A párizsi tűzvész legsötétebb összeesküvés-elméleteivel kampányol húsvét alkalmából az emberarcú államtitkár

  • narancs.hu
  • 2019. április 20.

Narancsblog

És ő mindenkinél jobban tudja, hogy mit gondolnak a franciák.

„Hálával és elismeréssel adózunk a párizsi tűzoltók hősies küzdelme előtt, mellyel sikerült megfékezniük a tomboló lángokat, megmentve az európai kereszténység egyik jelképét a teljes pusztulástól” – írta Orbán Viktor, aki a „magyar emberek nevében együttérzését és támogatását fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek és Éric de Moulins-Beaufort reimsi érseknek”

Kövér László a francia házelnöknek írt levelében dicsérte francia tűzoltókat, akiknek köszönhetően

„sikerült megóvni a kereszténység egyik bástyáját a teljes pusztulástól”,

de még Szijjártó Péter is hasonlóképpen nyilatkozott. A fentiekből okkal gondolnánk, hogy a párizsi tűzvész olyan megrázó esemény volt, ami a megszokott Fidesz-kommunikációt is megbénította, legalábbis a párt fejesei most az egyszer nem a belpolitikai haszonszerzéssel voltak elfoglalva.

Orbán, Kövér vagy Szijjártó ezúttal nem vették elő a benzineskannát, hogy lángra lobbantsák azt a konteó-lavinát, amit éppen az ő zsoldjukban álló sajtómunkások és bérkommentelők löktek első pillanattól fogva, legfeljebb Gulyás Gergelynek a kormányinfón tett kiszólása tűnt cinikusnak, amikor arról beszélt, hogy kormány nem döntött még a támogatás mikéntjéről, ugyanis

a franciák jelzését várják.

Szerencsére a kormány a soraiban tudhatja azonban Semjén Zsoltot, aki – persze szigorúan magánemberként, mintha lenne olyan – azzal jött, hogy „az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk”.

Ám ettől aligha jön lázba bárki is, legyen mégoly lobbanékony Fidesz-hívő, valakit még ki kellett állítani, hogy olyanokat mondjon, amilyeneket e rajongótábor muzsikának hall. Ehhez például mit szólunk:
„A tűz keletkezése után fél órával, azaz szokatlanul korán, a hatóságok már kategorikusan elutasították a szándékosság gyanúját.

Ennek az előremenekülésnek az lehetett a célja, hogy az emberekben nehogy gyanú ébredjen,

de éppen az ellenkező hatást értek el vele. Hiszen Franciaországban sorozatosak a keresztény templomok, szakrális helyek elleni támadások, katolikus papot is gyilkoltak már a keresztény hit iránti gyűlöletből.”

false

Nos, ezt a szöveget nem valamely paranoiás kommentelő izzadta ki, vagy valami wannabe Bayer Zsolt, hanem a magyar kormány tagja, a családok jótevője, az „emberarcú fideszes” Novák Katalin. És nemcsak ezt. Mivel az államtitkár „ismert Franciaországhoz fűződő jó kapcsolatairól” – legalábbis a interjút készítő PestiSrácok szerint – így mindjárt szakértői minőségben jelenti ki, hogy „a franciák” attól is tartanak, soha nem fog kiderülni, mi is állt a tűzeset hátterében, illetőleg, hogy

„szimbolikus tény, hogy a tűz éppen a Nagyhét kezdetén pusztított”.

Valahonnan ismerősek ezek a szavak, de ehhez nem kell Párizsig menni. Amióta a „migráns” a kormánypropaganda leggyakoribb szava, a papagáj kommandó ugyanezt tolja szakmányban. Érdemes lenne összegyűjteni, hogy hányszor hangzott el elmúlt négy-öt évben, hogy „sorozatosak a keresztény templomok, szakrális helyek elleni támadások” meg hogy „gyilkolnak a keresztény hit iránti gyűlöletből”.

Vagyis Novák Katalinnak lehet számos francia barátja (ezt eddig zsidóval ismertük), és jobban tudhatja bárkinél, hogy mit akarnak valójában a franciák, de mikor azzal jön, hogy a tűzvész

„aláhúzza, hogy milyen fontos tennünk a keresztény kultúra Európán belüli megvédéséért”,

az nem egyéb, mint a jól ismert kampányszöveg, aminek már csak a vége hiányzik, az, hogy május 26-án azért tessék a Fideszre szavazni, mert Orbán Viktoron kívül senki nem garantálja, hogy nem lesznek újabb tüzek szerte Európában.

Ennél már csak az jobb, hogy Novák Katalin azzal fejezi be mondandóját, hogy „ha az a kérdés, minek van helye ebben az ünnepkörben, akkor a napi dzsungelharcnak, ami a politika sajátja, nincs keresnivalója”.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.