Tüskevár helyett hullámvasút: Rogán Antal a magyar turizmus atyjaként köpött a Kis-Balatonba

  • narancs.hu
  • 2019. április 14.

Narancsblog

Így ápolja a hagyományokat a NER.

„Zalaszabar nagyon híres a borairól és a bortermesztéséről, tudomásunk van egy 1800-as években rendezett borversenyről ahol aranyérmes lett a szabari bor” – olvassuk a helyi honlapon, ennek ellenére valószínűleg kevesen hallottak a Kis-Balaton melletti településről. Még úgy sem, hogy az alig 700 lelkes falu már 2007-ben meghallotta az idők szavát, s a főterét Puskás Ferencről nevezték el, és itt avatták fel a futballista első köztéri szobrát is. Az akkori szoboravatón Puskás özvegye és Buzánszky Jenő is részt vett, de még

Orbán Viktor levelét is felolvasták,

mégis egészen mostanáig úgy tűnt, hogy mindössze ennyivel kell a beérniük.
Hát nem. Igaz, hogy 12 év eltelt a nagyszerű műalkotás átadása óta, de úgy tűnik, megérte a várakozás, ugyanis tegnap Zalaszabarra érkezett Rogán Antal – ha nem is helikopterrel –, hogy átadja a Holnapocska Tábor és Zobori Élményparkot, ami több mint egymilliárd forintot kóstált.

Rogán elsősorban számokkal próbálta elvarázsolni hallgatóságát,

mert mint mondotta, „a következő évtizedben 828 milliárd forint forrást szán a kormányzat a magyar turizmus kifejezetten Budapesten kívüli fejlesztéseire”, és a MTI tudósítása szerint azt is elmondta, hogy azért e tengernyi zsé, mert „a turizmus hozzájárul a GDP-hez, a nemzetgazdaság erősödéséhez, de nemcsak arról szól, hogy idejönnek a külföldiek, hanem arról is, hogy mi is felfedezzük a saját hazánkat”.

false

Fotó: MTI


Noha Rogán eléggé el nem ítélhető módon nem tért ki Puskás Ferenc idegenforgalmi vonzerejére, ahogy Zalaszabar és a nagy nemzeti labdarúgó személye vagy pályája közötti összefüggésekre sem, első hallásra nem lehet hiányérzetünk. Hiszen ha ebben a közegben hangzik el a propagandaminiszteri szájból az, hogy „fedezzük fel a saját hazánkat”, mi másra gondolhatnánk, mint

Fekete István halhatatlan művére, a Tüskevárra,

aztán meg arra, hogy az ott megénekelt varázslatos vidék, a Kis-Balaton végre jókora támogatáshoz jutott, és hogy ez a pazar természetvédelmi terület immár hivatalosan is, sok-sok millióval kitapasztva készen áll, hogy lenyűgözze az arra járó hazai és külföldi vendégeket.

false

 

Fotó: MTI


Mielőtt azonban teljesen befeledkeznénk e természetbarát gesztusba, s megmámorosodva a nádas illatától, no meg Matula bácsi bagószagú leheletétől ódákat zengenénk, hallgassuk tovább Rogán idegforgalmi szózatát. A miniszter ugyanis egy árva szóval nem említette a Kis-Balatont, sem Fekete Istvánt, sem a kócsagot vagy a bakcsót, inkább az átadott élményparkra koncentrált, annak is egy bizonyos elemére, melynek köszönhetően Zalaszabar „megelőzte” Budapestet. „Magyarország első fix telepítésű hullámvasútja is itt épült fel, illetve ilyen színvonalú, gyerekeknek szolgáló élménypark máshol sincs az országban” – közölte Rogán Antal, azaz szó sincs természetvédelemről, kincses kirándulásokról,

egymilliárdból egy rohadt nagy vidámparkot építettek

Magyarország egyik legféltettebb természetvédelmi területének közelébe. Mert ezek szerint a leginkább a Kis-Balaton mellé tényleg egy fix telepítésű hullámvasút hiányzott.
Ne legyenek illúzióink, hiszen ez még csak a kezdet. Ha Rogánék a közeljövőben a többi 827 milliárdot is hasonlókra fordítják, akkor tíz év múlva végképp nem lehet majd ráismerni erre az országra; ennyiből az összes természetvédelmi területet élményparkká változtathatják sok fix telepítésű hullámvasúttal. És persze stadionnal.

Figyelmébe ajánljuk

Mint a moziban

Fene se gondolta volna néhány hete, hogy az egyik központi kérdésünk idén januárban az lesz, hogy melyik magyar filmet hány százezren látták a mozikban. Dúl a számháború, ki ide, ki oda sorol ilyen-olyan mozgóképeket, de hogy a magyar film nyer-e a végén, az erősen kérdéses továbbra is.

