A tankönyvpiac államosítása az értelmetlen fideszes rombolás mintapéldája

  • narancs.hu
  • 2019. április 15.

Narancsblog

Járulékos haszonként a kormány még fenyegetni is tudja vele az iskolákat.

A hivatalos tankönyvjegyzék április eleji közzétételével elindult a tankönyvrendelési időszak a magyar iskolákban. Bár az Orbán-kormány 2013 óta dolgozik a tankönyvpiac legyalulásán,

a szülők és a pedagógusok idén az eddigiekhez képest is drasztikus változásokkal fognak szembesülni.

A népszerű Mozaik Kiadó például 2013-ban még 343 tankönyvvel szerepelt a jegyzéken, tavaly 196-tal, idén már csak mutatóba maradt 21 kiadványuk. A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének összesítése szerint egy év alatt 625 magánkiadós közismereti tankönyv került le a jegyzékről, melyet így az állam által felvásárolt Nemzeti és Apáczai kiadók könyvei, valamint az állam saját fejlesztésű „kísérleti” vagy „újgenerációs” kiadványai dominálnak.

Persze nem maguktól esnek le a magánkiadók könyvei a jegyzékről: a kormány 2013-ban törvényileg tiltotta meg nekik, hogy új tankönyveket engedélyeztessenek, az akkor még meglévő engedélyeik pedig szép lassan lejártak. Pár kiadó bíróságon próbálta elérni, hogy az akkreditációt legalább meghosszabbítani lehessen, de a kormány – biztos, ami biztos – ennek is törvénymódosítással ment elébe. Így a magánkiadók lényegében csak akkor rúghatnak labdába, ha az oktatásért felelős miniszter külön felhívásban kéri fel őket a tankönyvfejlesztésre: eddig ezt jellemzően nyelvkönyvek és a speciális nevelési igényű tanulóknak szóló taneszközök esetében tette meg.

Csatát nyertek a tankönyvkiadók Orbánék ellen

Az Oktatási Hivatal pert vesztett egy magánkiadó ellen. Még sok hasonló döntés várható. Jogszerűtlenül tagadta meg az Oktatási Hivatal (OH) egy magántulajdonban lévő tankönyvkiadó tankönyvi engedélyének meghosszabbítását - mondta ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Csiki Gábor bíró indoklásában arra jutott, hogy bár főszabály szerint magánkiadó új tankönyvet nem engedélyeztethet, ez a meglévő engedélyek meghosszabbítására nem vonatkozik.

Hogy a választék mesterséges visszaszorítása csökkenti a pedagógusok tanítási szabadságát, megnehezíti, hogy rugalmasan igazodjanak a gyerekek sokféleségéhez, azt aligha kell külön magyarázni. A kapkodó átalakítás továbbá azt eredményezi, hogy osztályoknak egyik évről a másikra kell váltaniuk olyan tankönyvre, amely felépítésében új lehet a diákoknak, ráadásul a tanár sem ismeri. A kormány mellékesen jól működő tankönyves cégeket tesz tönkre, munkahelyeket szüntet meg, a valószínűsíthető kártérítést meg ugyanúgy a mi adóforintjainkból fizeti majd, mint az országból kiebrudalt cafeteriás cégeknek megítélt sokmilliárdos összeget.

De akkor miért éri meg ez az egész?

Kézenfekvő magyarázat lenne, hogy az egyentankönyveket az ideológiai indoktrináció hasznos segédeszközeiként képzelték el a fideszes boncasztalon.

Akad is rá példa, hogy egy állami tankönyv feltűnően lelkesen idézi Orbán Viktor migrációs tárgyú megszólalását. Az általános tapasztalat mégis inkább az, hogy ezek a könyvek nem elfogultak, egyszerűen csak szakmaiatlanok, rosszak, kapkodva összehordott, számos hibát tartalmazó fércművek.

A politikai haszon a kormány szemszögéből inkább a tankönyvek ingyenességében rejlik, amit az új könyvek – amúgy EU-s forrásból finanszírozott – fejlesztésével lehetett a legkönnyebben biztosítani. Persze az „ingyenesség” itt komoly minőségi romlással járt, ráadásul  a gyakorlatban könyvtári kölcsönkönyveket takar; de a szociális demagógiára vevő szavazóréteget az ilyen részletek már nem szokták érdekelni.

És hát akad itt még egy szempont, amely Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár körleveléből vált világossá. Ebben Maruzsa belengeti, hogy a Klik ellenőrizni fogja, az iskolák csak a jegyzéken szereplő könyvek közül rendelnek-e, és arra is figyelmeztet, az iskola nem kérheti arra a szülőt, hogy saját pénzén, az állami tankönyvrendelést megkerülve vásárolja meg a kiszorított magánkiadók könyveit.

Azt még az államtitkár sem tilthatja meg, hogy maguk a szülők kezdeményezzék az állami rendszeren kívüli beszerzést, de a fenyegető hangvételű leirat után a pedagógusok nyilván kevésbé lesznek vevők erre a megoldása, hiába indított ilyen tárgyú akciót a Szülői Hang nevű szervezet. Az államosított tankönyvrendelés így az iskolák rövid pórázon tartásának, a hatalom öncélú fitogtatásának eszközévé is vált. Ám a kormány ezzel nemcsak az iskolákat fosztja meg az autonómiájuktól,

a szülőktől is elveszi azt a jogukat, hogy gyereküknek a belátásuk szerint legjobb oktatást biztosítsák. Ha erre elegen rájönnek, még visszafele is elsülhet a nagy tankönyvsvindli.

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.