Az Anonymous karácsonyi ajándéka az Orbán-kormánynak: hadüzenet

  • narancsblog
  • 2015. december 26.

Narancsblog

Bástya elvtárs azért kicsit le van szarva: a nemzetközi hackercsoport bajnokságán sem sikerült főtáblára kerülnie a világ kisebb-nagyobb bajkeverőinek kategóriájában.

Az Anonymous nevű nemzetközi hackercsoport Magyarországnak küldött üzenetét bányászta elő a 444.hu, melyben az Orbán-kormány szemére vetnek egy csomó ténylegesen elkövetett disznóságot (kerítés, korrupció, kisebbségek stb.), meg egy olyat is, amit nem követtek el, csak fenyegettek vele (regisztrációhoz kötött választás). Utóbbiról persze az „elmúltötév” tapasztalatai alapján az jut eszünkbe, hogy bármikor előrántják még, ha Orbán beijed egy közelgő választástól, s úgy érzi, szüksége lehet rá.

false

De figyelem, az üzenet nem csak Orbánnak, nekünk is szól: „Minden magyar állampolgár kötelessége, hogy megmutassa ezeknek a tudatlan bűnözőknek, hogy nem kérnek az ország további terrorizálásából” – idézi a portál a Guy Fawkes-maszkos arc szövegét. Ez persze nem azt jelenti, hogy nekünk különösebben tartanunk kéne az Anonymoustól, sokkal inkább azt, hogy ideje lenne kinek-kinek magába néznie. Te mit csináltál, amikor az orrod előtt bontották le mindazt, ami 20 év alatt fel bírt épülni a demokráciából?

Frissítésében a 444 azt is kiderítette, hogy „a videót két anonymousos YouTube-csatornán is megtaláltuk, az egyiknek 100-nál alig több, a másiknak 1000 feletti feliratkozója van. Viszont nincs kint az Anonymous legnagyobb YouTube-csatornáján és a »fő« Twitterükön sem”.

Bár a publikálás e módja az Anonymous struktúrájából fakad, mégis elég pontosan jelzi Orbán fekvését a világ csirkefogóinak fontossági sorrendjében. Nos, kis jóindulattal a kleingaunerek csoportozatába tartozik.

Nem lehet túl nagy öröm ilyen vigaszági csávónak lenni, de mit csináljunk, neki ez jutott – majd kiéli magát rajtunk. Hacsak nem gondolkodunk el végre az Anonymous, no meg a fél világ, köztük szövetségeseink intelmein – legalább egy kicsit.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.