A megerőszakolt magyar demokrácia

  • narancsblog
  • 2016. február 23.

Narancsblog

Lehet Magyarországon népszavazást kezdeményezni? Lehet. Akkor meg mi van, mi van, a pofádat befogod, vagy hasba rúglak, köcsög! Így kezeli ma a kormány a népet. Mi lesz ebből?

A népvezérek mindig is a nép véleményétől rettegtek legjobban – zártuk tavaly nyáron szerkesztőségi cikkünket, amelyben sorra vettük, hogyan kaszálta el újra meg újra, sokszor már bohózatra hasonlító jelenetek árán a Nemzeti Választási Iroda a vasárnapi boltbezárásról szóló népszavazást. Ugyanez történt a civilek által kezdeményezett „rendszerbontó népszavazással”, amely többek között a kormányzati korrupciónak akart gátat vetni. A Városliget beépítését és az olimpiai pályázatot megakadályozni próbáló népszavazási kezdeményezést pedig a Kúria tette hidegre januárban.

Az MSZP ma újra nekifutott a vasárnapi boltzáras beadványnak, de korábban elképzelhetetlen dolog történt: tucatnyi kigyúrt, kopasz férfi útját állta a szocialista képviselőnek, aki így nem tudta elsőként benyújtani a kérdését. A kopaszok többször is nevetségessé tették magukat a sajtó előtt, de a helyzet nem vicces.

false

 

Fotó: MSZP

Vegyük sorra:

1. Miközben a kopaszok fellépése nyilvánvalóan a kormány érdekeit szolgálja, a tagjaik között megtaláljuk a kormánypárt alelnökének magánhadseregeként működő Fradi Security tagjait.

2. A tudósítások szerint a Nemzeti Választási Iroda és a kiérkező rendőrök nem tettek semmit, abszurd módon megengedték, hogy egy csapat önjelölt biztonsági őr átvegye az uralmat egy fontos demokratikus intézmény fölött.

3. A verőemberekkel való megfélemlítés lassan szokássá válik a kormánypártok körében, hiszen korábban is magukat azonosítani nem hajlandó, agresszívan viselkedő izomemberek „védték” például a Fidesz-székházat és később Kocsis Mátét is egy nyilvános rendezvényen.

4. Az egész történetnek megint az a vége, hogy nem lehet népszavazási kérdést beadni egy mindenkit érintő, roppant népszerűtlen intézkedésről.

Ezek egy jól működő demokráciában elképzelhetetlenek.

Az elmúlt hetekben sűrűsödtek azok a jelenségek, amelyek a társadalom szélesebb rétegei számára is érthetővé tették, hogyan kezeli a nyilvánosságot, a jogrendet és a politikai felelősség kérdését a kormány. Ezek persze elvont fogalmak, és sokan sokszor elmondták már, hogy hiába aggódnak sokan itthon és külföldön a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása, a sajtószabadság korlátozása vagy a demokratikus intézményrendszer állapota miatt, ez kevés választót érdekel.

Ebben van igazság, sajnos. Ami viszont ezekből fakad, azt mindenki érti. Mindenki érti, hogy mit jelent Habony Árpád mint olyan. És mit jelent, amikor kormánytagok és más vezető fideszesek elmenekülnek vagy elsunnyogják a választ, ha arról kérdezik őket, kicsoda a titkzatos rugdosódó ember. Mindenki tudja azt is, hogy a kormány hazudik az oktatásról. Hazudik az egészségügyről. És azt is mindenki érzi, rögtön és igen pontosan, hogy mit jelentett az a csapatnyi kopasz verőember a választási irodánál.

Azt jelenti, hogy a hatalom fél. De azt is jelenti, hogy a hatalom csak az erőből ért. Hogy a demokratikus intézményrendszert megerőszakolták, és a tettesek az áldozatot hibáztatják. Hogy nem lehet tenni semmit ellenük, a kurva életbe már.

Ha szerencsénk van, a magyar társadalom azt a következtetést vonja le mindezekből, mint amit a pedagógusok és a diákok, akik késznek látszanak a végsőkig elmenni, hogy békés, demokratikus eszközökkel küzdjenek azért, hogy beleszólhassanak a saját életük alakulásába.

Ha nincs szerencsénk, akkor az erőszakra a társadalom is erőszakkal válaszol majd.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.