Balog Zoltánból bohócot csinált az ünnepelt diákolimpikon

  • narancs.hu
  • 2016. február 20.

Narancsblog

A magyar reformok működnek, minden okés mifelénk – legalábbis a papminiszter szerint. Szerencsére néha jön egy gyerek, aki nem hagyja, hogy hülyítsék, s beleveri a miniszter orrát a piszkába.

Balog tegnap a Parlamentben köszöntötte a diákolimpikonokat, és mindjárt be is jelentette a nagy hírt, hogy „Magyarország nemzetközi tudományos diákolimpiát rendez biológiából, nemzetközi csillagászatból és asztrofizikából 2019-ben”. Az mindenképp mértéktartásról tanúskodik, hogy e nagyszerű lehetőséget Balog nem Klik –17 milliárdos számlájára írta, ám azt sem mondhatjuk, hogy lakatot tett volna a szájára. Azt mondta a 2015-ös versenyeken eredményesen szerepelt magyar diákoknak, hogy olyan tudásról adtak számot, ami messze meghaladja az elvártat, és azzal kecsegtet, hogy lesznek még magyar Nobel-díjasok a jövőben, majd azt kérte a fiataloktól, hogy „kerüljenek bárhová, tanítsanak, mert az a jó, ha a legjobbak tanítanak”.

Azt ugyan nem tette hozzá, hogy „nem úgy, mint most”, ám eléggé sokat árul el Balog hozzáállásáról az, hogy az MTI tudósítása szerint egy kukkot sem szólt azokról a pedagógusokról, akik a diákolimpikonokat felkészítették.

Ehelyett – idézve a tudósítást – „a miniszter azt mondta, a megjelent diákok azt is bizonyítják, nem biztos, hogy az a baj, hogy sokat kell tanulni, dolgozni az iskolákban. (...) Ő nem azt nézi, ki milyen ruhában jött, éppen milyen inget vesz fel, hanem hogy van-e érdemi hozzájárulása a közösen elvégzendő munkához. Ezért hozták létre a köznevelési kerekasztalt is.”

Nos, míg e magvas eszmefuttatás elhagyta Balog száját, a Teleki Blanka Gimnázium elé felvonult a fél budapesti rendőrség. Úgy tűnik, hogy a demonstrációhoz Balog is szerette volna hozzátenni a magáét, és ezt rakta ki Facebook-oldalára: „Ezek a fiatalok magyar iskolában tanulnak és a világ élvonalában vannak. Ide mindenki fehér ingben jött, de nem az ing számít, hanem a teljesítmény.”

false

 

Fotó: Facebook/Balog Zoltán


Igazából már ezzel a gesztussal sikerült bohócot csinálnia magából, ám hogy teljes legyen a KO, az egyik diákolimpikon, Békés Gáspár kommentjében még jól el is határolódott Balog szelfijétől. Én diákolimpikonként visszautasítom, hogy az állami propagandagépezet részévé tegyenek minket! Csak hogy tisztázzuk, mennyire is becsül meg minket az állam: egyetlen pluszpont sem jár az egyetemi felvételin a diákolimpiáért, se az országos selejtezőért, se a részvételért, se az éremért, míg az OKTV első tíz helyezettje plusz száz pontot kap. A sportolimpikonok pedig ötszázat, és egy úszó például elmehet orvosira. Természetesen a kisebb hazai sportversenyekért is jár nyolc-tíz pont esetenként. Emellett semmilyen említést nem tesz rólunk a média, beleértve az államit is, míg minden huszadrangú celeb nevét ismeri a fél ország. Minket nem vár a reptéren ujjongó tömeg, amikor éremmel térünk haza. Éppen ezért az lenne a minimum, hogy legalább ne használjanak fel minket propagandacélokra! Mintha mi, a megbecsült »fehér inges diákok« persze tudnánk, hogy minden a legnagyobb rendben van.”

Mások erre már tényleg abbahagyták volna, és hazamennek zuhanyozni, de Balog még mindig nem állt le, Hódmezővásárhelyre sietett, ahol Lázár Jánossal átadott egy új szakrendelőt, e szavak kíséretében: „Részben vagy teljesen megújult a kórházak több mint kétharmada. A magyar egészségügy történetében ennyire rövid idő alatt ilyen intenzív fejlesztés még nem valósult meg.”

Szóval virágzik itt az oktatás, az egészségügy, csak a felforgatók állítják az ellenkezőjét. Mára vajon milyen meglepetést tartogat Balog Zoltán? Ma mi virágzik? Epekedve várjuk szenzációs híreit a másik valóságból.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Érzések és emlékek

A magyar származású fotóművész nem először állít ki Budapesten; a Magyar Fotográfusok Házában 2015-ben bemutatott anyagának egy része szerepel a mostani válogatásban is, sőt a képek installálása is hasonló (ahogy azonos a kurátor is: Csizek Gabriella).

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Akkor és most

Úgy alakultak dolgaink, hogy az 1991-ben írt, a 80-as évek Amerikájában játszódó epikus apokalipszis soha korábban nem volt számunkra annyira otthonos, mint éppen most. Néhány évvel ezelőtt nem sok közünk volt az elvekkel és mindennemű szolidaritással leszámoló, a nagytőkét a szociális háló kárára államilag támogató neoliberalizmushoz.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.