A párizsi tűzvész legsötétebb összeesküvés-elméleteivel kampányol húsvét alkalmából az emberarcú államtitkár

  • narancs.hu
  • 2019. április 20.

Narancsblog

És ő mindenkinél jobban tudja, hogy mit gondolnak a franciák.

„Hálával és elismeréssel adózunk a párizsi tűzoltók hősies küzdelme előtt, mellyel sikerült megfékezniük a tomboló lángokat, megmentve az európai kereszténység egyik jelképét a teljes pusztulástól” – írta Orbán Viktor, aki a „magyar emberek nevében együttérzését és támogatását fejezte ki Orbán Viktor miniszterelnök Emmanuel Macron francia köztársasági elnöknek és Éric de Moulins-Beaufort reimsi érseknek”

Kövér László a francia házelnöknek írt levelében dicsérte francia tűzoltókat, akiknek köszönhetően

„sikerült megóvni a kereszténység egyik bástyáját a teljes pusztulástól”,

de még Szijjártó Péter is hasonlóképpen nyilatkozott. A fentiekből okkal gondolnánk, hogy a párizsi tűzvész olyan megrázó esemény volt, ami a megszokott Fidesz-kommunikációt is megbénította, legalábbis a párt fejesei most az egyszer nem a belpolitikai haszonszerzéssel voltak elfoglalva.

Orbán, Kövér vagy Szijjártó ezúttal nem vették elő a benzineskannát, hogy lángra lobbantsák azt a konteó-lavinát, amit éppen az ő zsoldjukban álló sajtómunkások és bérkommentelők löktek első pillanattól fogva, legfeljebb Gulyás Gergelynek a kormányinfón tett kiszólása tűnt cinikusnak, amikor arról beszélt, hogy kormány nem döntött még a támogatás mikéntjéről, ugyanis

a franciák jelzését várják.

Szerencsére a kormány a soraiban tudhatja azonban Semjén Zsoltot, aki – persze szigorúan magánemberként, mintha lenne olyan – azzal jött, hogy „az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk”.

Ám ettől aligha jön lázba bárki is, legyen mégoly lobbanékony Fidesz-hívő, valakit még ki kellett állítani, hogy olyanokat mondjon, amilyeneket e rajongótábor muzsikának hall. Ehhez például mit szólunk:
„A tűz keletkezése után fél órával, azaz szokatlanul korán, a hatóságok már kategorikusan elutasították a szándékosság gyanúját.

Ennek az előremenekülésnek az lehetett a célja, hogy az emberekben nehogy gyanú ébredjen,

de éppen az ellenkező hatást értek el vele. Hiszen Franciaországban sorozatosak a keresztény templomok, szakrális helyek elleni támadások, katolikus papot is gyilkoltak már a keresztény hit iránti gyűlöletből.”

false

Nos, ezt a szöveget nem valamely paranoiás kommentelő izzadta ki, vagy valami wannabe Bayer Zsolt, hanem a magyar kormány tagja, a családok jótevője, az „emberarcú fideszes” Novák Katalin. És nemcsak ezt. Mivel az államtitkár „ismert Franciaországhoz fűződő jó kapcsolatairól” – legalábbis a interjút készítő PestiSrácok szerint – így mindjárt szakértői minőségben jelenti ki, hogy „a franciák” attól is tartanak, soha nem fog kiderülni, mi is állt a tűzeset hátterében, illetőleg, hogy

„szimbolikus tény, hogy a tűz éppen a Nagyhét kezdetén pusztított”.

Valahonnan ismerősek ezek a szavak, de ehhez nem kell Párizsig menni. Amióta a „migráns” a kormánypropaganda leggyakoribb szava, a papagáj kommandó ugyanezt tolja szakmányban. Érdemes lenne összegyűjteni, hogy hányszor hangzott el elmúlt négy-öt évben, hogy „sorozatosak a keresztény templomok, szakrális helyek elleni támadások” meg hogy „gyilkolnak a keresztény hit iránti gyűlöletből”.

Vagyis Novák Katalinnak lehet számos francia barátja (ezt eddig zsidóval ismertük), és jobban tudhatja bárkinél, hogy mit akarnak valójában a franciák, de mikor azzal jön, hogy a tűzvész

„aláhúzza, hogy milyen fontos tennünk a keresztény kultúra Európán belüli megvédéséért”,

az nem egyéb, mint a jól ismert kampányszöveg, aminek már csak a vége hiányzik, az, hogy május 26-án azért tessék a Fideszre szavazni, mert Orbán Viktoron kívül senki nem garantálja, hogy nem lesznek újabb tüzek szerte Európában.

Ennél már csak az jobb, hogy Novák Katalin azzal fejezi be mondandóját, hogy „ha az a kérdés, minek van helye ebben az ünnepkörben, akkor a napi dzsungelharcnak, ami a politika sajátja, nincs keresnivalója”.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.