A párizsi tűzvész legsötétebb összeesküvés-elméleteivel kampányol húsvét alkalmából az emberarcú államtitkár

  • narancs.hu
  • 2019. április 20.

Narancsblog

És ő mindenkinél jobban tudja, hogy mit gondolnak a franciák.

„Hálával és elismeréssel adózunk a párizsi tűzoltók hősies küzdelme előtt, mellyel sikerült megfékezniük a tomboló lángokat, megmentve az európai kereszténység egyik jelképét a teljes pusztulástól” – írta Orbán Viktor, aki a „magyar emberek nevében együttérzését és támogatását fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek és Éric de Moulins-Beaufort reimsi érseknek”

Kövér László a francia házelnöknek írt levelében dicsérte francia tűzoltókat, akiknek köszönhetően

„sikerült megóvni a kereszténység egyik bástyáját a teljes pusztulástól”,

de még Szijjártó Péter is hasonlóképpen nyilatkozott. A fentiekből okkal gondolnánk, hogy a párizsi tűzvész olyan megrázó esemény volt, ami a megszokott Fidesz-kommunikációt is megbénította, legalábbis a párt fejesei most az egyszer nem a belpolitikai haszonszerzéssel voltak elfoglalva.

Orbán, Kövér vagy Szijjártó ezúttal nem vették elő a benzineskannát, hogy lángra lobbantsák azt a konteó-lavinát, amit éppen az ő zsoldjukban álló sajtómunkások és bérkommentelők löktek első pillanattól fogva, legfeljebb Gulyás Gergelynek a kormányinfón tett kiszólása tűnt cinikusnak, amikor arról beszélt, hogy kormány nem döntött még a támogatás mikéntjéről, ugyanis

a franciák jelzését várják.

Szerencsére a kormány a soraiban tudhatja azonban Semjén Zsoltot, aki – persze szigorúan magánemberként, mintha lenne olyan – azzal jött, hogy „az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk”.

Ám ettől aligha jön lázba bárki is, legyen mégoly lobbanékony Fidesz-hívő, valakit még ki kellett állítani, hogy olyanokat mondjon, amilyeneket e rajongótábor muzsikának hall. Ehhez például mit szólunk:
„A tűz keletkezése után fél órával, azaz szokatlanul korán, a hatóságok már kategorikusan elutasították a szándékosság gyanúját.

Ennek az előremenekülésnek az lehetett a célja, hogy az emberekben nehogy gyanú ébredjen,

de éppen az ellenkező hatást értek el vele. Hiszen Franciaországban sorozatosak a keresztény templomok, szakrális helyek elleni támadások, katolikus papot is gyilkoltak már a keresztény hit iránti gyűlöletből.”

false

Nos, ezt a szöveget nem valamely paranoiás kommentelő izzadta ki, vagy valami wannabe Bayer Zsolt, hanem a magyar kormány tagja, a családok jótevője, az „emberarcú fideszes” Novák Katalin. És nemcsak ezt. Mivel az államtitkár „ismert Franciaországhoz fűződő jó kapcsolatairól” – legalábbis a interjút készítő PestiSrácok szerint – így mindjárt szakértői minőségben jelenti ki, hogy „a franciák” attól is tartanak, soha nem fog kiderülni, mi is állt a tűzeset hátterében, illetőleg, hogy

„szimbolikus tény, hogy a tűz éppen a Nagyhét kezdetén pusztított”.

Valahonnan ismerősek ezek a szavak, de ehhez nem kell Párizsig menni. Amióta a „migráns” a kormánypropaganda leggyakoribb szava, a papagáj kommandó ugyanezt tolja szakmányban. Érdemes lenne összegyűjteni, hogy hányszor hangzott el elmúlt négy-öt évben, hogy „sorozatosak a keresztény templomok, szakrális helyek elleni támadások” meg hogy „gyilkolnak a keresztény hit iránti gyűlöletből”.

Vagyis Novák Katalinnak lehet számos francia barátja (ezt eddig zsidóval ismertük), és jobban tudhatja bárkinél, hogy mit akarnak valójában a franciák, de mikor azzal jön, hogy a tűzvész

„aláhúzza, hogy milyen fontos tennünk a keresztény kultúra Európán belüli megvédéséért”,

az nem egyéb, mint a jól ismert kampányszöveg, aminek már csak a vége hiányzik, az, hogy május 26-án azért tessék a Fideszre szavazni, mert Orbán Viktoron kívül senki nem garantálja, hogy nem lesznek újabb tüzek szerte Európában.

Ennél már csak az jobb, hogy Novák Katalin azzal fejezi be mondandóját, hogy „ha az a kérdés, minek van helye ebben az ünnepkörben, akkor a napi dzsungelharcnak, ami a politika sajátja, nincs keresnivalója”.

Figyelmébe ajánljuk

„Amióta a kormánynak központi témája lett a gyermekvédelem, szinte soha nem a lényegről beszélünk”

Az elhanyagolással, fizikai, érzelmi vagy szexuális bántalmazással kapcsolatos esetek száma ijesztő mértékben emelkedett az elmúlt években idehaza, ahogyan az öngyilkossági kísérletek is egyre gyakoribbak a gyerekek körében. A civil szervezetek szerepéről e kritikus időkben Stáhly Katalin pszichológus, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője beszélt lapunknak.

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.