Egy sor furcsaság van a Ruszin-Szendit elítélő tábornoki nyilatkozat körül

  • narancs.hu
  • 2025. február 19.

Narancsblog

Nem igazán életszerű, hogy hétvégén Fodor Lajos, miután hírét vette a volt vezérkari főnök szereplésének, sorra felhívta az összes egykori parancsnokot, majd megállapodtak abban, hogy ezt nem hagyhatják szó nélkül. 

„Teljes mértékben helytelenítjük és elhatárolódunk a Magyar Honvédség ügyeibe történő mindennemű pártpolitikai beavatkozástól” – olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet a honvédség parancsnokai és vezérkari főnökei (az eredetiben: „Parancsnokai és Vezérkarfőnökei”) tettek hétfőn. A nyilatkozatot az egykor ugyancsak vezérkari főnökként szolgáló Ruszin-Szendi Romulusz fellépése váltotta ki, aki a hétvégén a Tisza Párt rendezvényén szerepelt. Ennek ellenére a szövegben nem írják le Ruszin-Szendi nevét, ami jelentheti azt, hogy a nyugállományú tábornokok ily módon próbálják eljelentékteleníteni a kollégát, netán megszégyeníteni őt, de azt is jelentheti, hogy a nyilatkozatot örökérvényűnek tekintik, amelynek tartalmához minden körülmények között ragaszkodni kell. „A katonák esküjükhöz híven, amely egész életükben végigkíséri őket, a nép által választott mindenkori legitim politikai hatalomhoz lojálisak, ennek szellemében szolgálják a hazát és vezetik a Magyar Honvédséget” – állítják az exparancsnokok. Ugyanakkor megjegyzik, hogy „egy volt vezérkari főnök pártpolitikai rendezvényen történő megjelenése és felszólalása alkalmas arra, hogy megossza és elbizonytalanítsa a Magyar Honvédség személyi állományát, rombolja a haderő belső morálját és a haza védelmére tett katonai eskübe vetett hitét”.

Noha e kijelentésekkel kapcsolatban lehetnek kételyeink – miféle hadsereg az, amelyet egy nagyszájú ny. tábornagy is képes elbizonytalanítani? –, ám ennél valamivel érdekesebb a nyilatkozat keletkezéstörténete, különösen annak fényében, hogy szöveget személyesen senki nem írta alá, és lapzártánkig csak egyvalaki adta a nevét a közleményhez: Fodor Lajos ny. vezérezredes, aki az első Orbán-kormány idején minisztériumi helyettes államtitkárból lett vezérkari főnök. „Mi, volt vezérkari főnökök szorosan tartjuk egymással a kapcsolatot, vasárnap ez már beszédtéma volt köztünk, így megfogalmaztam a közös szöveget és elküldtem a tárcának, de voltaképpen a postás szerepét játszottam” – nyilatkozta Fodor a hvg.hu-nak, és aláírások híján kizárólag az ő bemondására hagyatkozhatunk a tekintetben is, hogy a nyilatkozat „a volt vezérkari főnökök mindegyikének” véleményét tükrözi.

Csakhogy a tábornok szavai alapján elég zavarosnak tűnik a nyilatkozat születése – legalábbis gyakorlati oldalról. Nem igazán életszerű, hogy hétvégén Fodor Lajos, miután hírét vette Ruszin-Szendi szereplésének, sorra felhívta az összes egykori parancsnokot és vezérkari főnököt, majd megállapodtak abban, hogy ezt nem hagyhatják szó nélkül. Ahogy azt sem könnyű elképzelni, hogy Fodor hirtelen felindulásból írta meg a nyilatkozatot, és utána beolvasta az összes kollégájának, akik mindenben egyetértettek vele. Az pedig különösen érthetetlen, hogy Fodornak mint „postásnak” miért a Honvédelmi Minisztériumba kellett vinnie a szöveget, és miért nem vitte egyből az MTI-be? Nem beszélve arról, hogy az MTI hétfőn a Honvédelmi Minisztérium közleményeként jelentette meg a nyilatkozatot, noha az műfaját tekintve inkább nyílt levélként, esetleg „szakmai állásfoglalásként” illett volna közölni. Nem tudjuk, hogy Fodor Lajos mindent elmondott-e az újságíróknak, de az elmondottak alapján azt sem zárhatjuk ki, hogy a tábornok nem saját meggyőződésből, hanem a Honvédelmi Minisztérium nevében vagy megbízásából járt el. Ahol talán azt gondolták, hogy hitelesebb, ha névtelen nyugalmazott tábornokok feddik meg Ruszin-Szendi Romuluszt, mintha Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter vagy a jelenlegi vezérkari főnök, Böröndi Gábor tenné ugyanezt. Ám  úgy tűnik arra végképp nem gondolt senki, még maga Fodor Lajos sem, hogy a postás szerepét szerencsésebb lett volna olyan katonára bízni, aki Fodorral ellentétben nem kompromittálta magát azzal, hogy egy olyan „postatiszta” pártpolitikai eseményen, amilyen Orbán Viktor évértékelője, díszegyenruhában parádézik aktív vezérkari főnökként.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Az örökmozgó

