A megerőszakolt magyar demokrácia

  • narancsblog
  • 2016. február 23.

Narancsblog

Lehet Magyarországon népszavazást kezdeményezni? Lehet. Akkor meg mi van, mi van, a pofádat befogod, vagy hasba rúglak, köcsög! Így kezeli ma a kormány a népet. Mi lesz ebből?

A népvezérek mindig is a nép véleményétől rettegtek legjobban – zártuk tavaly nyáron szerkesztőségi cikkünket, amelyben sorra vettük, hogyan kaszálta el újra meg újra, sokszor már bohózatra hasonlító jelenetek árán a Nemzeti Választási Iroda a vasárnapi boltbezárásról szóló népszavazást. Ugyanez történt a civilek által kezdeményezett „rendszerbontó népszavazással”, amely többek között a kormányzati korrupciónak akart gátat vetni. A Városliget beépítését és az olimpiai pályázatot megakadályozni próbáló népszavazási kezdeményezést pedig a Kúria tette hidegre januárban.

Az MSZP ma újra nekifutott a vasárnapi boltzáras beadványnak, de korábban elképzelhetetlen dolog történt: tucatnyi kigyúrt, kopasz férfi útját állta a szocialista képviselőnek, aki így nem tudta elsőként benyújtani a kérdését. A kopaszok többször is nevetségessé tették magukat a sajtó előtt, de a helyzet nem vicces.

false

 

Fotó: MSZP

Vegyük sorra:

1. Miközben a kopaszok fellépése nyilvánvalóan a kormány érdekeit szolgálja, a tagjaik között megtaláljuk a kormánypárt alelnökének magánhadseregeként működő Fradi Security tagjait.

2. A tudósítások szerint a Nemzeti Választási Iroda és a kiérkező rendőrök nem tettek semmit, abszurd módon megengedték, hogy egy csapat önjelölt biztonsági őr átvegye az uralmat egy fontos demokratikus intézmény fölött.

3. A verőemberekkel való megfélemlítés lassan szokássá válik a kormánypártok körében, hiszen korábban is magukat azonosítani nem hajlandó, agresszívan viselkedő izomemberek „védték” például a Fidesz-székházat és később Kocsis Mátét is egy nyilvános rendezvényen.

4. Az egész történetnek megint az a vége, hogy nem lehet népszavazási kérdést beadni egy mindenkit érintő, roppant népszerűtlen intézkedésről.

Ezek egy jól működő demokráciában elképzelhetetlenek.

Az elmúlt hetekben sűrűsödtek azok a jelenségek, amelyek a társadalom szélesebb rétegei számára is érthetővé tették, hogyan kezeli a nyilvánosságot, a jogrendet és a politikai felelősség kérdését a kormány. Ezek persze elvont fogalmak, és sokan sokszor elmondták már, hogy hiába aggódnak sokan itthon és külföldön a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása, a sajtószabadság korlátozása vagy a demokratikus intézményrendszer állapota miatt, ez kevés választót érdekel.

Ebben van igazság, sajnos. Ami viszont ezekből fakad, azt mindenki érti. Mindenki érti, hogy mit jelent Habony Árpád mint olyan. És mit jelent, amikor kormánytagok és más vezető fideszesek elmenekülnek vagy elsunnyogják a választ, ha arról kérdezik őket, kicsoda a titkzatos rugdosódó ember. Mindenki tudja azt is, hogy a kormány hazudik az oktatásról. Hazudik az egészségügyről. És azt is mindenki érzi, rögtön és igen pontosan, hogy mit jelentett az a csapatnyi kopasz verőember a választási irodánál.

Azt jelenti, hogy a hatalom fél. De azt is jelenti, hogy a hatalom csak az erőből ért. Hogy a demokratikus intézményrendszert megerőszakolták, és a tettesek az áldozatot hibáztatják. Hogy nem lehet tenni semmit ellenük, a kurva életbe már.

Ha szerencsénk van, a magyar társadalom azt a következtetést vonja le mindezekből, mint amit a pedagógusok és a diákok, akik késznek látszanak a végsőkig elmenni, hogy békés, demokratikus eszközökkel küzdjenek azért, hogy beleszólhassanak a saját életük alakulásába.

Ha nincs szerencsénk, akkor az erőszakra a társadalom is erőszakkal válaszol majd.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.