Hígszínház – Balázs Péter túljárt mindenki eszén

  • narancsblog
  • 2013. szeptember 28.

Narancsblog

Hagyjuk már az acsarkodást! Balázs Péter pályázata igenis remek munka, Tarlósék valóban tiszteletben tartják a szakmai bizottság döntését, Brechtnek pedig tényleg nincs helye a Vígszínházban.

Balázs Péter interneten teljes terjedelmében olvasható pályázatát mindenki félreérti, sőt, élünk a gyanúperrel, hogy bizonyos egyének direkt rosszindulatúan félremagyarázzák. Balázs Péter írásművének műfaja ugyanis: paródia. Mégpedig egészen kiváló paródia.

false

Lám, a nagy nevettető túljárt mindenki eszén, most ott várakozik a függöny mögött, és azt lesi, mikor hangzik fel a nevetés. Ugyan már, hát ki írna komoly arccal ilyen sorokat egy szakmai életrajzba: „1956-ban verseket írtam. Szerelmes lettem.” Ki fogalmazná meg úgy a gyerekelőadásokra vonatkozó koncepcióját, hogy Az ovisokat rövidebb lélegzetű előadásokkal lehet csak lekötni, nem tudnak több felvonást végigkövetni, higgyék el, szakértő vagyok ezen a téren, hiszen két kicsi unokám is van.” De igazából már az elején lebuktatja magát a csibészes mosolyú direktor, amikor a Vígszínház megújulásának, a kizökkent idő helyre tolásának zálogát a hivatalos logó átfazonírozásában, konkrétan az í betű ékezetének megfordításában találja meg. Jó poénok, szó se róla – színházat speciel nem adnánk értük.

A politikai haszonlesők és bértollnokok nem kímélik a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többségét sem, amely eredménytelennek nyilvánította a pályázatot, tehát úgy döntött, hogy nem dönt. Pedig a városatyák mentegetőzése teljesen korrekt: a szakmai bizottság sem tudott választani. A Népszabadság szerint Balázs Péter pályázatát hárman támogatták, ketten tartózkodtak, ketten nem szavaztak. Eszenyi Enikő pályázatát hárman támogatták, ketten nemmel szavaztak, egy bizottsági tag tartózkodott, egy fő pedig nem szavazott. Tehát a szakmai bizottság is úgy döntött, hogy nem dönt. Azt üzenték ezzel: nem tudnak választani Balázs Péter pályázatparódiája és a színházat sikeresen vezető Eszenyi Enikő komoly dolgozata között. A közgyűlés tehát valóban követte a szakmai bizottság útmutatását: a fideszes képviselők is gyáván megfutamodtak. Ez, a gyávaság, ez visszhangzik minden mondatukban, ez vezeti a kezüket, akárhova nyúlnak.

Balázs Péter nem hozza nyilvánosságra a pályázatát és a közgyűléstől zárt ülést kér, a szakmai bizottság tartózkodik és döntetlent kiált, a főváros halasztást kér. A Nemzeti Együtt Rettegés gépezetének kis csavarjai pörögnek-forognak saját szorongásuk és tudatlanságuk csapágyaiban, és nem veszik észre, hogy a felelősség eltolása nem menti meg őket semmitől. Hogy a gyáva sunnyogás ugyanolyan dicstelen, politikailag és szakmailag ugyanolyan káros, mint a bátran vállalt gazemberség.

És ha ilyen emberek irányítják a Vígszínházat, ha az tényleg olyan hely lesz, amilyennek Balázs Péter pszichedelikus irománya lefesti, akkor ott Brechtnek tényleg semmi keresnivalója.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?