A „Szabadságkoncerten” olyan sztárok lépnek fel, akiket simán elhívtak anno a komcsik is a rendezvényeikre

  • narancs.hu
  • 2019. június 8.

Narancsblog

Mert pártunk és kormányunk „szeretné a mai fiatalokat is megszólítani”.

Kevés olyan epizód van egy ember életében, amiről már akkor tudja, hogy történelmi esemény, amikor épp zajlik.1989. június 16-a, Nagy Imre és társainak újratemetése ilyen történelmi esemény volt,

egyike a huszadik században oly ritka aranybetűs napjainknak.

Noha sokak szerint a jó ízlés ellen volt az akkori funkcionárius ún. reform kommunisták felbukkanása, utólag pedig egy sor disznóság is kiderült a munkásőrség mozgósításától kezdve a téren hemzsegő spiclikig, 1989. június 16. emelkedettségén és nagyszerűségén az ilyenek nem ejthettek és ma sem ejthetnek foltot.
Az már sokkal inkább, hogy a Fidesz „történészei” az elmúlt években megpróbálták Nagy Imrét kiretusálni az 56-os emlékezetből, és egészen biztos, hogy 1989. június 16-ával is hasonlóképp jártak volna el,

ha nem Orbán Viktor az akkori szónokok egyike.

Ha így történik, akkor most, a 30. évforduló kapcsán, ki-ki vérmérséklete szerint bosszankodhatna vagy nevethetne például azon, hogy Schmidt Mária Dózsa Lászlóval az oldalán bejelenti, hogy a legfrissebb kutatások szerint 1989-ben június 15-e után június 17-e következett, és aznap különben sem voltak nyitva a temetők.
Így azonban sem bosszankodni, se nem nevetni nincs okunk. Olvassuk a híreket, és csak elszomorodni lehet attól a hazug kommunikációtól, amit a Fidesz Nagy Imre újratemetésének harmincadik évfordulójára prezentált. Lánczi Tamás, a Schmidt Mária-féle Figyelő ex-főszerkesztője, az ún. XXI. Század Intézet igazgatója szerdán sajtótájékoztatón mondta el, hogy „Szabadságkoncert címmel nagyszabású estet rendeznek június 16-án a fővárosi Hősök terén a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából”. A tudósításokból úgy tűnik, hogy

Lánczi nem mondta ki Nagy Imre nevét,

s arról sem beszélt, hogy mi is történt harminc évvel ezelőtt. Ehelyett elmondta, hogy „a szabadságvágyat, a nemzeti és a közép-európai összetartozás érzését kívánják kiemelni a koncerttel”.
Ami azt illeti, e nagyszabású vállaláshoz tényleg a legmegfelelőbb személyeket sikerült kiválogatni. A műsorvezető Nagy Feró lesz, de a koncerten ugyanazok a hazai pop- és rock sztárok lépnek fel, akiket az a 1980-as években is simán elhívták volna valami komcsi tömegrendezvényre: Kiki, Varga Miklós, Homonyik Sándor, Szikora Róbert, Keresztes Ildikó vagy éppen a Dalos fn. ügynök, Vikidál Gyula.
Lánczi arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy „szeretnék a mai fiatalokat is megszólítani, hogy megértsék, miként jutottunk el a sikeres rendszerváltoztatásig”. Csak vissza ne kérdezzen valamelyikük: ha ezek voltak az elnyomottak, akkor kiket támogattak?

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.