Előre a petróleumvilágításért! – Nem áll meg a rezsicsökkentés

  • narancsblog
  • 2013. szeptember 28.

Narancsblog

„A rezsicsökkentés nem ért véget, csak most kezdődött el” – mondta Németh Szilárd rezsicsökkentés-ügyi kormánybiztos, Csepel polgármestere a rezsicsökkentő roadshow valamelyik állomásán. Majd hozzátette, hogy a kormány mindenáron megvédi a rezsicsökkentést.

Kitől?

A bajnaigyurcsánytól? A gázóra-leolvasótól? Vagy a gaz multiktól (= nyugati imperialistáktól, ha tetszünk még emlékezni). S ha csak most kezdődött el, mi lesz a vége?  Az ingyenáram? A határ a csillagos ég? Szó szerint?

A rezsicsökkentést bele akarják írni az alaptörvénybe, bizonyára így valahogy: „Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk és fizessünk kevesebb villanyszámlát.” És ezzel a pitiáner blöffel meg lehet etetni egy fél országot.

De miért is ne? Az általános kétségbeesés szükségszerű velejárója a csodavárás, amit a cinikus gazemberek maradéktalanul kihasználnak. Láttunk már ehhez hasonlót. Amikor pár évtizede a szocializmus alapjainak lerakásáról és a  jövőbeni kommunizmus megvalósulásáról szónokolt ilyen-olyan párttitkár, az semmiben sem különbözött a mostaniak ócska szövegétől, talán még az alkotmányban is benne volt a lenini út.

false

 

Fotó: Máthé Zoltán/MTI

Akkor is kiskorúnak nézték a lakosságot (ah, a nemzetet), most is, csakhogy azokban az időkben a kutya sem hitte el, amit mondtak, röhögtek, legyintettek, aztán irány a kocsma. Jövőre viszont a kocsma után a szavazófülkébe is el kell menni. S aki nemcsak a felesektől, de az ígéretektől is megrészegül, egy pillanatra sem mérlegel. Gondolkodás nélkül szavaz az ingyenáramra, és csak akkor kap észbe esetleg, ha pár év múlva Németh Szilárd vagy maga Orbán Viktor az aktuális rezsicsökkentő haknin arra kéri az egybegyűlteket, hogy énekeljék el közösen a Petróleumlámpát.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.