A polgármester a felújított egészségházban lakik, de hány ilyen áll üresen az országban?

  • narancs.hu
  • 2024. február 28.

Narancsblog

Ez feltehetően azokat sem érdekli, akik a pénzt adják az ilyen intézmények korszerűsítésére; bár rengeteg forrás megy a kistelepülések támogatására, mégis egyre kevesebben laknak falun.

Tavaly október 15-én nagy napra ébredt a déli határ közelében fekvő Bácsszőlős: átadták a felújított kultúrházat, és még új játszóteret is avattak. Az ünnepi eseményen Vedelek Norbert, a megyei közgyűlés alelnöke és Bányai Gábor országgyűlési képviselő vett részt, de ott volt a megyei sajtó is. A Petőfi Népe beszámolója szerint azonban nemcsak e két létesítmény újult meg a faluban; pár hónappal korábban „teljesen új külsőt kapott” a helyi katolikus templom is. „Bácsszőlős újabb két álma vált valóra a Művelődési Ház és a játszótér fejlesztésével. Választókerületem legkisebb településén sem állhat meg a fejlődés” – posztolta Bányai Gábor az esemény után készült TikTok videója alá, amelyből kiderült, a falunak olyan látványosságai is vannak, mint a színes térkövekből kirakott magyar címer, mint ahogy az is, hogy összvissz 2 gyerek vette birtokba az új játszóteret. Vélhetően azért csak ők, mert nincs több aprónép a faluban. (Ha lenne, bizonyosan kirendelik őket az avatásra.)

De felnőttből sem áll jól a valaha háromezres lélekszámú település. A tavalyi népszámlálás adatai alapján összesen 305-en élnek Bácsszőlősön, az itt élők száma egyre fogy és azt valószínűleg csak Bányai Gábor képviselő képzeli, hogy ők 305-en valóban felújított művelődési házról és új játszótérről álmodoznak, nem beszélve a templomrekonstrukcióról. Amelyek különösen annak fényében tűnnek luxus beruházásoknak, hogy a faluban 2019 nyarán is nagyot avattak: felújították az egészségházat. Az volt csak a bökkenő, hogy a 46,5 millió forintos támogatás mellé nem adtak saját körorvost. „Bár még állandó háziorvosa nincs Bácsszőlősnek, de a fogadására készen állnak, ugyanis a felújított Egészségház nem csak új környezetbe fogadja a gyógyulni válókat, hanem szolgálati lakást is tud biztosítani leendő orvosa számára” – írta a megnyitó után a Bácsmegye.hu, a település fideszes polgármestere, Szarvas Róbert Norbert azonban derülátó volt, azt nyilatkozta a portálnak, hogy a Magyar Falu Program kereteiből új és modern orvosi eszközöket szeretne beszerezni.

Csakhogy Bácsszőlősnek több mint négy év óta sincs háziorvosa, és – ismerve az országos orvoshiányt – jövőben sincs erre sok esély, hiába szolgálati lakás, beígért modern eszközök. És ennek fényében akár praktikus döntésnek is tekinthető, hogy Bácsszőlős polgármestere egyszerűen beköltözött az egészségház szolgálati lakásába; Szarvas Róbert Norbert talán arra gondolt, hogy felelős vezetőként mégsem hagyhatja, hogy a több mint 45 milliós beruházás üresen álljon. Mégis vannak a olyanok, akik nem értenek egyet a polgármester lépésével, ám Szarvast hiába szólította fel a költözésre a körjegyző, majd többször is a képviselő-testület. Noha Hadházy Ákosnak köszönhető, hogy e beköltözésből országos hír lett, ám az már egyértelműen polgármester érdeme, hogy a független országgyűlési képviselő megkeresésére nyomán megint egy olyan abszurd komédia öltött testet, amit okkal lehet a pár méter magas kilátók, nem létező látogatóközpontok, és lombkoronasétányok mellé állítani. „Baszd meg! Valahol laknom kell – válaszolta Szarvas Róbert Norbert, amikor Hadházy kérdőre vonta, majd azzal zárta rövidre a beszélgetést, hogy közölte, hogy nem is ő a polgámester, és nem lakik a szolgálati lakásban.

Valószínű, hogy az már nem fogja elérni a sajtó ingerküszöbét, hogy Szarvas Róbert Norbert marad vagy távozik-e a szolgálati lakásból, de azzal biztosan nem foglalkozik senki, hogy az országban összesen hány olyan egészségház, kultúrház, faluház stb. áll üresen, amelyekre ugyanúgy súlyos pénzeket költöttek, mint Bácsszőlősön, legfeljebb kevésbé voltak gátlástalanok az ottani polgármesterek. Ennél is szomorúbb, hogy ez feltehetően azokat sem érdekli, akik a pénzt adják: januárban közölte az illetékes kormánybiztos, hogy a kistelepülésekre juttatott kormányzati támogatás mértéke meghaladta az ezermilliárd forintot, és e program az idén is folytatódik. Annak ellenére, hogy miközben e feneketlen költekezés „a kistelepülések megtartó erejének” jegyében zajlik, egyre kevesebben laknak falun.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.