátorai rendszeresen elvégzik, tehát manapság csak össze kell állítani az optimális mixet. Ezért aztán még különösebb kreativitásra sincs szükség ahhoz, amit a kormány a választási szabályok átírásakor művel.
Először is a választási rendszert – természetesen az európai trenddel szembemenve – még inkább eltolták a többségi modell felé. Legutóbb alig több mint 50 százalék elég volt a kétharmadhoz, ezután a szavazatok fele sem kell majd a szinte teljhatalomhoz. Mivel ez erős és egységes ellenzék esetén vissza is üthet a Fideszre, legott nekiláttak az ellenzéki összefogás megnehezítéséhez. A parlamenti választás egyfordulós lesz, tehát az ellenzéki erőknek mindenféle támogatottsági bizonyíték nélkül kell egymás között, előre osztozkodniuk. Megkönnyítették a jelöltállítást, hátha a kihívók maguk forgácsolják el az erejüket – de ha kell, persze a kormánypártok is besegíthetnek ebbe saját „ellenjelöltek” indításával. Mondani sem kell, hogy a választási kerületeket is átrajzolgatták: a mai tudásunk szerint inkább ellenzéki körzeteket szétszedték, a darabokat várhatóan kormánypárti támogatottságú körzetekhez csapták, hadd vesszenek csak el az ellenzéki szavazatok. Diszkriminatív jogalkotással arra is ügyeltek, hogy a választókat Orbán Viktornak valahogy könnyebb legyen megszólítania a kampányban, mint másoknak. És persze lesz előzetes regisztráció, amelynek értelme, hogy a későn kapcsolók, a kormányelzavaró dühüket nem időben koncentrálók, a tájékozatlanabbak, a Fidesz-listákon nem szereplő, így irányított meggyőzésben nem részeltetett választásra jogosultak ne élhessenek demokratikus alapjogukkal. Hogy a jóval kisebb erőforrásokkal bíró ellenzék már a regisztrációról szóló kampányban ellője a puskaporát. A tökéletes eredményre törekvés jegyében a választásokat lebonyolító és ellenőrző szervezetet a Fidesz tölti fel embereivel, akik még a 2018-as választások idején is ott fognak ülni.
Ezzel a kormány nagyjából készen is lehetett volna, de az a férges ellenzék csak nem bír ülni a seggén, lépni kellett hát. Az alkotmányügyi bizottság október végi beterjesztése a választási eljárásról szóló törvényt újabb pontokon kívánja módosítani. Ezek egyik gyöngyszeme, hogy már majdnem eltörölték azt a tiltást, miszerint egyesület nem indulhat a választásokon, amikor is felbukkant az Együtt 2014: gyorsan visszaírták hát az egyesületeket kizáró passzust. Aztán kiiktatnák a levélben történő regisztráció lehetőségét: talán mert még mindig túl sokan tudnak írni az országban. Valamint – bár már így is csak kétszáz ajánlásra van hozzá szükség – tovább könnyítenék a jelöltté válást: az is ajánlhasson, aki nem regisztrált. Nehogy már emiatt ne teremjen elég áljelölt!
És a kitűnő ötleteknek olyannyira nincsen még végük, hogy a módosítóhoz tegnap újabb módosító érkezett egyéni képviselői indítvány formájában. Ebben többek között az áll, hogy a kampányidőszakban csak az országos közszolgálati tévék és rádiók sugározhatnának politikai hirdetéseket, kereskedelmi adók nem, illetve az internetes orgánumok sem közölhetnének politikai reklámot. Azt, hogy a kormányirányítás alatt levő orgánumok mikor és mennyi párthirdetést közölhetnek, a kormányirányítás alatt álló Nemzeti Választási Bizottság döntené el.
Ami igazán bosszantó, hogy a hatalom ígéretesen indult bebetonozása kezd belefulladni a pitiánerségbe. Pedig csak bele kellene írni az alaptörvénybe: Magyarország miniszterelnöke Orbán Viktor. És még: az alaptörvény módosításához a parlamenti képviselők 100 százalékának szavazata szükséges.
