A tankönyvpiac államosítása az értelmetlen fideszes rombolás mintapéldája

  • narancs.hu
  • 2019. április 15.

Narancsblog

Járulékos haszonként a kormány még fenyegetni is tudja vele az iskolákat.

A hivatalos tankönyvjegyzék április eleji közzétételével elindult a tankönyvrendelési időszak a magyar iskolákban. Bár az Orbán-kormány 2013 óta dolgozik a tankönyvpiac legyalulásán,

a szülők és a pedagógusok idén az eddigiekhez képest is drasztikus változásokkal fognak szembesülni.

A népszerű Mozaik Kiadó például 2013-ban még 343 tankönyvvel szerepelt a jegyzéken, tavaly 196-tal, idén már csak mutatóba maradt 21 kiadványuk. A Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének összesítése szerint egy év alatt 625 magánkiadós közismereti tankönyv került le a jegyzékről, melyet így az állam által felvásárolt Nemzeti és Apáczai kiadók könyvei, valamint az állam saját fejlesztésű „kísérleti” vagy „újgenerációs” kiadványai dominálnak.

Persze nem maguktól esnek le a magánkiadók könyvei a jegyzékről: a kormány 2013-ban törvényileg tiltotta meg nekik, hogy új tankönyveket engedélyeztessenek, az akkor még meglévő engedélyeik pedig szép lassan lejártak. Pár kiadó bíróságon próbálta elérni, hogy az akkreditációt legalább meghosszabbítani lehessen, de a kormány – biztos, ami biztos – ennek is törvénymódosítással ment elébe. Így a magánkiadók lényegében csak akkor rúghatnak labdába, ha az oktatásért felelős miniszter külön felhívásban kéri fel őket a tankönyvfejlesztésre: eddig ezt jellemzően nyelvkönyvek és a speciális nevelési igényű tanulóknak szóló taneszközök esetében tette meg.

Csatát nyertek a tankönyvkiadók Orbánék ellen

Az Oktatási Hivatal pert vesztett egy magánkiadó ellen. Még sok hasonló döntés várható. Jogszerűtlenül tagadta meg az Oktatási Hivatal (OH) egy magántulajdonban lévő tankönyvkiadó tankönyvi engedélyének meghosszabbítását - mondta ki a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Csiki Gábor bíró indoklásában arra jutott, hogy bár főszabály szerint magánkiadó új tankönyvet nem engedélyeztethet, ez a meglévő engedélyek meghosszabbítására nem vonatkozik.

Hogy a választék mesterséges visszaszorítása csökkenti a pedagógusok tanítási szabadságát, megnehezíti, hogy rugalmasan igazodjanak a gyerekek sokféleségéhez, azt aligha kell külön magyarázni. A kapkodó átalakítás továbbá azt eredményezi, hogy osztályoknak egyik évről a másikra kell váltaniuk olyan tankönyvre, amely felépítésében új lehet a diákoknak, ráadásul a tanár sem ismeri. A kormány mellékesen jól működő tankönyves cégeket tesz tönkre, munkahelyeket szüntet meg, a valószínűsíthető kártérítést meg ugyanúgy a mi adóforintjainkból fizeti majd, mint az országból kiebrudalt cafeteriás cégeknek megítélt sokmilliárdos összeget.

De akkor miért éri meg ez az egész?

Kézenfekvő magyarázat lenne, hogy az egyentankönyveket az ideológiai indoktrináció hasznos segédeszközeiként képzelték el a fideszes boncasztalon.

Akad is rá példa, hogy egy állami tankönyv feltűnően lelkesen idézi Orbán Viktor migrációs tárgyú megszólalását. Az általános tapasztalat mégis inkább az, hogy ezek a könyvek nem elfogultak, egyszerűen csak szakmaiatlanok, rosszak, kapkodva összehordott, számos hibát tartalmazó fércművek.

A politikai haszon a kormány szemszögéből inkább a tankönyvek ingyenességében rejlik, amit az új könyvek – amúgy EU-s forrásból finanszírozott – fejlesztésével lehetett a legkönnyebben biztosítani. Persze az „ingyenesség” itt komoly minőségi romlással járt, ráadásul  a gyakorlatban könyvtári kölcsönkönyveket takar; de a szociális demagógiára vevő szavazóréteget az ilyen részletek már nem szokták érdekelni.

És hát akad itt még egy szempont, amely Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár körleveléből vált világossá. Ebben Maruzsa belengeti, hogy a Klik ellenőrizni fogja, az iskolák csak a jegyzéken szereplő könyvek közül rendelnek-e, és arra is figyelmeztet, az iskola nem kérheti arra a szülőt, hogy saját pénzén, az állami tankönyvrendelést megkerülve vásárolja meg a kiszorított magánkiadók könyveit.

Azt még az államtitkár sem tilthatja meg, hogy maguk a szülők kezdeményezzék az állami rendszeren kívüli beszerzést, de a fenyegető hangvételű leirat után a pedagógusok nyilván kevésbé lesznek vevők erre a megoldása, hiába indított ilyen tárgyú akciót a Szülői Hang nevű szervezet. Az államosított tankönyvrendelés így az iskolák rövid pórázon tartásának, a hatalom öncélú fitogtatásának eszközévé is vált. Ám a kormány ezzel nemcsak az iskolákat fosztja meg az autonómiájuktól,

a szülőktől is elveszi azt a jogukat, hogy gyereküknek a belátásuk szerint legjobb oktatást biztosítsák. Ha erre elegen rájönnek, még visszafele is elsülhet a nagy tankönyvsvindli.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.