A párizsi tűzvész legsötétebb összeesküvés-elméleteivel kampányol húsvét alkalmából az emberarcú államtitkár

  • narancs.hu
  • 2019. április 20.

Narancsblog

És ő mindenkinél jobban tudja, hogy mit gondolnak a franciák.

„Hálával és elismeréssel adózunk a párizsi tűzoltók hősies küzdelme előtt, mellyel sikerült megfékezniük a tomboló lángokat, megmentve az európai kereszténység egyik jelképét a teljes pusztulástól” – írta Orbán Viktor, aki a „magyar emberek nevében együttérzését és támogatását fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek és Éric de Moulins-Beaufort reimsi érseknek”

Kövér László a francia házelnöknek írt levelében dicsérte francia tűzoltókat, akiknek köszönhetően

„sikerült megóvni a kereszténység egyik bástyáját a teljes pusztulástól”,

de még Szijjártó Péter is hasonlóképpen nyilatkozott. A fentiekből okkal gondolnánk, hogy a párizsi tűzvész olyan megrázó esemény volt, ami a megszokott Fidesz-kommunikációt is megbénította, legalábbis a párt fejesei most az egyszer nem a belpolitikai haszonszerzéssel voltak elfoglalva.

Orbán, Kövér vagy Szijjártó ezúttal nem vették elő a benzineskannát, hogy lángra lobbantsák azt a konteó-lavinát, amit éppen az ő zsoldjukban álló sajtómunkások és bérkommentelők löktek első pillanattól fogva, legfeljebb Gulyás Gergelynek a kormányinfón tett kiszólása tűnt cinikusnak, amikor arról beszélt, hogy kormány nem döntött még a támogatás mikéntjéről, ugyanis

a franciák jelzését várják.

Szerencsére a kormány a soraiban tudhatja azonban Semjén Zsoltot, aki – persze szigorúan magánemberként, mintha lenne olyan – azzal jött, hogy „az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk”.

Ám ettől aligha jön lázba bárki is, legyen mégoly lobbanékony Fidesz-hívő, valakit még ki kellett állítani, hogy olyanokat mondjon, amilyeneket e rajongótábor muzsikának hall. Ehhez például mit szólunk:
„A tűz keletkezése után fél órával, azaz szokatlanul korán, a hatóságok már kategorikusan elutasították a szándékosság gyanúját.

Ennek az előremenekülésnek az lehetett a célja, hogy az emberekben nehogy gyanú ébredjen,

de éppen az ellenkező hatást értek el vele. Hiszen Franciaországban sorozatosak a keresztény templomok, szakrális helyek elleni támadások, katolikus papot is gyilkoltak már a keresztény hit iránti gyűlöletből.”

false

Nos, ezt a szöveget nem valamely paranoiás kommentelő izzadta ki, vagy valami wannabe Bayer Zsolt, hanem a magyar kormány tagja, a családok jótevője, az „emberarcú fideszes” Novák Katalin. És nemcsak ezt. Mivel az államtitkár „ismert Franciaországhoz fűződő jó kapcsolatairól” – legalábbis a interjút készítő PestiSrácok szerint – így mindjárt szakértői minőségben jelenti ki, hogy „a franciák” attól is tartanak, soha nem fog kiderülni, mi is állt a tűzeset hátterében, illetőleg, hogy

„szimbolikus tény, hogy a tűz éppen a Nagyhét kezdetén pusztított”.

Valahonnan ismerősek ezek a szavak, de ehhez nem kell Párizsig menni. Amióta a „migráns” a kormánypropaganda leggyakoribb szava, a papagáj kommandó ugyanezt tolja szakmányban. Érdemes lenne összegyűjteni, hogy hányszor hangzott el elmúlt négy-öt évben, hogy „sorozatosak a keresztény templomok, szakrális helyek elleni támadások” meg hogy „gyilkolnak a keresztény hit iránti gyűlöletből”.

Vagyis Novák Katalinnak lehet számos francia barátja (ezt eddig zsidóval ismertük), és jobban tudhatja bárkinél, hogy mit akarnak valójában a franciák, de mikor azzal jön, hogy a tűzvész

„aláhúzza, hogy milyen fontos tennünk a keresztény kultúra Európán belüli megvédéséért”,

az nem egyéb, mint a jól ismert kampányszöveg, aminek már csak a vége hiányzik, az, hogy május 26-án azért tessék a Fideszre szavazni, mert Orbán Viktoron kívül senki nem garantálja, hogy nem lesznek újabb tüzek szerte Európában.

Ennél már csak az jobb, hogy Novák Katalin azzal fejezi be mondandóját, hogy „ha az a kérdés, minek van helye ebben az ünnepkörben, akkor a napi dzsungelharcnak, ami a politika sajátja, nincs keresnivalója”.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.