Csak nem azért akadt ki a Fidesz Ruszin-Szendi átigazolásán, mert készülnek valamire?

Publicisztika

Érthetetlenül heves támadások indultak a hatalom részéről Ruszi-Szendi Romulusz tábornokkal szemben, miután szombaton a Tisza Párt kongresszusán állt sorompóba. A lejáratás mögött az állhat, hogy ő képes lehet megakadályozni a honvédség belső igénybevételét, ha a Fidesznek nem tetsző választási eredmény nyomán kialakult, „az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekményt” kellene megakadályozni.

Teljes erővel indult a támadás a Fidesz részéről Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnökkel szemben, amit az érintett előre meg is jósolt szombaton, amikor fellépett a Tisza Párt kongresszusán, mint az ellenzéki erő katonai szakértője. Én leszek a legrosszabb vezérkari főnök, a leglustább, a legkövérebb. De nem számít, az állomány tudja, hogy igazam van” – fogalmazott beszédében, amelyben arról is szólt, hogy „félelem alapú vezetés” uralkodott el a Magyar Honvédségben, és bármikor, indoklás nélkül ki lehet rúgni katonákat. A mostani vezetés szerinte nem ismeri a szervezeti kultúrát, fiatalítás címén tapasztalt embereket küldtek el. Őt magát is a „fiatalítás” nevében küldték el a honvédség éléről két éve.

„Én azt hittem, hogy minden körülmények között te egy honvédtábornok vagy. Tévedtem. Csalódtam. Egy nyavalyás hazaáruló mellé álltál, Tábornok úr. Ne keress többé!” – így reagált Ruszin-Szendi átállására a Facebookon Németh Szilárd fideszes képviselő. „Folyamatos szerepzavarban van, először is: beszél. Napok óta traktálja a magyar közvéleményt, beszél, beszél, beszél, folyamatosan beszél” – fogalmazott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. A tárcavezető azt is mondta, nem látta Ruszin-Szendiben a garanciát arra, hogy „harcászati szintről képes hadműveleti szintre emelni a szervezetet”, nem volt biztos abban, hogy a volt vezérkari főnök képes lesz egy gyors reakció idejű és „harci szellemmel átitatott” honvédséget rövid idő alatt „előállítani”.

Ezután korábbi honvédségi vezetők nevében, de aláírás nélküli közleményben tudatta a Honvédelmi Minisztérium (HM), hogy egy volt vezérkari főnök pártpolitikai rendezvényen történő megjelenése és felszólalása alkalmas arra, hogy megossza és elbizonytalanítsa a Magyar Honvédség személyi állományát, rombolja a haderő belső morálját és a haza védelmére tett katonai eskübe vetett hitét. Erről aztán kiderült, hogy a szöveget Fodor Lajos ex-vezérkari főnök, az Orbán-kormány korábbi HM-államtitkára írta. Legutoljára Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója egy posztban arról írt, hogy Ruszin-Szendi hazaárulók mellé állt. 

A Narancs.hu információja szerint Ruszin-Szendi igen népszerű a honvédség hivatásos és szerződéses állományában, szavát, véleményét sokan meghallgatják – így azt is, amit egy olyan helyzetben mondhatna, amikor egy következő parlamenti választás eredménye igen kedvezőtlen lenne a jelenlegi kormányra nézve.

Lapunk a közelmúltban számba vette, milyen lopakodó jogszabály-módosításokat hajtott végre a kormányzati többség 2018 óta a honvédségre vonatkozóan. Válsághelyzet, szükségállapot, felforgatás – ezek a kulcsszavak, amelyek köré fokról fokra belső karhatalmi feladatok elvégzésének jogával és feladatával ruházták fel a honvédséget. Feltűnően rendkívül tágan értelmezhető fogalmakat és meghatározásokat cikkelyeztek be.

Például az Alaptörvény kilencedik módosításával a rendkívüli jogrend kihirdetésének már nem előfeltétele az erőszakos fellépés, elegendő „az alkotmányos rend megdöntésére, felforgatására vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekmény” vagy „az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény”.

Kérdésünkre Juhász Ferenc korábbi honvédelmi miniszter elmondta: ő is éppen erre a következtetésre jutott.

Szerinte a kormány arra készül, hogy adott esetben egy kreált vészhelyzetre hivatkozva vesse be a katonákat rendfenntartó céllal.

Ha ilyen helyzetben a volt vezérkari főnök Ruszin-Szendi üzeni azt a katonáknak, hogy „nyugi, mindenki maradjon a laktanyában!”, az képes lehet megakadályozni egy ilyen fellépést – mondta.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A béketárgyalás, ami meg sem történt

De megtörténhet még? Egyelőre elmarad a budapesti csúcs, és ez elsősorban azt mutatja, hogy Putyin és Trump nagyon nincsenek egy lapon. Az orosz diktátor hajthatatlan, az amerikai elnök viszont nem érti őt – és így újra és újra belesétál a csapdáiba.

Fél disznó

A film plakátján motoron ül egy felnőtt férfi és egy fiú. Mindketten hátranéznek. A fiú azt kutatja döbbenten, daccal, hogy mit hagytak maguk mögött, a férfi önelégülten mosolyog: „Na látod, te kis szaros lázadó, hova viszlek én?

Ketten a gombolyagok közt

Az Álmok az íróból lett filmrendező Dag Johan Haugerud trilógiájának utolsó darabja. Habár inkább az elsőnek érződik, hiszen itt az intimitás és a bimbózó szexualitás első lépé­seit viszi színre.

Dinnyék közt a gyökér

Ha van olyan, hogy kortárs operett, akkor A Répakirály mindenképpen az. Kovalik Balázs rendezése úgy nagyon mai, hogy közben komolyan veszi a klasszikus operett szabályait. Továbbírja és megőrzi, kedvesen ironizál vele, de nem neveti ki.

Az esendő ember felmutatása 5.6-os rekesszel, 28-as optikával

  • Simonyi Balázs
Az október közepén elhunyt Benkő Imre az autonóm fotóriport műfajában alkotott, a hétköznapiból metszett ki mintákat, és avatta az átlagost elemeltté. Méltóságot, figyelmet adott alanyainak, képeiről nyugalom, elfogadás és az ezredforduló évtizedeinek tömény lenyomata világlik.

Trump, a nagy béketeremtő?

Bár a gázai háborút sikerült leállítani, a Trump-féle „peace deal” valójában ott sem egy békemegállapodás, legfeljebb egy keretterv. Ukrajna esetében viszont Trump még a béketerv precíz kiszabásáig sem jutott el.