Jól megszívjátok! – Fenyegetőzve „gratulál” Salgótarjánnak a Fidesz

  • narancsblog
  • 2016. február 29.

Narancsblog

„Isten óvja Salgótarjánt” – így fejezte be azt a néhány sort Salgótarján fideszes országgyűlési képviselője, amelyet a vasárnapi választási vereség után írt ki Facebook-oldalára.

Becsó Zsolt aligha véletlenül fogalmazott kétértelműen, hiszen Salgótarján tegnap megválasztott baloldali polgármestere nem számíthat sok jóra attól a Fidesz-kormánytól, amely a kampány során egyértelműen jelezte: ha jót akarnak maguknak a nógrádi megyeszékhelyen élők, akkor a Fidesz jelöltjére kell szavazniuk.

Balra Becsó Zsolt, középen Simon Tibor

Balra Becsó Zsolt, középen Simon Tibor

Fotó: MTI

A vártnál jóval nagyobb arányú baloldali győzelmet vasárnap este óta sokan sokféleképpen magyarázzák, de egy biztos: a városban élők többsége hatalmas nemet mondott arra a fideszes kampánykommunikációra is, amely burkolt és nyílt fenyegetésekkel, hatalmi arroganciával és tudatos gyűlöletkeltéssel árasztotta el a várost. A helyi Fidesz stratégiája a következő volt: tudták, hogy az évek óta csak kormányzati segítséggel egyenesbe hozott éves költségvetésből hiányzik minimum néhány százmillió forint azt követően, hogy a 2014-es baloldali győzelem után a kormány direkt elzárta a csapokat, majd mindezt úgy állították be, hogy a hiányt kizárólag a betegsége miatt elhunyt előző polgármester és a jelenlegi vezetés hozta össze. Ennek fényében néhány hivatalos adat az elmúlt évekből: a fideszes polgármester által vezetett város önkormányzata 2011-ben 608 millió, 2012-ben 1,2 milliárd, majd 2013-ban 1,1 milliárd forint rendkívüli támogatást kapott a központi költségvetésből. Először úgy tűnt, 2014-ben is jön a segítség, de miután kiderült, hogy a baloldali közös jelölt került a város élére, a beígért 600 millió forint helyett már csak 60 millió érkezett meg. Egy évvel később sem lett jobb a helyzet, holott a kormány tudta, hogy Salgótarján önerőből nem tudja biztosítani a büdzsé egyensúlyát, hiszen a bevételekhez mérten – a nógrádi megyeszékhelyen a legalacsonyabb a helyi iparűzési adó címén behajtott összeg az összes megyei jogú város közül – túl magasak a kiadások a sokszor az évtizedekkel ezelőtti állapotokhoz kialakított közszolgáltatások drága fenntartása miatt.

Azt, hogy az utóbbi négy helyi önkormányzati választás legnagyobb arányú győzelmét aratta Fekete Zsolt, gyakorlatilag a Fidesznek köszönheti a helyi baloldal, amelynek a kampány során csak azt kellett elmagyaráznia, hogy mekkorákat hazudik a kormánypárt. Ráadásul Simon Tibor fideszes polgármesterjelöltnek gyakorlatilag semmilyen épkézláb programja nem volt azon kívül, hogy folyamatosan szajkózta Becsó Zsolttal és valamelyik kormányzati szereplővel az oldalán: Salgótarjánt csak ők tudják talpra állítani, hiszen mindenki láthatja, a baloldal a szakadék szélére vezette a várost. Se részletes programismertetés, se pontos megoldási javaslatok, csak az, hogy ha „jól dönt” a lakosság, ömlik a zsé a városba. Ezt egészítették ki a névtelen, de nyilvánvaló, hogy melyik oldalról érkező röpiratok, amelyeken például azzal riogatták a helyieket, hogy a baloldal migránsokat telepít majd a városba és bezár egy pár közintézményt, és az utcára kerültek gyalog járhatnak majd a munkaügyi központba, mert hogy a baloldal a helyi buszjáratokat is megvágja. Fekete csak cáfolt, bedobott egy brókerügyet, és a maga visszafogott módján néhány elképzelést is bemutatott. Arra viszont gondosan figyelt, hogy ne ígérjen semmit, mert ő maga sem sejtheti egyelőre, mennyire lesz bosszúálló kedvében a Fidesz-kormány.

Fekete Zsolt és a baloldal biztosan örül a győzelemnek, ám jobbról már megérkezett az első kijózanító „saller”. A Fidesz még vasárnap este kiadott egy közleményt, amelyben ott folytatták, ahol a kampány végén abbahagyták: vagyis fenyegetőztek és burkoltan jelezték, hogy a salgótarjániak ne számítsanak semmi jóra. Az új polgármesternek – a rövid gratuláció után – azt üzenték: elvárják tőle, hogy „(…) vizsgálja ki, mennyi pénz tűnt el az elmúlt másfél évben, mennyi a város valós hiánya, kik és milyen módon vettek részt a források eltüntetésében. Az új költségvetésben tisztázza, hogy miként tudja idén biztosítani a város működését és fejlesztését”. Arról egy szót sem szólnak persze, hogy a kormány miben segíti majd az évtizedek óta vergődő várost, és Orbán Viktor mikor látogat Salgótarjánba, hogy a Modern Városok Program újabb állomásaként fejlesztések tízmilliárdjait ígérje meg a helyieknek.

Nos, a nógrádi megyeszékhelyen egy darabig nem kell készülni a kormányfő látogatására. Addig is: Isten óvja Salgótarjánt!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.