„Teljes mértékben helytelenítjük és elhatárolódunk a Magyar Honvédség ügyeibe történő mindennemű pártpolitikai beavatkozástól” – olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet a honvédség parancsnokai és vezérkari főnökei (az eredetiben: „Parancsnokai és Vezérkarfőnökei”) tettek hétfőn. A nyilatkozatot az egykor ugyancsak vezérkari főnökként szolgáló Ruszin-Szendi Romulusz fellépése váltotta ki, aki a hétvégén a Tisza Párt rendezvényén szerepelt. Ennek ellenére a szövegben nem írják le Ruszin-Szendi nevét, ami jelentheti azt, hogy a nyugállományú tábornokok ily módon próbálják eljelentékteleníteni a kollégát, netán megszégyeníteni őt, de azt is jelentheti, hogy a nyilatkozatot örökérvényűnek tekintik, amelynek tartalmához minden körülmények között ragaszkodni kell. „A katonák esküjükhöz híven, amely egész életükben végigkíséri őket, a nép által választott mindenkori legitim politikai hatalomhoz lojálisak, ennek szellemében szolgálják a hazát és vezetik a Magyar Honvédséget” – állítják az exparancsnokok. Ugyanakkor megjegyzik, hogy „egy volt vezérkari főnök pártpolitikai rendezvényen történő megjelenése és felszólalása alkalmas arra, hogy megossza és elbizonytalanítsa a Magyar Honvédség személyi állományát, rombolja a haderő belső morálját és a haza védelmére tett katonai eskübe vetett hitét”.
Noha e kijelentésekkel kapcsolatban lehetnek kételyeink – miféle hadsereg az, amelyet egy nagyszájú ny. tábornagy is képes elbizonytalanítani? –, ám ennél valamivel érdekesebb a nyilatkozat keletkezéstörténete, különösen annak fényében, hogy szöveget személyesen senki nem írta alá, és lapzártánkig csak egyvalaki adta a nevét a közleményhez: Fodor Lajos ny. vezérezredes, aki az első Orbán-kormány idején minisztériumi helyettes államtitkárból lett vezérkari főnök. „Mi, volt vezérkari főnökök szorosan tartjuk egymással a kapcsolatot, vasárnap ez már beszédtéma volt köztünk, így megfogalmaztam a közös szöveget és elküldtem a tárcának, de voltaképpen a postás szerepét játszottam” – nyilatkozta Fodor a hvg.hu-nak, és aláírások híján kizárólag az ő bemondására hagyatkozhatunk a tekintetben is, hogy a nyilatkozat „a volt vezérkari főnökök mindegyikének” véleményét tükrözi.
Csakhogy a tábornok szavai alapján elég zavarosnak tűnik a nyilatkozat születése – legalábbis gyakorlati oldalról. Nem igazán életszerű, hogy hétvégén Fodor Lajos, miután hírét vette Ruszin-Szendi szereplésének, sorra felhívta az összes egykori parancsnokot és vezérkari főnököt, majd megállapodtak abban, hogy ezt nem hagyhatják szó nélkül. Ahogy azt sem könnyű elképzelni, hogy Fodor hirtelen felindulásból írta meg a nyilatkozatot, és utána beolvasta az összes kollégájának, akik mindenben egyetértettek vele. Az pedig különösen érthetetlen, hogy Fodornak mint „postásnak” miért a Honvédelmi Minisztériumba kellett vinnie a szöveget, és miért nem vitte egyből az MTI-be? Nem beszélve arról, hogy az MTI hétfőn a Honvédelmi Minisztérium közleményeként jelentette meg a nyilatkozatot, noha az műfaját tekintve inkább nyílt levélként, esetleg „szakmai állásfoglalásként” illett volna közölni. Nem tudjuk, hogy Fodor Lajos mindent elmondott-e az újságíróknak, de az elmondottak alapján azt sem zárhatjuk ki, hogy a tábornok nem saját meggyőződésből, hanem a Honvédelmi Minisztérium nevében vagy megbízásából járt el. Ahol talán azt gondolták, hogy hitelesebb, ha névtelen nyugalmazott tábornokok feddik meg Ruszin-Szendi Romuluszt, mintha Szalay-Bobrovniczky Kristóf miniszter vagy a jelenlegi vezérkari főnök, Böröndi Gábor tenné ugyanezt. Ám úgy tűnik arra végképp nem gondolt senki, még maga Fodor Lajos sem, hogy a postás szerepét szerencsésebb lett volna olyan katonára bízni, aki Fodorral ellentétben nem kompromittálta magát azzal, hogy egy olyan „postatiszta” pártpolitikai eseményen, amilyen Orbán Viktor évértékelője, díszegyenruhában parádézik aktív vezérkari főnökként.
