Buzik, haza! – A KDNP és a magyar foci

  • narancsblog
  • 2013. július 19.

Narancsblog

Forgathatják a szavakat akárhogy, ez akkor is csak gyáva, sunyi gyűlöletbeszéd.

A NB I, pardon, OTP Bank Liga utolsó fordulójára (2013. május 31.–június 2.) 17 ezren voltak kíváncsiak. Összesen. Ha ebből kiszedjük a kilencezres diósgyőri nézősereget, a maradék hét mérkőzésre átlagban alig több mint ezer fizető néző volt kíváncsi – ebben a Debrecen, a Fradi, az Újpest, no meg a milliárdokkal felpumpált Vidike is benne van.

De akármit beszélhetünk, ha senki nincs az ún. konzervatív táborban, mondjuk egy lelkiismeretes atya, egy derék fafaragó a Magyar Művészeti Akadémiáról, írószövetségi szent remete, aki azt mondaná, lenne jobb helye is azoknak a milliárdoknak! Mert szép dolog a futball, de pont azért találták föl műholdas adást, hogy bármelyik magyar otthonban bagatell összegért élvezhesse a nép. Igaz, azt a focit Bajnokok-, Bundes-, Premier- vagy akármilyen ligának nevezik, csak egynek nem: OTP Bank Ligának.

Ám most történt valami, amitől a kisebbik kormánypárt, a keresztényvirtuálisok, ha nem is faltörő kosként mentek neki az eddig érinthetetlennek hitt MLSZ-nek, de azért csak beszóltak: szerintük nem járja az az „egyezség”, amit a szövetség stikában kötött.

false

 

Fotó: MTI/Kovács Tamás

Azt írják közleményükben, hogy a párt „mély megdöbbenéssel vette tudomásul az Egyenlő Bánásmód Hatósága előtt megkötött egyezséget az MLSZ és a Háttértársaság a Melegekért nevű jogvédő szervezet között. A megállapodás értelmében az eddigi hagyományos családi jegyeket és az ezzel járó kedvezményeket az azonos nemű párok is igénybe vehetik. Félreértés ne essék, nem az aggasztó, hogy többen juthatnak olcsóbban a focilelátókra, hanem azt az irányvonalat kérdőjelezzük meg, amely a hagyományos és természetes (férfi-nő) családmodellt próbálja kiszélesíteni.”

Ezek szerint nem azzal van a baj, hogy azonos nemű párok meccsre járnak, nem is azzal, hogy olcsóbban szerezhetnek zsugát (arra azért kíváncsiak lennénk, hányan veszik igénybe ezt a lehetőséget), hanem a bónusz neve. Ugye mennyivel más lenne, ha az LMBT-kedvezményt rózsaszín bérletnek vagy melegjegynek neveznék el, az meg még másabb, ha kizárólag regisztráltaknak adnák, a neveket pedig a Magyar Nemzet hozná a címlapon? Vagy inkább a Heti Válasz, amely legutóbbi címlapjára azt írta, hogy a többség jogait veszélyeztetik a homoszexuális mozgalmak? Akkor biztosan nem lenne megdöbbenés, épp ellenkezőleg.

Ám azt csak a legnaivabbak gondolhatják, hogy a KDNP álszent dumája valóban a hagyományos családmodellről szól. Forgathatják a szavakat akárhogy, beleírhatják a közleményükbe, hogy „félreértés ne essék”, ez akkor is csak gyáva, sunyi gyűlöletbeszéd.

Figyelmébe ajánljuk

„A Száraz november azoknak szól, akik isznak és inni is akarnak” – így készítették elő a Kék Pont kampányát

Az idén már kilencedik alkalommal elindított kampány hírét nem elsősorban a plakátok juttatják el az emberekhez, hanem sokkal inkább a Kék Pont önkéntesei, akik a Száraz november nagyköveteiként saját közösségeikben népszerűsítik a kezdeményezést, sőt, néhány fővárosi szórakozóhely pultjaira „száraz” itallapokat is visznek.

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.