Balog Zoltán leleplezése: Magyarország lemondott gyermekei jövőjéről

  • narancsblog
  • 2015. november 27.

Narancsblog

Szobrot emeltek a focistának, egy főminiszter avatta fel. Pár futballista a többszörösét kereste az Eb-re jutással, mint egy olimpiai bajnok. Magyarországon dühöng a téboly.

Szobrot kapott Buzánszky Jenő, az ún. aranycsapat (1954-ben világbajnoki ezüstérmet szerző labdarúgó-válogatott) januárban elhalt hátvédje a Debreceni Egyetemen. A szobrot Balog Zoltán, az emberi erőforrások papminisztere leplezte le, beszédet mondott az egyetem ura s a hálás utód, szép ünnepély volt.

Kósa Lajos a háttérben maradt

Kósa Lajos a háttérben maradt

Fotó: MTI

S azt is megtudhatta bárki emberfia, hogy a nagy ember azért lett pont ott bronzba állítva (egy labdával, mi mással?), mert sportpályafutása végeztével egy évtizedig lejárt az egyetemre „előadásokat tartani”. Most hagyjuk is, hogy mi a különbség előadás és élménybeszámoló között, azt meg pláne, hogy amúgy mi köze volt Buzánszkynak Debrecenhez. 49-szeres válogatott volt, nem elég az?

Persze e matematika szerint a maiak kapusa, Király Gábor két szobrot is kap, ha – feltehetően dicsőséges, igaz, 24 európai csapat részvételével zajló – az Európa-bajnokság után ugyancsak leruccan valahová előadni. Ő száznál is többször volt válogatott, nyilván szobrot állítanak még a macinadrágjának is. Ám erre várnia kell szegénynek (legalább nyárig), de hogy addig se szomorkodjék, kap most vagy 72 millió forintot az Eb-szereplés kivívásáért… Semmiség, alig valamivel több, mint kétszer annyi, mint amit 2012-ben egy olimpiai győzelemért adtak – ez nyilván demagógia, még jó, hogy nem akarjuk lélegeztetőgépekre átszámolni.

De ha már demagógia, akkor itt van egy mai hír, tessék: 2008 és 2012 között csaknem 25 százalékkal csökkentek az állam oktatási célú költései. Demagógia egy frászt!

Az a demagógia, amivel a Buzánszky-szobrot, a focistáknak kicsengetett tudományos összegeket indokolják, igazolják. Egyetemi előadó volt, beszarás. Mert azoknak már haláluk évében alanyi jogon jár a szobor. Meg hogy a labdarúgás társadalmi szerepe más, mint a többi sporté. Dajkamese.

Arról van szó, hogy Magyarország egyszemélyi vezetője a futball őrültje, s a szoborállítók félnek tőle, mint ördög a tömjéntől (hogy ki ne szaladjunk a papi világból), ezért aztán nyalnak ezerrel. Egyéb természetű emberi erőforrásokra már nem is költünk a közösből, mert a magyar focinak nincs elég nézője, a bajnoki meccseken üresek a méregdrága stadionok, hiszen aki kettőnél tovább tud számolni, az nem megy Magyarországon focimeccsre. Ez persze nem nagy dicsőség, nem megy ugyan focimeccsre, de mély kussban tűri ezt a tébolyt. Magyarország éppen odaadja magát a totális tébolynak, s ami még rosszabb, a gyerekei jövőjét is odalöki. Ne tanuljatok, legyetek focisták, betegre keresitek magatokat és szobrot is kaptok. Néha kicsit kínos lesz, amikor kikaptok Albániától, de azt túl lehet élni valahogy.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.