Balog Zoltán leleplezése: Magyarország lemondott gyermekei jövőjéről

  • narancsblog
  • 2015. november 27.

Narancsblog

Szobrot emeltek a focistának, egy főminiszter avatta fel. Pár futballista a többszörösét kereste az Eb-re jutással, mint egy olimpiai bajnok. Magyarországon dühöng a téboly.

Szobrot kapott Buzánszky Jenő, az ún. aranycsapat (1954-ben világbajnoki ezüstérmet szerző labdarúgó-válogatott) januárban elhalt hátvédje a Debreceni Egyetemen. A szobrot Balog Zoltán, az emberi erőforrások papminisztere leplezte le, beszédet mondott az egyetem ura s a hálás utód, szép ünnepély volt.

Kósa Lajos a háttérben maradt

Kósa Lajos a háttérben maradt

Fotó: MTI

S azt is megtudhatta bárki emberfia, hogy a nagy ember azért lett pont ott bronzba állítva (egy labdával, mi mással?), mert sportpályafutása végeztével egy évtizedig lejárt az egyetemre „előadásokat tartani”. Most hagyjuk is, hogy mi a különbség előadás és élménybeszámoló között, azt meg pláne, hogy amúgy mi köze volt Buzánszkynak Debrecenhez. 49-szeres válogatott volt, nem elég az?

Persze e matematika szerint a maiak kapusa, Király Gábor két szobrot is kap, ha – feltehetően dicsőséges, igaz, 24 európai csapat részvételével zajló – az Európa-bajnokság után ugyancsak leruccan valahová előadni. Ő száznál is többször volt válogatott, nyilván szobrot állítanak még a macinadrágjának is. Ám erre várnia kell szegénynek (legalább nyárig), de hogy addig se szomorkodjék, kap most vagy 72 millió forintot az Eb-szereplés kivívásáért… Semmiség, alig valamivel több, mint kétszer annyi, mint amit 2012-ben egy olimpiai győzelemért adtak – ez nyilván demagógia, még jó, hogy nem akarjuk lélegeztetőgépekre átszámolni.

De ha már demagógia, akkor itt van egy mai hír, tessék: 2008 és 2012 között csaknem 25 százalékkal csökkentek az állam oktatási célú költései. Demagógia egy frászt!

Az a demagógia, amivel a Buzánszky-szobrot, a focistáknak kicsengetett tudományos összegeket indokolják, igazolják. Egyetemi előadó volt, beszarás. Mert azoknak már haláluk évében alanyi jogon jár a szobor. Meg hogy a labdarúgás társadalmi szerepe más, mint a többi sporté. Dajkamese.

Arról van szó, hogy Magyarország egyszemélyi vezetője a futball őrültje, s a szoborállítók félnek tőle, mint ördög a tömjéntől (hogy ki ne szaladjunk a papi világból), ezért aztán nyalnak ezerrel. Egyéb természetű emberi erőforrásokra már nem is költünk a közösből, mert a magyar focinak nincs elég nézője, a bajnoki meccseken üresek a méregdrága stadionok, hiszen aki kettőnél tovább tud számolni, az nem megy Magyarországon focimeccsre. Ez persze nem nagy dicsőség, nem megy ugyan focimeccsre, de mély kussban tűri ezt a tébolyt. Magyarország éppen odaadja magát a totális tébolynak, s ami még rosszabb, a gyerekei jövőjét is odalöki. Ne tanuljatok, legyetek focisták, betegre keresitek magatokat és szobrot is kaptok. Néha kicsit kínos lesz, amikor kikaptok Albániától, de azt túl lehet élni valahogy.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.