  • Molnár T. Eszter

A darab, legalábbis a leírása szerint a mobilitást tematizálja, az úton lét, a meg nem érkezettség generációs tapasztalatát. A fluid meghatározatlanság valóban végigkíséri az előadást, az egymás után sorakozó jelenetek feszültségét a többértelműség és a jelentések interferenciája táplálja.

Tokióban hazatalál

Álmos képű amerikai színész bolyong Tokió­ban… de ez nem Bill Murray kiégett cinikusa, ahogy a japán főváros sem az a neonban úszó, idegenül pislákoló metropolisz, mint az Elveszett jelentésben.

A juhász és a techno

Egyszer volt, hol nem volt, élt, éldegélt özvegy apjával és néma kisöccsével Észak-Macedónia térerőben fogyatékos hegyei közt egy szegény jörük juhászlegény (a jörükok egy Balkánon ragadt török népcsoport).

Kísérleti színész

A brit színész külföldön húsz éve folyamatosan műsoron lévő darabjában a cselekmény maga tökéletesen elsikkad az aktuálisan felkért színész egyéni drámája mellett. Ketten játszanak; egyikük állandó szereplő, a hipnotizőr – a magyar színpadon Bodor Géza –, a másik viszont előadásonként változik, aszerint, hogy az alkotók kit kérnek fel. Ezúttal Balázs Andreára esett a választás.

Aparegény PTSD-vel

Megosztó könyv, elutasítottságának mértéke attól függ, ki milyen mértékben kezeli tabuként a gyermek-szülő kapcsolatot a közösségi térben. Növeli az ellenérzések amplitúdóját, hogy az apa, akiről és akinek a betegségéről és haláláról a bejegyzések szólnak, a magyar kultúra ikonikus személyisége volt, és a róla kialakuló negatív kép a legenda lebontásával is jár.

Térbe írt emlékezet

A kiállítás az otthon alapélményét, érzelmi és fizikai dimenzióit járja körül. Az otthon mint az emlékezet tere jelenik meg, miközben a tárlat egyáltalán nem melankolikusan nosztalgikus, sőt az anyagot nézve a veszteség hidege is megérint.

Orbán ugyanazt mondta, amit Lázár mondott

A cigányság azért nem tud magasabb státusú és magasabb jövedelmet ígérő szakmákhoz hozzáférni, mert nem tudja, nem is tudhatja leküzdeni azokat a társadalmi hátrányokat, amelyeket most már 16 éve a Fidesz-kormányok tudatos politikája tart fenn és súlyosbít – az oktatásban, a büntetőpolitikában, a szociálpolitikában, a romákat segítő civil szervezetek marginalizálásában.

„Nem haboznak, ha civileket kell gyilkolni” – egy iráni ellenzéki az iszlamista rezsimről

„Azokat a tiltakozókat, akik lőtt sebekkel vagy verés nyomaival kórházba mennek, gyakran azonosítják, őrizetbe veszik, majd megölik. Előfordult, hogy sebesült tüntetőket közvetlenül a lélegeztetőgépről raboltak el. Egy héttel később a szülőknek szóltak, hogy mehetnek a holttestekért” – mondja interjúalanyunk az elmúlt hetek kormányellenes megmozdulásairól.