Ön kit látna szívesen a köztársasági elnöki székben? Szavazzon!

  • narancs.hu
  • 2024. február 15.

Narancsblog

Tartottunk egy kis castingot, hogy ki lehetne az ideális államfőjelölt. Van közte fideszes meg ellenzéki is, a végén pedig még szavazni is lehet!

Novák Katalin lemondása után a legjobb az lenne, ha valamennyi parlamenti párt közösen találna egy személyt, aki köztársasági elnök lehetne, és onnantól kezdve nem lenne oka senkinek sem a szájhúzásra. Kábé ez jelképezné a nemzet és a 9,7 millió magyar egységét, minden más csak kósza próbálkozás. Ám mivel hamarabb lesz belőlünk köztársasági elnök, minthogy az ellenzéki pártok és a kormánypártok konszenzusra jussanak, ezt rögtön el is vethetjük, és nézzük inkább, milyen egyéb megoldások vetődhetnek fel. 

A Fidesz jelöltjei

A Fidesz jelöltjei között mindenféle arcok vannak, közülük érdemes azonban kiemelni két igazán gáz figurát: Szalay-Bobrovniczky Kristófot és Navracsics Tibort. Nem azért gázosak ők, mert ne tudnának megjelenni bárhol a világon vagy a fogukkal vakaróznának. Mindkettő olyan kultúrember, akit oda lehet rakni, hogy tessék, lehet vele beszélgetni, de valahogy a castingolók kihagyták azt a picike részletet, hogy ők a kormány aktív tagjai.

És tényleg nem kell alkotmányjogásznak lenni ahhoz, hogy lássuk: ez a helyzet nem az a helyzet, amire azt lehetne mondani, hogy a köztársasági elnök szuverén közjogi méltóság. A piros színű székből átül a koma a kék színűbe – ennél azért komolyabban is lehetne venni ezt az egész köztársaságielnök-választási cirkuszt. Vagy ne, de akkor meg legyen az elnök a telefonkönyv 386. oldalán a második hasábból a huszonegyedik név.

Kicsivel, tényleg egy kicsivel jobb a helyzet, ha Trócsányi László lenne a jelölt. Trócsányi volt miniszter, jelenleg fideszes képviselő, esetében ugyanúgy fennáll az, ami az aktív miniszterekre. Stumpf István kormánytagsága ugyan már a múlt ködébe vész, de azért ezer szállal így is kötődik a Fideszhez, messze lenne a függetlenségtől.

Ki marad még? Tudósok (nem az, amelyik kocsit hajt). A neten már felmerült Vizi E. Szilveszter neve, aki ellen tényleg csak a kora szól. A volt MTA-elnök neve mellé pedig simán odetehetjük a regnáló akadémiai elnököt, Freund Tamást is. Egyre több helyen merül fel Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektorának a neve is a potenciális jelöltek között, az ő arca és neve a koronavírus-járvány óta meglehetősen ismert is. Szintén szondázzák állítólag Maróth Miklóst, a Pázmány BTK egykori dékánját, legutóbb épp az MTA-ról leválasztott Eötvös Loránd Kutatási Hálózat elnökét. A tudós azért is lehet jó választás, mert nem koszolta be a politika, nehéz azt mondani, hogy egy akadémikus, habil. prof. stb. ne látná át az összefüggéseket vagy ne érezné át egy döntés súlyát. Külföldre is lehet vinni, tud késsel-villával enni, szóval mi bajunk lehet? Persze ha valaki köztársasági elnök lesz, akkor a tisztség betöltését követően nem biztos, hogy pontosan ugyanott folytatódik majd a tudományos karrierje, mint ahol megakadt, és ez visszatartó lehet – de ez nem a mi dilemmánk, ugye.

Az ellenzék jelöltjei

Az ellenzék most mindenképp szeretne közvetlen köztársaságielnök-választást – az esélytelenek nyugalmával gyűjtik is az aláírásokat. Lehet, hogy az okozná a legnagyobb fejtörést, ha a Fidesz azt mondaná, hajrá, a mi jelöltünk X, hadd lám a tiéteket! Képes lenne az ellenzék egyetlen jelöltelt állítani? Valószínűleg kizárt, de nézzük meg, kik jöhetnének szóba!

Az LMP és a Párbeszéd is egy-egy jogtudós nevét dobta be. Az előbbi láthatatlan pártocska jelöltje Hack Péter volt SZDSZ-es politikus, az ELTE jogi kara büntető eljárásjogi tanszékének vezetője, nem mellékesen a Hit Gyülekezete lelkésze. A szintén alig látható támogatottságú másik kispárt Kaltenbach Jenő nevével állt elő; a volt ombudsman szakterülete ugyancsak a jogtudomány, ő is egyetemi oktató.

És van ez a Mi Hazánk nevű szélsőjobbos kis-Fidesz, ami előszeretettel nevezi magát ellenzéki pártnak, holott... Anélkül, hogy ebbe belemennénk: nekik is van jelöltjük, mégpedig a közgazdászprofesszor Csath Magdolna.

De nézzük tovább, ki lehetne jelölt még! Iványi Gábor az örök Jolly Joker, ha a lelkiismeretre kell hatni. Ha azt szeretnénk, hogy egy kicsit rosszul érezze magát valaki, elég azt mondani, lám, erre is gyűjt, áldoz Iványi Gábor. Hogy mennyire lenne alkalmas arra, hogy betöltse az államfői tisztséget, az jó kérdés, de legalább nem keveredett botrányba és nem volt se MSZMP-, se Jobbik-, se DK-tag.

Valami rendszerváltó nagy ember is jó ötlet lenne, aki nem sározta még be magát. Hirtelenjében nehéz ilyet mondani, de biztos van. Aki valaha a parlamenti patkóban ült, nagyjából ki van zárva, talán az első ciklust kivéve, mégiscsak akkor jött létre a demokrácia. De lehetne mondjuk Chikán Attila volt gazdasági miniszter!

Persze lehetne volt alkotmánybíró, alkotmányjogász is, kár, hogy nem ismeri őket a szélesebb közvélemény Karsai Dánielt leszámítva.

A manóba, eddig csak egy jelölt nő! Akkor bizony kell még, mert megesznek a feministák. Ha egy titulus betöltésekor az a szempont, hogy nőnek kell lennie, akkor már tulajdonképpen mindegy, milyen nevet írunk ide, csak ismert legyen, és lehetőség szerint nézzen ki jól. Lehet Rost Andrea vagy Gyarmati Andrea vagy bárki más, aki nem Andrea. De hogy egy kompetens nevet is mondjunk: Polgár Judit. Okos is, ismert is, kedves is.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.