Tüskevár helyett hullámvasút: Rogán Antal a magyar turizmus atyjaként köpött a Kis-Balatonba

  • narancs.hu
  • 2019. április 14.

Narancsblog

Így ápolja a hagyományokat a NER.

„Zalaszabar nagyon híres a borairól és a bortermesztéséről, tudomásunk van egy 1800-as években rendezett borversenyről ahol aranyérmes lett a szabari bor” – olvassuk a helyi honlapon, ennek ellenére valószínűleg kevesen hallottak a Kis-Balaton melletti településről. Még úgy sem, hogy az alig 700 lelkes falu már 2007-ben meghallotta az idők szavát, s a főterét Puskás Ferencről nevezték el, és itt avatták fel a futballista első köztéri szobrát is. Az akkori szoboravatón Puskás özvegye és Buzánszky Jenő is részt vett, de még

Orbán Viktor levelét is felolvasták,

mégis egészen mostanáig úgy tűnt, hogy mindössze ennyivel kell a beérniük.
Hát nem. Igaz, hogy 12 év eltelt a nagyszerű műalkotás átadása óta, de úgy tűnik, megérte a várakozás, ugyanis tegnap Zalaszabarra érkezett Rogán Antal – ha nem is helikopterrel –, hogy átadja a Holnapocska Tábor és Zobori Élményparkot, ami több mint egymilliárd forintot kóstált.

Rogán elsősorban számokkal próbálta elvarázsolni hallgatóságát,

mert mint mondotta, „a következő évtizedben 828 milliárd forint forrást szán a kormányzat a magyar turizmus kifejezetten Budapesten kívüli fejlesztéseire”, és a MTI tudósítása szerint azt is elmondta, hogy azért e tengernyi zsé, mert „a turizmus hozzájárul a GDP-hez, a nemzetgazdaság erősödéséhez, de nemcsak arról szól, hogy idejönnek a külföldiek, hanem arról is, hogy mi is felfedezzük a saját hazánkat”.

false

Fotó: MTI


Noha Rogán eléggé el nem ítélhető módon nem tért ki Puskás Ferenc idegenforgalmi vonzerejére, ahogy Zalaszabar és a nagy nemzeti labdarúgó személye vagy pályája közötti összefüggésekre sem, első hallásra nem lehet hiányérzetünk. Hiszen ha ebben a közegben hangzik el a propagandaminiszteri szájból az, hogy „fedezzük fel a saját hazánkat”, mi másra gondolhatnánk, mint

Fekete István halhatatlan művére, a Tüskevárra,

aztán meg arra, hogy az ott megénekelt varázslatos vidék, a Kis-Balaton végre jókora támogatáshoz jutott, és hogy ez a pazar természetvédelmi terület immár hivatalosan is, sok-sok millióval kitapasztva készen áll, hogy lenyűgözze az arra járó hazai és külföldi vendégeket.

false

 

Fotó: MTI


Mielőtt azonban teljesen befeledkeznénk e természetbarát gesztusba, s megmámorosodva a nádas illatától, no meg Matula bácsi bagószagú leheletétől ódákat zengenénk, hallgassuk tovább Rogán idegforgalmi szózatát. A miniszter ugyanis egy árva szóval nem említette a Kis-Balatont, sem Fekete Istvánt, sem a kócsagot vagy a bakcsót, inkább az átadott élményparkra koncentrált, annak is egy bizonyos elemére, melynek köszönhetően Zalaszabar „megelőzte” Budapestet. „Magyarország első fix telepítésű hullámvasútja is itt épült fel, illetve ilyen színvonalú, gyerekeknek szolgáló élménypark máshol sincs az országban” – közölte Rogán Antal, azaz szó sincs természetvédelemről, kincses kirándulásokról,

egymilliárdból egy rohadt nagy vidámparkot építettek

Magyarország egyik legféltettebb természetvédelmi területének közelébe. Mert ezek szerint a leginkább a Kis-Balaton mellé tényleg egy fix telepítésű hullámvasút hiányzott.
Ne legyenek illúzióink, hiszen ez még csak a kezdet. Ha Rogánék a közeljövőben a többi 827 milliárdot is hasonlókra fordítják, akkor tíz év múlva végképp nem lehet majd ráismerni erre az országra; ennyiből az összes természetvédelmi területet élményparkká változtathatják sok fix telepítésű hullámvasúttal. És persze stadionnal.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.