A tankönyvpiac államosítása az értelmetlen fideszes rombolás mintapéldája

  • narancs.hu
  • 2019. április 15.

Narancsblog

Járulékos haszonként a kormány még fenyegetni is tudja vele az iskolákat.

A hivatalos tankönyvjegyzék április eleji közzétételével elindult a tankönyvrendelési időszak a magyar iskolákban. Bár az Orbán-kormány 2013 óta dolgozik a tankönyvpiac legyalulásán,

a szülők és a pedagógusok idén az eddigiekhez képest is drasztikus változásokkal fognak szembesülni.

A népszerű Mozaik Kiadó például 2013-ban még 343 tankönyvvel szerepelt a jegyzéken, tavaly 196-tal, idén már csak mutatóba maradt 21 kiadványuk. A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének összesítése szerint egy év alatt 625 magánkiadós közismereti tankönyv került le a jegyzékről, melyet így az állam által felvásárolt Nemzeti és Apáczai kiadók könyvei, valamint az állam saját fejlesztésű „kísérleti” vagy „újgenerációs” kiadványai dominálnak.

Persze nem maguktól esnek le a magánkiadók könyvei a jegyzékről: a kormány 2013-ban törvényileg tiltotta meg nekik, hogy új tankönyveket engedélyeztessenek, az akkor még meglévő engedélyeik pedig szép lassan lejártak. Pár kiadó bíróságon próbálta elérni, hogy az akkreditációt legalább meghosszabbítani lehessen, de a kormány – biztos, ami biztos – ennek is törvénymódosítással ment elébe. Így a magánkiadók lényegében csak akkor rúghatnak labdába, ha az oktatásért felelős miniszter külön felhívásban kéri fel őket a tankönyvfejlesztésre: eddig ezt jellemzően nyelvkönyvek és a speciális nevelési igényű tanulóknak szóló taneszközök esetében tette meg.

Csatát nyertek a tankönyvkiadók Orbánék ellen

Az Oktatási Hivatal pert vesztett egy magánkiadó ellen. Még sok hasonló döntés várható. Jogszerűtlenül tagadta meg az Oktatási Hivatal (OH) egy magántulajdonban lévő tankönyvkiadó tankönyvi engedélyének meghosszabbítását - mondta ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Csiki Gábor bíró indoklásában arra jutott, hogy bár főszabály szerint magánkiadó új tankönyvet nem engedélyeztethet, ez a meglévő engedélyek meghosszabbítására nem vonatkozik.

Hogy a választék mesterséges visszaszorítása csökkenti a pedagógusok tanítási szabadságát, megnehezíti, hogy rugalmasan igazodjanak a gyerekek sokféleségéhez, azt aligha kell külön magyarázni. A kapkodó átalakítás továbbá azt eredményezi, hogy osztályoknak egyik évről a másikra kell váltaniuk olyan tankönyvre, amely felépítésében új lehet a diákoknak, ráadásul a tanár sem ismeri. A kormány mellékesen jól működő tankönyves cégeket tesz tönkre, munkahelyeket szüntet meg, a valószínűsíthető kártérítést meg ugyanúgy a mi adóforintjainkból fizeti majd, mint az országból kiebrudalt cafeteriás cégeknek megítélt sokmilliárdos összeget.

De akkor miért éri meg ez az egész?

Kézenfekvő magyarázat lenne, hogy az egyentankönyveket az ideológiai indoktrináció hasznos segédeszközeiként képzelték el a fideszes boncasztalon.

Akad is rá példa, hogy egy állami tankönyv feltűnően lelkesen idézi Orbán Viktor migrációs tárgyú megszólalását. Az általános tapasztalat mégis inkább az, hogy ezek a könyvek nem elfogultak, egyszerűen csak szakmaiatlanok, rosszak, kapkodva összehordott, számos hibát tartalmazó fércművek.

A politikai haszon a kormány szemszögéből inkább a tankönyvek ingyenességében rejlik, amit az új könyvek – amúgy EU-s forrásból finanszírozott – fejlesztésével lehetett a legkönnyebben biztosítani. Persze az „ingyenesség” itt komoly minőségi romlással járt, ráadásul  a gyakorlatban könyvtári kölcsönkönyveket takar; de a szociális demagógiára vevő szavazóréteget az ilyen részletek már nem szokták érdekelni.

És hát akad itt még egy szempont, amely Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár körleveléből vált világossá. Ebben Maruzsa belengeti, hogy a Klik ellenőrizni fogja, az iskolák csak a jegyzéken szereplő könyvek közül rendelnek-e, és arra is figyelmeztet, az iskola nem kérheti arra a szülőt, hogy saját pénzén, az állami tankönyvrendelést megkerülve vásárolja meg a kiszorított magánkiadók könyveit.

Azt még az államtitkár sem tilthatja meg, hogy maguk a szülők kezdeményezzék az állami rendszeren kívüli beszerzést, de a fenyegető hangvételű leirat után a pedagógusok nyilván kevésbé lesznek vevők erre a megoldása, hiába indított ilyen tárgyú akciót a Szülői Hang nevű szervezet. Az államosított tankönyvrendelés így az iskolák rövid pórázon tartásának, a hatalom öncélú fitogtatásának eszközévé is vált. Ám a kormány ezzel nemcsak az iskolákat fosztja meg az autonómiájuktól,

a szülőktől is elveszi azt a jogukat, hogy gyereküknek a belátásuk szerint legjobb oktatást biztosítsák. Ha erre elegen rájönnek, még visszafele is elsülhet a nagy tankönyvsvindli.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.