Hígszínház – Balázs Péter túljárt mindenki eszén

  • narancsblog
  • 2013. szeptember 28.

Narancsblog

Hagyjuk már az acsarkodást! Balázs Péter pályázata igenis remek munka, Tarlósék valóban tiszteletben tartják a szakmai bizottság döntését, Brechtnek pedig tényleg nincs helye a Vígszínházban.

Balázs Péter interneten teljes terjedelmében olvasható pályázatát mindenki félreérti, sőt, élünk a gyanúperrel, hogy bizonyos egyének direkt rosszindulatúan félremagyarázzák. Balázs Péter írásművének műfaja ugyanis: paródia. Mégpedig egészen kiváló paródia.

false

Lám, a nagy nevettető túljárt mindenki eszén, most ott várakozik a függöny mögött, és azt lesi, mikor hangzik fel a nevetés. Ugyan már, hát ki írna komoly arccal ilyen sorokat egy szakmai életrajzba: „1956-ban verseket írtam. Szerelmes lettem.” Ki fogalmazná meg úgy a gyerekelőadásokra vonatkozó koncepcióját, hogy Az ovisokat rövidebb lélegzetű előadásokkal lehet csak lekötni, nem tudnak több felvonást végigkövetni, higgyék el, szakértő vagyok ezen a téren, hiszen két kicsi unokám is van.” De igazából már az elején lebuktatja magát a csibészes mosolyú direktor, amikor a Vígszínház megújulásának, a kizökkent idő helyre tolásának zálogát a hivatalos logó átfazonírozásában, konkrétan az í betű ékezetének megfordításában találja meg. Jó poénok, szó se róla – színházat speciel nem adnánk értük.

A politikai haszonlesők és bértollnokok nem kímélik a Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többségét sem, amely eredménytelennek nyilvánította a pályázatot, tehát úgy döntött, hogy nem dönt. Pedig a városatyák mentegetőzése teljesen korrekt: a szakmai bizottság sem tudott választani. A Népszabadság szerint Balázs Péter pályázatát hárman támogatták, ketten tartózkodtak, ketten nem szavaztak. Eszenyi Enikő pályázatát hárman támogatták, ketten nemmel szavaztak, egy bizottsági tag tartózkodott, egy fő pedig nem szavazott. Tehát a szakmai bizottság is úgy döntött, hogy nem dönt. Azt üzenték ezzel: nem tudnak választani Balázs Péter pályázatparódiája és a színházat sikeresen vezető Eszenyi Enikő komoly dolgozata között. A közgyűlés tehát valóban követte a szakmai bizottság útmutatását: a fideszes képviselők is gyáván megfutamodtak. Ez, a gyávaság, ez visszhangzik minden mondatukban, ez vezeti a kezüket, akárhova nyúlnak.

Balázs Péter nem hozza nyilvánosságra a pályázatát és a közgyűléstől zárt ülést kér, a szakmai bizottság tartózkodik és döntetlent kiált, a főváros halasztást kér. A Nemzeti Együtt Rettegés gépezetének kis csavarjai pörögnek-forognak saját szorongásuk és tudatlanságuk csapágyaiban, és nem veszik észre, hogy a felelősség eltolása nem menti meg őket semmitől. Hogy a gyáva sunnyogás ugyanolyan dicstelen, politikailag és szakmailag ugyanolyan káros, mint a bátran vállalt gazemberség.

És ha ilyen emberek irányítják a Vígszínházat, ha az tényleg olyan hely lesz, amilyennek Balázs Péter pszichedelikus irománya lefesti, akkor ott Brechtnek tényleg semmi keresnivalója.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.