Talaj

Thomas érzékeny kisfiú, nem kamaszodik még, mint az első szőrszálak megjelenésére türelmetlenül várakozó bátyjai. Velük nem akar játszani, inkább az udvaron egy ki tudja, eredetileg milyen célt szolgáló ládában keres menedéket, s annak résein át figyeli a felnőtteket, szülei élénk társasági életét, vagy kedvenc képregényét lapozgatván a szintén még gyerek (bár történetesen lány) főszereplő helyébe képzeli magát, és sötét ügyekben mesterkedő bűnözőkkel küzd meg.

Felszentelt anyagpazarlás

Ha a művészet halhatatlan, halandó-e a művész? Tóth László (fiktív) magyar építész szerint láthatóan nem. Elüldözhetik itthonról a zsidósága miatt, és megmaradt szabadságát is elvehetik az új hazában, elszakíthatják a feleségétől, eltörhetik az orrát, ő akkor sem inog meg. Hiszen tudja, hogyha őt talán igen, az épületeit nincs olyan vihar, mely megtépázhatná.

Törvénytelen gyermekek

Otylia már várandós, amikor vőlegénye az esküvő előtt elhagyja, így lánya, Rozela házasságon kívül születik. Később Rozela is egyedül neveli majd saját gyermekeit. A három nővér, Gerta, Truda és Ilda egy észak-lengyelországi, kasubföldi faluban élnek anyjukkal, az asszony által épített házban.

Átverés, csalás, plágium

Az utazó kiállítást először 2020-ban Brüsszelben, az Európai Történelem Házában rendezték meg; a magyarországi az anyag harmadik, aktualizált állomása. Az eredetileg Fake or Real címen bemutatott kiállítás arra vállalkozik, hogy „féligazságok és puszta kitalációk útvesztőjében” megmutassa, feltárja a tényeket, az igazságot, amihez „követni kell a fonalat a labirintus közepéig”. A kiállítás installálása is követi a labirintuseffektust, de logikusan és érthetően.

Kire ütött ez a gyerek?

Az 1907-ben született dráma eredetiben a The Playboy of the Western World címet viseli. A magyar fordításokhoz több címváltozat is született: Ungvári Tamás A nyugati világ bajnokának, Nádasdy Ádám A Nyugat hősének fordította, a Miskolci Nemzeti Színházban pedig Hamvai Kornél átültetésében A Nyugat császáraként játsszák.

2 forint

„Újabb energiaválság felé robog Európa, ebből kellene Magyarországnak kimaradni, ami nem könnyű, hiszen ami most a magyar benzinkutakon történik, az már felháborító, sőt talán vérlázító is” – e szavakkal indította Orbán Viktor a beígért repülőrajtot indiai kiruccanása után. Hazatérve ugyanis a miniszterelnök szembesült egynémely adatsorral, meg leginkább azzal, hogy, a legendás Danajka néni szavaival élve, „drágulnak az árak”. Az üzemanyagé is.

Kiárusítás

Lassan másfél éve szivárgott ki, hogy az állam egy olyan arab befektetőnek, Mohamed Alabbarnak adná Budapest legértékesebb egybefüggő belterületét, a Rákosrendezőt, aki mindenféle felhőkarcolót képzel oda, egyebek mellett a Hősök tere látképébe belerondítót is.

24 óra

„Megállapodást kellene kötnie. Szerintem tönkreteszi Oroszországot azzal, ha nem köt megállapodást – mondotta Trump elnök a beiktatása utáni órákban Vlagyimir Putyinról, majd hozzátette azt is, hogy „szerintem Oroszország nagy bajba kerül”. Trump azt is elárulta, hogy telefonbeszélgetést tervez az orosz elnökkel, de még nem tudja, mikor. Nemrég azt is megjegyezte, hogy Oroszország egymillió embert veszített az Ukrajna ellen indított háborújában. (Ez a szám az orosz áldozatok felső becslése.)

A Menhir

Bár soha nem jutott a hatalom közelébe, mérgező jelenlétével így is át tudta hangolni a francia közgondolkodást. Több mint fél évszázadig volt elmaradhatatlan szereplője a politikai életnek. Újrafazonírozott pártját lánya, Marine Le Pen, eszmei hagyatékát az alt-right francia letéteményese, Éric Zemmour viszi tovább.

Nehogy elrabolják

Huszonéves nőként lett vizsgáló a magyar rendőrségen, és idővel kivívta férfi kollégái megbecsülését. Már vezetői beosztásban dolgozott, amikor az ORFK-hoz hívták; azt hitte, szakmai teljesítményére figyeltek fel – tévedett. Patócs Ilona A nyomozó című könyve nem regény, hanem egy karrier és egy csalódás dokumentuma.