Ön kit látna szívesen a köztársasági elnöki székben? Szavazzon!

  • narancs.hu
  • 2024. február 15.

Narancsblog

Tartottunk egy kis castingot, hogy ki lehetne az ideális államfőjelölt. Van közte fideszes meg ellenzéki is, a végén pedig még szavazni is lehet!

Novák Katalin lemondása után a legjobb az lenne, ha valamennyi parlamenti párt közösen találna egy személyt, aki köztársasági elnök lehetne, és onnantól kezdve nem lenne oka senkinek sem a szájhúzásra. Kábé ez jelképezné a nemzet és a 9,7 millió magyar egységét, minden más csak kósza próbálkozás. Ám mivel hamarabb lesz belőlünk köztársasági elnök, minthogy az ellenzéki pártok és a kormánypártok konszenzusra jussanak, ezt rögtön el is vethetjük, és nézzük inkább, milyen egyéb megoldások vetődhetnek fel. 

A Fidesz jelöltjei

A Fidesz jelöltjei között mindenféle arcok vannak, közülük érdemes azonban kiemelni két igazán gáz figurát: Szalay-Bobrovniczky Kristófot és Navracsics Tibort. Nem azért gázosak ők, mert ne tudnának megjelenni bárhol a világon vagy a fogukkal vakaróznának. Mindkettő olyan kultúrember, akit oda lehet rakni, hogy tessék, lehet vele beszélgetni, de valahogy a castingolók kihagyták azt a picike részletet, hogy ők a kormány aktív tagjai.

És tényleg nem kell alkotmányjogásznak lenni ahhoz, hogy lássuk: ez a helyzet nem az a helyzet, amire azt lehetne mondani, hogy a köztársasági elnök szuverén közjogi méltóság. A piros színű székből átül a koma a kék színűbe – ennél azért komolyabban is lehetne venni ezt az egész köztársaságielnök-választási cirkuszt. Vagy ne, de akkor meg legyen az elnök a telefonkönyv 386. oldalán a második hasábból a huszonegyedik név.

Kicsivel, tényleg egy kicsivel jobb a helyzet, ha Trócsányi László lenne a jelölt. Trócsányi volt miniszter, jelenleg fideszes képviselő, esetében ugyanúgy fennáll az, ami az aktív miniszterekre. Stumpf István kormánytagsága ugyan már a múlt ködébe vész, de azért ezer szállal így is kötődik a Fideszhez, messze lenne a függetlenségtől.

Ki marad még? Tudósok (nem az, amelyik kocsit hajt). A neten már felmerült Vizi E. Szilveszter neve, aki ellen tényleg csak a kora szól. A volt MTA-elnök neve mellé pedig simán odetehetjük a regnáló akadémiai elnököt, Freund Tamást is. Egyre több helyen merül fel Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának a neve is a potenciális jelöltek között, az ő arca és neve a koronavírus-járvány óta meglehetősen ismert is. Szintén szondázzák állítólag Maróth Miklóst, a Pázmány BTK egykori dékánját, legutóbb épp az MTA-ról leválasztott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökét. A tudós azért is lehet jó választás, mert nem koszolta be a politika, nehéz azt mondani, hogy egy akadémikus, habil. prof. stb. ne látná át az összefüggéseket vagy ne érezné át egy döntés súlyát. Külföldre is lehet vinni, tud késsel-villával enni, szóval mi bajunk lehet? Persze ha valaki köztársasági elnök lesz, akkor a tisztség betöltését követően nem biztos, hogy pontosan ugyanott folytatódik majd a tudományos karrierje, mint ahol megakadt, és ez visszatartó lehet – de ez nem a mi dilemmánk, ugye.

Az ellenzék jelöltjei

Az ellenzék most mindenképp szeretne közvetlen köztársaságielnök-választást – az esélytelenek nyugalmával gyűjtik is az aláírásokat. Lehet, hogy az okozná a legnagyobb fejtörést, ha a Fidesz azt mondaná, hajrá, a mi jelöltünk X, hadd lám a tiéteket! Képes lenne az ellenzék egyetlen jelöltelt állítani? Valószínűleg kizárt, de nézzük meg, kik jöhetnének szóba!

Az LMP és a Párbeszéd is egy-egy jogtudós nevét dobta be. Az előbbi láthatatlan pártocska jelöltje Hack Péter volt SZDSZ-es politikus, az ELTE jogi kara büntető eljárásjogi tanszékének vezetője, nem mellékesen a Hit Gyülekezete lelkésze. A szintén alig látható támogatottságú másik kispárt Kaltenbach Jenő nevével állt elő; a volt ombudsman szakterülete ugyancsak a jogtudomány, ő is egyetemi oktató.

És van ez a Mi Hazánk nevű szélsőjobbos kis-Fidesz, ami előszeretettel nevezi magát ellenzéki pártnak, holott... Anélkül, hogy ebbe belemennénk: nekik is van jelöltjük, mégpedig a közgazdászprofesszor Csath Magdolna.

De nézzük tovább, ki lehetne jelölt még! Iványi Gábor az örök Jolly Joker, ha a lelkiismeretre kell hatni. Ha azt szeretnénk, hogy egy kicsit rosszul érezze magát valaki, elég azt mondani, lám, erre is gyűjt, áldoz Iványi Gábor. Hogy mennyire lenne alkalmas arra, hogy betöltse az államfői tisztséget, az jó kérdés, de legalább nem keveredett botrányba és nem volt se MSZMP-, se Jobbik-, se DK-tag.

Valami rendszerváltó nagy ember is jó ötlet lenne, aki nem sározta még be magát. Hirtelenjében nehéz ilyet mondani, de biztos van. Aki valaha a parlamenti patkóban ült, nagyjából ki van zárva, talán az első ciklust kivéve, mégiscsak akkor jött létre a demokrácia. De lehetne mondjuk Chikán Attila volt gazdasági miniszter!

Persze lehetne volt alkotmánybíró, alkotmányjogász is, kár, hogy nem ismeri őket a szélesebb közvélemény Karsai Dánielt leszámítva.

A manóba, eddig csak egy jelölt nő! Akkor bizony kell még, mert megesznek a feministák. Ha egy titulus betöltésekor az a szempont, hogy nőnek kell lennie, akkor már tulajdonképpen mindegy, milyen nevet írunk ide, csak ismert legyen, és lehetőség szerint nézzen ki jól. Lehet Rost Andrea vagy Gyarmati Andrea vagy bárki más, aki nem Andrea. De hogy egy kompetens nevet is mondjunk: Polgár Judit. Okos is, ismert is, kedves is.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódásról és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.