Teljes erővel indult a támadás a Fidesz részéről Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnökkel szemben, amit az érintett előre meg is jósolt szombaton, amikor fellépett a Tisza Párt kongresszusán, mint az ellenzéki erő katonai szakértője. „Én leszek a legrosszabb vezérkari főnök, a leglustább, a legkövérebb. De nem számít, az állomány tudja, hogy igazam van” – fogalmazott beszédében, amelyben arról is szólt, hogy „félelem alapú vezetés” uralkodott el a Magyar Honvédségben, és bármikor, indoklás nélkül ki lehet rúgni katonákat. A mostani vezetés szerinte nem ismeri a szervezeti kultúrát, fiatalítás címén tapasztalt embereket küldtek el. Őt magát is a „fiatalítás” nevében küldték el a honvédség éléről két éve.
„Én azt hittem, hogy minden körülmények között te egy honvédtábornok vagy. Tévedtem. Csalódtam. Egy nyavalyás hazaáruló mellé álltál, Tábornok úr. Ne keress többé!” – így reagált Ruszin-Szendi átállására a Facebookon Németh Szilárd fideszes képviselő. „Folyamatos szerepzavarban van, először is: beszél. Napok óta traktálja a magyar közvéleményt, beszél, beszél, beszél, folyamatosan beszél” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. A tárcavezető azt is mondta, nem látta Ruszin-Szendiben a garanciát arra, hogy „harcászati szintről képes hadműveleti szintre emelni a szervezetet”, nem volt biztos abban, hogy a volt vezérkari főnök képes lesz egy gyors reakció idejű és „harci szellemmel átitatott” honvédséget rövid idő alatt „előállítani”.
Ezután korábbi honvédségi vezetők nevében, de aláírás nélküli közleményben tudatta a Honvédelmi Minisztérium (HM), hogy egy volt vezérkari főnök pártpolitikai rendezvényen történő megjelenése és felszólalása alkalmas arra, hogy megossza és elbizonytalanítsa a Magyar Honvédség személyi állományát, rombolja a haderő belső morálját és a haza védelmére tett katonai eskübe vetett hitét. Erről aztán kiderült, hogy a szöveget Fodor Lajos ex-vezérkari főnök, az Orbán-kormány korábbi HM-államtitkára írta. Legutoljára Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy posztban arról írt, hogy Ruszin-Szendi hazaárulók mellé állt.
A Narancs.hu információja szerint Ruszin-Szendi igen népszerű a honvédség hivatásos és szerződéses állományában, szavát, véleményét sokan meghallgatják – így azt is, amit egy olyan helyzetben mondhatna, amikor egy következő parlamenti választás eredménye igen kedvezőtlen lenne a jelenlegi kormányra nézve.
Lapunk a közelmúltban számba vette, milyen lopakodó jogszabály-módosításokat hajtott végre a kormányzati többség 2018 óta a honvédségre vonatkozóan. Válsághelyzet, szükségállapot, felforgatás – ezek a kulcsszavak, amelyek köré fokról fokra belső karhatalmi feladatok elvégzésének jogával és feladatával ruházták fel a honvédséget. Feltűnően rendkívül tágan értelmezhető fogalmakat és meghatározásokat cikkelyeztek be.
Például az Alaptörvény kilencedik módosításával a rendkívüli jogrend kihirdetésének már nem előfeltétele az erőszakos fellépés, elegendő „az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény” vagy „az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény”.
Kérdésünkre Juhász Ferenc korábbi honvédelmi miniszter elmondta: ő is éppen erre a következtetésre jutott.
Szerinte a kormány arra készül, hogy adott esetben egy kreált vészhelyzetre hivatkozva vesse be a katonákat rendfenntartó céllal.
Ha ilyen helyzetben a volt vezérkari főnök Ruszin-Szendi üzeni azt a katonáknak, hogy „nyugi, mindenki maradjon a laktanyában!”, az képes lehet megakadályozni egy ilyen fellépést – mondta.
