Tüskevár helyett hullámvasút: Rogán Antal a magyar turizmus atyjaként köpött a Kis-Balatonba

  • narancs.hu
  • 2019. április 14.

Narancsblog

Így ápolja a hagyományokat a NER.

„Zalaszabar nagyon híres a borairól és a bortermesztéséről, tudomásunk van egy 1800-as években rendezett borversenyről ahol aranyérmes lett a szabari bor” – olvassuk a helyi honlapon, ennek ellenére valószínűleg kevesen hallottak a Kis-Balaton melletti településről. Még úgy sem, hogy az alig 700 lelkes falu már 2007-ben meghallotta az idők szavát, s a főterét Puskás Ferencről nevezték el, és itt avatták fel a futballista első köztéri szobrát is. Az akkori szoboravatón Puskás özvegye és Buzánszky Jenő is részt vett, de még

Orbán Viktor levelét is felolvasták,

mégis egészen mostanáig úgy tűnt, hogy mindössze ennyivel kell a beérniük.
Hát nem. Igaz, hogy 12 év eltelt a nagyszerű műalkotás átadása óta, de úgy tűnik, megérte a várakozás, ugyanis tegnap Zalaszabarra érkezett Rogán Antal – ha nem is helikopterrel –, hogy átadja a Holnapocska Tábor és Zobori Élményparkot, ami több mint egymilliárd forintot kóstált.

Rogán elsősorban számokkal próbálta elvarázsolni hallgatóságát,

mert mint mondotta, „a következő évtizedben 828 milliárd forint forrást szán a kormányzat a magyar turizmus kifejezetten Budapesten kívüli fejlesztéseire”, és a MTI tudósítása szerint azt is elmondta, hogy azért e tengernyi zsé, mert „a turizmus hozzájárul a GDP-hez, a nemzetgazdaság erősödéséhez, de nemcsak arról szól, hogy idejönnek a külföldiek, hanem arról is, hogy mi is felfedezzük a saját hazánkat”.

false

Fotó: MTI


Noha Rogán eléggé el nem ítélhető módon nem tért ki Puskás Ferenc idegenforgalmi vonzerejére, ahogy Zalaszabar és a nagy nemzeti labdarúgó személye vagy pályája közötti összefüggésekre sem, első hallásra nem lehet hiányérzetünk. Hiszen ha ebben a közegben hangzik el a propagandaminiszteri szájból az, hogy „fedezzük fel a saját hazánkat”, mi másra gondolhatnánk, mint

Fekete István halhatatlan művére, a Tüskevárra,

aztán meg arra, hogy az ott megénekelt varázslatos vidék, a Kis-Balaton végre jókora támogatáshoz jutott, és hogy ez a pazar természetvédelmi terület immár hivatalosan is, sok-sok millióval kitapasztva készen áll, hogy lenyűgözze az arra járó hazai és külföldi vendégeket.

false

 

Fotó: MTI


Mielőtt azonban teljesen befeledkeznénk e természetbarát gesztusba, s megmámorosodva a nádas illatától, no meg Matula bácsi bagószagú leheletétől ódákat zengenénk, hallgassuk tovább Rogán idegforgalmi szózatát. A miniszter ugyanis egy árva szóval nem említette a Kis-Balatont, sem Fekete Istvánt, sem a kócsagot vagy a bakcsót, inkább az átadott élményparkra koncentrált, annak is egy bizonyos elemére, melynek köszönhetően Zalaszabar „megelőzte” Budapestet. „Magyarország első fix telepítésű hullámvasútja is itt épült fel, illetve ilyen színvonalú, gyerekeknek szolgáló élménypark máshol sincs az országban” – közölte Rogán Antal, azaz szó sincs természetvédelemről, kincses kirándulásokról,

egymilliárdból egy rohadt nagy vidámparkot építettek

Magyarország egyik legféltettebb természetvédelmi területének közelébe. Mert ezek szerint a leginkább a Kis-Balaton mellé tényleg egy fix telepítésű hullámvasút hiányzott.
Ne legyenek illúzióink, hiszen ez még csak a kezdet. Ha Rogánék a közeljövőben a többi 827 milliárdot is hasonlókra fordítják, akkor tíz év múlva végképp nem lehet majd ráismerni erre az országra; ennyiből az összes természetvédelmi területet élményparkká változtathatják sok fix telepítésű hullámvasúttal. És persze stadionnal.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.