Balog Zoltán leleplezése: Magyarország lemondott gyermekei jövőjéről

  • narancsblog
  • 2015. november 27.

Narancsblog

Szobrot emeltek a focistának, egy főminiszter avatta fel. Pár futballista a többszörösét kereste az Eb-re jutással, mint egy olimpiai bajnok. Magyarországon dühöng a téboly.

Szobrot kapott Buzánszky Jenő, az ún. aranycsapat (1954-ben világbajnoki ezüstérmet szerző labdarúgó-válogatott) januárban elhalt hátvédje a Debreceni Egyetemen. A szobrot Balog Zoltán, az emberi erőforrások papminisztere leplezte le, beszédet mondott az egyetem ura s a hálás utód, szép ünnepély volt.

Kósa Lajos a háttérben maradt

Kósa Lajos a háttérben maradt

Fotó: MTI

S azt is megtudhatta bárki emberfia, hogy a nagy ember azért lett pont ott bronzba állítva (egy labdával, mi mással?), mert sportpályafutása végeztével egy évtizedig lejárt az egyetemre „előadásokat tartani”. Most hagyjuk is, hogy mi a különbség előadás és élménybeszámoló között, azt meg pláne, hogy amúgy mi köze volt Buzánszkynak Debrecenhez. 49-szeres válogatott volt, nem elég az?

Persze e matematika szerint a maiak kapusa, Király Gábor két szobrot is kap, ha – feltehetően dicsőséges, igaz, 24 európai csapat részvételével zajló – az Európa-bajnokság után ugyancsak leruccan valahová előadni. Ő száznál is többször volt válogatott, nyilván szobrot állítanak még a macinadrágjának is. Ám erre várnia kell szegénynek (legalább nyárig), de hogy addig se szomorkodjék, kap most vagy 72 millió forintot az Eb-szereplés kivívásáért… Semmiség, alig valamivel több, mint kétszer annyi, mint amit 2012-ben egy olimpiai győzelemért adtak – ez nyilván demagógia, még jó, hogy nem akarjuk lélegeztetőgépekre átszámolni.

De ha már demagógia, akkor itt van egy mai hír, tessék: 2008 és 2012 között csaknem 25 százalékkal csökkentek az állam oktatási célú költései. Demagógia egy frászt!

Az a demagógia, amivel a Buzánszky-szobrot, a focistáknak kicsengetett tudományos összegeket indokolják, igazolják. Egyetemi előadó volt, beszarás. Mert azoknak már haláluk évében alanyi jogon jár a szobor. Meg hogy a labdarúgás társadalmi szerepe más, mint a többi sporté. Dajkamese.

Arról van szó, hogy Magyarország egyszemélyi vezetője a futball őrültje, s a szoborállítók félnek tőle, mint ördög a tömjéntől (hogy ki ne szaladjunk a papi világból), ezért aztán nyalnak ezerrel. Egyéb természetű emberi erőforrásokra már nem is költünk a közösből, mert a magyar focinak nincs elég nézője, a bajnoki meccseken üresek a méregdrága stadionok, hiszen aki kettőnél tovább tud számolni, az nem megy Magyarországon focimeccsre. Ez persze nem nagy dicsőség, nem megy ugyan focimeccsre, de mély kussban tűri ezt a tébolyt. Magyarország éppen odaadja magát a totális tébolynak, s ami még rosszabb, a gyerekei jövőjét is odalöki. Ne tanuljatok, legyetek focisták, betegre keresitek magatokat és szobrot is kaptok. Néha kicsit kínos lesz, amikor kikaptok Albániától, de azt túl lehet élni valahogy.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.

Akinek nem bűne…

Tatabányán a Bűn és bűnhődéssel kezdik az októbert, és ez a tematika határozza majd meg az egész évadukat, amelyben a súlyosabb műfajok mellett krimi és komédia is színpadra kerül.

Furcsa kézfogás

A program az idén másodszor egészült ki a színiiskolák találkozójával. A Szemle Off keretében hét színiiskola nyolc előadása mutatkozott be szeptember 8. és 10. között a margitszigeti Kristály Színtérben.