Az esetről, amiért Kósát végül elítélték, a helyi hírportál, a vagy.hu adott közre egy videofelvételt, ami pontosan rögzítette, hogy mi történt a tavaly áprilisi kampánygyűlésre igyekvő Orbán Viktorral s a kíséretében tartózkodó Kósa Lajossal, aki a gorillák erdejében felvonuló miniszterelnök nyomában nyargal szervilis testtartással. Kósa, amikor a civil ruhás, dzsekis, pulóveres testőrök durván elvezetnek valakit, aki az út széléről csak annyit mondott, hogy „Orbán úr, Orbán úr, ne haragudjon…” , azt mondja a rezzenéstelen arccal masírozó vezetőnek, hogy a „helyi bolond, akit valójában kezelni kellene…, 15 éve járja az elsőt az egyetemen”.
A felvétel az eset elbeszélésénél jóval többet árul el. Jön ez a két kicsiny, tömzsi alak, az egyik hordja magát, a másik dong, döngicsél körülötte, közben 2 kétajtós szekrény eltakarít valakit az út széléről, aki megaláztatása közben is épp bocsánatot kér, nos, mindez felér egy tanulmánnyal. Orbán úgy tesz, mintha semmit nem venne észre. Kósa viszont megijed, és rögtön magyarázni kezdi a bizonyítványát, mint ha A csinovnyik halálának valami erősen utánjátszó előadásával tájolnának épp a tisztelt megjelentek. Jaj, nagyfőnök, hát semmi baj, ez csak egy bolond, de még milyen bolond, a bolondnál is bolondabb, hogy megszólítani merészelt.
Kósa Debrecen polgármestereként persze nemcsak szépíteni igyekezett a helyzetet, hanem durván hazudott is, hiszen az épp elhurcolt Újvárossy Csaba nem is bolond, s nem is járja tizenöt éve az első évfolyamot, mint ez a bírósági tárgyaláson is kiderült.
A kereset négymilliós kártérítésről szólt, a bíró 500 ezret ítélt meg, tehát a dolgok az esetleges fellebbezési procedúra előtt úgy állnak, hogy Kósa 200 ezres perköltségét viszont Újvárossy fizeti. Ennyi a történet: a mai Magyarország hű képe, s Kósa Lajos lelkivilágának, jellemének (mellesleg Orbán Viktorénak is) tükre. Vonul a miniszterelnök úr és a polgármester úr, s az útjukból eltakarítanak valami piszkot. De ez nem elég, még szavakkal is meg kell alázni, mert valószínűleg kérdezni akart valamit…
Figyelmébe ajánljuk
„Tökmindegy, melyiket kezdi” – kedvenc könyveink Krasznahorkai Lászlótól
- narancs.hu
A Nobel-díjas író hét regényét válogattuk össze, amelyek szerkesztőségünk tagjai számára sokat jelentenek az 1985-ben megjelent Sátántangó óta – és már azt is tudjuk, hogy novemberben érkezik a legújabb Krasznahorkai László-kötet.
Amikor a néma beszél a süketeknek – Krasznahorkai László bonyolult kapcsolata szülővárosával, Gyulával
A Békés megyei városban csütörtökön délután futótűzként terjedt a hír, hogy Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjas lett. Az író érettségije után, 18 évesen, 1972-ben, immár 53 éve hagyta el Gyulát, ahova csak néha tér(t) vissza. Évtizedek múltán megírta, a város már nem létezik.
Vigyázz mit rajzolsz, mert életre kelhet! – egyszerre próbál családi film és horror is lenni a Firkák
Megelevenedő gyerekrajzok riogatnak a Firkák című filmben, amely nem mindig hatásos, viszont nagyon is érvényes mondanivalója van a traumafeldolgozásról és dühkezelésről.
Egy lenyűgöző és látnoki életmű – Krasznahorkai László kapta az irodalmi Nobel-díjat
Évek óta az esélyesek között emlegették, most végre elnyerte a legrangosabb irodalmi elismerést a Sátántangó és Az ellenállás melankóliájának szerzője.
Szavazzák meg, vagy legalább lopják el
Jámbor András olyat kért a kormánypárti képviselőktől, amit később még teljesíthetnek. Lehet lázadni egy rendszer ellen belülről. Vélemény.
Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?
- SzSz
A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.
Szemrevaló: A fény
- - bzs -
Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).
Szemrevaló: Gépek tánca
Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.
Le nem zárt akták
A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.
Ingyen Carlsberg
- - turcsányi -
Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).
Utánunk a robotok?
A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.
Túlélni a békét
Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.