A megerőszakolt magyar demokrácia

  • narancsblog
  • 2016. február 23.

Narancsblog

Lehet Magyarországon népszavazást kezdeményezni? Lehet. Akkor meg mi van, mi van, a pofádat befogod, vagy hasba rúglak, köcsög! Így kezeli ma a kormány a népet. Mi lesz ebből?

A népvezérek mindig is a nép véleményétől rettegtek legjobban – zártuk tavaly nyáron szerkesztőségi cikkünket, amelyben sorra vettük, hogyan kaszálta el újra meg újra, sokszor már bohózatra hasonlító jelenetek árán a Nemzeti Választási Iroda a vasárnapi boltbezárásról szóló népszavazást. Ugyanez történt a civilek által kezdeményezett „rendszerbontó népszavazással”, amely többek között a kormányzati korrupciónak akart gátat vetni. A Városliget beépítését és az olimpiai pályázatot megakadályozni próbáló népszavazási kezdeményezést pedig a Kúria tette hidegre januárban.

Az MSZP ma újra nekifutott a vasárnapi boltzáras beadványnak, de korábban elképzelhetetlen dolog történt: tucatnyi kigyúrt, kopasz férfi útját állta a szocialista képviselőnek, aki így nem tudta elsőként benyújtani a kérdését. A kopaszok többször is nevetségessé tették magukat a sajtó előtt, de a helyzet nem vicces.

false

 

Fotó: MSZP

Vegyük sorra:

1. Miközben a kopaszok fellépése nyilvánvalóan a kormány érdekeit szolgálja, a tagjaik között megtaláljuk a kormánypárt alelnökének magánhadseregeként működő Fradi Security tagjait.

2. A tudósítások szerint a Nemzeti Választási Iroda és a kiérkező rendőrök nem tettek semmit, abszurd módon megengedték, hogy egy csapat önjelölt biztonsági őr átvegye az uralmat egy fontos demokratikus intézmény fölött.

3. A verőemberekkel való megfélemlítés lassan szokássá válik a kormánypártok körében, hiszen korábban is magukat azonosítani nem hajlandó, agresszívan viselkedő izomemberek „védték” például a Fidesz-székházat és később Kocsis Mátét is egy nyilvános rendezvényen.

4. Az egész történetnek megint az a vége, hogy nem lehet népszavazási kérdést beadni egy mindenkit érintő, roppant népszerűtlen intézkedésről.

Ezek egy jól működő demokráciában elképzelhetetlenek.

Az elmúlt hetekben sűrűsödtek azok a jelenségek, amelyek a társadalom szélesebb rétegei számára is érthetővé tették, hogyan kezeli a nyilvánosságot, a jogrendet és a politikai felelősség kérdését a kormány. Ezek persze elvont fogalmak, és sokan sokszor elmondták már, hogy hiába aggódnak sokan itthon és külföldön a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása, a sajtószabadság korlátozása vagy a demokratikus intézményrendszer állapota miatt, ez kevés választót érdekel.

Ebben van igazság, sajnos. Ami viszont ezekből fakad, azt mindenki érti. Mindenki érti, hogy mit jelent Habony Árpád mint olyan. És mit jelent, amikor kormánytagok és más vezető fideszesek elmenekülnek vagy elsunnyogják a választ, ha arról kérdezik őket, kicsoda a titkzatos rugdosódó ember. Mindenki tudja azt is, hogy a kormány hazudik az oktatásról. Hazudik az egészségügyről. És azt is mindenki érzi, rögtön és igen pontosan, hogy mit jelentett az a csapatnyi kopasz verőember a választási irodánál.

Azt jelenti, hogy a hatalom fél. De azt is jelenti, hogy a hatalom csak az erőből ért. Hogy a demokratikus intézményrendszert megerőszakolták, és a tettesek az áldozatot hibáztatják. Hogy nem lehet tenni semmit ellenük, a kurva életbe már.

Ha szerencsénk van, a magyar társadalom azt a következtetést vonja le mindezekből, mint amit a pedagógusok és a diákok, akik késznek látszanak a végsőkig elmenni, hogy békés, demokratikus eszközökkel küzdjenek azért, hogy beleszólhassanak a saját életük alakulásába.

Ha nincs szerencsénk, akkor az erőszakra a társadalom is erőszakkal válaszol majd.

Figyelmébe ajánljuk

Gombaszezon

Michelle a magányos vidéki nénik eseménytelen, szomorú életét éli. Egyetlen barátnőjével jár gombászni, vagy viszi őt a börtönbe, meglátogatni annak fiát, Vincent-t.

Világító árnyak

A klasszikus balett alapdarabját annak leghíresebb koreográfiájában, az 1877-es Marius Petipa-féle változatában vitte színre Albert Mirzojan, Ludwig Minkus zenéjére.

Huszein imám mártíromsága

Az Izrael és Irán között lezajlott tizenkét napos háború újra rádöbbentette a régió népeit: új közel-keleti hatalmi rend van kialakulóban. Az egyre élesebben körvonalazódó kép azonban egyre többeket tölt el félelemmel.

„A lehetőségek léteznek”

Úgy tűnik, hogy az emberi történelem és politika soha nem fog megváltozni. Kőbalta, máglyán égő „eretnekek”, százéves háborúk, gulágok… Vagy­is mi sohasem fogunk megváltozni. Reménytelen.

Taxival Auschwitzba

Idén áprilistól a francia közszolgálati televízió közel kilenc­órányi dokumentumfilm-folyamban mutatta be azt a három történelmi pert, amelyek során 1987 és 1998 között a náci kollaboráns Vichy-rezsim egykori kiszolgálóinak kellett számot adniuk bűneikről. A három film mindegyike más-más oldalról mutatja be a megszállás időszakát. A YouTube-on is hozzáférhető harmadiknak van talán a leginkább megszívlelendő tanulsága.

Lábujjhegyen

A hízelgéseknek, a geopolitikai realitásoknak és a szerencsének köszönhetően jól zárult a hágai NATO-csúcs. Azonban az, hogy a tagállamok vezetői jól tudják kezelni az Egyesült Államok elnökének egóját, nem a transzatlanti kapcsolatok legszilárdabb alapja.

Milliókat érő repedések

Évekig kell még nézniük a tátongó repedéseket és leváló csempéket azoknak a lakóknak, akik 2016-ban költöztek egy budafoki új építésű társasházba. A problémák hamar felszínre kerültek, most pedig a tulaj­donosok perben állnak a beruházóval.

Egyenlőbbek

Nyilvánosan megrótta Szeged polgármestere azokat a képviselőket – köztük saját szövetségének tagjait –, akik nem szavazták meg, hogy a júliustól érvényes fizetésemelésük inkább a szociális alapba kerüljön. E képviselők viszont azt szerették volna, hogy a polgármester és az alpolgármesterek bérnövekménye is közcélra menjen.

Pillanatnyi nehézségek

Gyors viták, vetélkedő erős emberek, ügynöközés és fele-fele arányban megosztott tagság: megpróbáltuk összerakni a szép reményekkel indult, de a 2026-os választáson a távolmaradás mellett döntő liberális párt történetét.