A „Szabadságkoncerten” olyan sztárok lépnek fel, akiket simán elhívtak anno a komcsik is a rendezvényeikre

  • narancs.hu
  • 2019. június 8.

Narancsblog

Mert pártunk és kormányunk „szeretné a mai fiatalokat is megszólítani”.

Kevés olyan epizód van egy ember életében, amiről már akkor tudja, hogy történelmi esemény, amikor épp zajlik.1989. június 16-a, Nagy Imre és társainak újratemetése ilyen történelmi esemény volt,

egyike a huszadik században oly ritka aranybetűs napjainknak.

Noha sokak szerint a jó ízlés ellen volt az akkori funkcionárius ún. reform kommunisták felbukkanása, utólag pedig egy sor disznóság is kiderült a munkásőrség mozgósításától kezdve a téren hemzsegő spiclikig, 1989. június 16. emelkedettségén és nagyszerűségén az ilyenek nem ejthettek és ma sem ejthetnek foltot.
Az már sokkal inkább, hogy a Fidesz „történészei” az elmúlt években megpróbálták Nagy Imrét kiretusálni az 56-os emlékezetből, és egészen biztos, hogy 1989. június 16-ával is hasonlóképp jártak volna el,

ha nem Orbán Viktor az akkori szónokok egyike.

Ha így történik, akkor most, a 30. évforduló kapcsán, ki-ki vérmérséklete szerint bosszankodhatna vagy nevethetne például azon, hogy Schmidt Mária Dózsa Lászlóval az oldalán bejelenti, hogy a legfrissebb kutatások szerint 1989-ben június 15-e után június 17-e következett, és aznap különben sem voltak nyitva a temetők.
Így azonban sem bosszankodni, se nem nevetni nincs okunk. Olvassuk a híreket, és csak elszomorodni lehet attól a hazug kommunikációtól, amit a Fidesz Nagy Imre újratemetésének harmincadik évfordulójára prezentált. Lánczi Tamás, a Schmidt Mária-féle Figyelő ex-főszerkesztője, az ún. XXI. Század Intézet igazgatója szerdán sajtótájékoztatón mondta el, hogy „Szabadságkoncert címmel nagyszabású estet rendeznek június 16-án a fővárosi Hősök terén a rendszerváltás 30. évfordulója alkalmából”. A tudósításokból úgy tűnik, hogy

Lánczi nem mondta ki Nagy Imre nevét,

s arról sem beszélt, hogy mi is történt harminc évvel ezelőtt. Ehelyett elmondta, hogy „a szabadságvágyat, a nemzeti és a közép-európai összetartozás érzését kívánják kiemelni a koncerttel”.
Ami azt illeti, e nagyszabású vállaláshoz tényleg a legmegfelelőbb személyeket sikerült kiválogatni. A műsorvezető Nagy Feró lesz, de a koncerten ugyanazok a hazai pop- és rock sztárok lépnek fel, akiket az a 1980-as években is simán elhívták volna valami komcsi tömegrendezvényre: Kiki, Varga Miklós, Homonyik Sándor, Szikora Róbert, Keresztes Ildikó vagy éppen a Dalos fn. ügynök, Vikidál Gyula.
Lánczi arról beszélt a sajtótájékoztatón, hogy „szeretnék a mai fiatalokat is megszólítani, hogy megértsék, miként jutottunk el a sikeres rendszerváltoztatásig”. Csak vissza ne kérdezzen valamelyikük: ha ezek voltak az elnyomottak, akkor kiket támogattak?

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.