Erős figyelmeztetés Magyarország polgárainak: helyedre!

  • narancs.hu
  • 2022. június 15.

Narancsblog

Aki nem „viselkedik” úgy, ahogy a rendszer megkívánja, annak legyen is félni- és vesztenivalója!

„Azok a civil szervezetek vesznek részt a magyar belpolitikában, amely szervezeteket vagy külföldről finanszíroznak, és mégis itt fejtik ki a belpolitikai tevékenységüket, vagy azok a médiafelületek, amelyek teljesen nyilvánvalóan külföldi szolgálatban állnak, ezeknek a beazonosítása vagy legalábbis ismerete nélkülözhetetlen lesz, ha a szuverenitásvédelemről beszélünk” – hangzott el május 18-án, amikor Rogán Antal miniszter-jelölti meghallgatásán a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt.

Ezt azonban nem Rogán Antal mondta, hanem Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője – afféle kiegészítésként az addig elhangzottakhoz. Persze, ha abból indulunk ki, hogy Rogán szerint „ha valaki Magyarország érdekeit sérti, az Magyarország nemzetbiztonságát sérti”, Kocsis buzgalmát inkább egy álságos komédia részeként értékelhettük, mint önálló javaslatnak, mely legfeljebb attól újszerű, hogy korábban az ilyen, a demokráciát csak nyűgként kezelő javaslatokat általában a Magyar Nemzet vagy a Pesti Srácok valamelyik propagandistája vetette fel, vagy esetleg olyan keményvonalas Fidesz-katonák, mint a „cöfös” Csizmadia László, vagy a „készes” plébános, Osztie Zoltán, és nem a legnagyobb parlamenti párt képviselője.

Amit ugyanis Kocsis most kíván – mindazon szervezetek és médiumok totális megfigyelése, amelyek (még) az államtól és/vagy a Fidesztől függetlenül működnek –, egyet jelent a szólás-, és a sajtószabadság immár nyílt sisakos eltiprásával.

Persze a Pegasus-botrány fényében nem gondoljuk, hogy magyar titkosszolgálatnak ne lennének vonatkozó „gyűjtései” nemcsak a civil szervezetekről és a független médiumokról, de valószínűleg olyan közéleti szereplőkről, művészekről, tudósokról, talán sportolókról is, akik nem mindig a Fidesz kottájából játszanak. Mindezt Kocsis Máté újabb megnyilatkozása is alátámasztja. A frakcióvezető a Telexnek ugyanis azzal próbálta bagatellizálni alapmondandóját, hogy szerinte nem baj, ha a szolgálatok korábban elvégeztek már „ilyen munkát”, de ha mégsem, akkor ösztönözni kell őket.

„Ebben az ügyben lényegtelen, hogy én mit gondolok” – mondta Kocsis, és ez annyiból biztosan igaz, hogy nem az számít, amit ő mond, hanem az, amit a pártja. Ám azt talán ő is jól tudja, ha kérése értő fülekre talál (és efelől nem lehet kétségünk), úgy

bárkire és bármikor ráfoghatják immár hivatalosan is, hogy „idegen érdekeket szolgál”.

S egy-két jól irányzott törvénymódosítással akár büntetőjogi következményei is lehetnek voltaképp bárminek, amire ráfogható, hogy sérti Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit. És ez nyílt figyelmeztetés.

Még csak nem is a civil szervezeteknek és a független szerkesztőségeknek, hanem a teljes lakosság számára: aki nem „viselkedik” úgy, ahogy rendszer megkívánja, annak legyen is félni- és vesztenivalója! Így aztán már csak egy lépésre leszünk attól a világtól, amit kafkainak meg orwellinek szokás nevezni, aktuálisan pedig Putyin Oroszországának vagy Erdoğan Törökországának.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Vörösök, proletárok

Annak a fényében, hogy 1990 előtt a párt történetével kizárólag az erre a feladatra delegált MSZMP Párttörténeti Intézet foglalkozott, talán nem meglepő, hogy a kiváló történésznek, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kutatójának most megjelent munkája az első nem „belülről” érkezett összefoglaló a kommunista eszme és gyakorlat sajátos magyarországi karrierjéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.