A Főnök távollétében

  • narancsblog
  • 2013. március 16.

Narancsblog

A szolgaságra való alkalmasságuk alapján lettek kiválogatva, talán ezért nem mertek semmit csinálni a Főnök távollétében. Mindemiatt a magyar állam erre a drámai 48 órára megszűnt működni, és ez politikai kérdés.

Megpróbálunk higgadtak maradni, bár az, ami történt, felháborító, szégyenletes és rendkívül nyugtalanító is. Amikor ezt írjuk, a katasztrófa valós dimenzióiról, az anyagi kárról, a személyi sérülésekről, ne adj’ isten halálesetekről nincsenek pontos fogalmaink. De a felelősség firtatását nem lehet elég korán elkezdeni. Hisz a magyar kormány számára nem választható gyakorlat vagy valamiféle szívesség lett volna a magyar és az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárok megvédése a szerdán kezdődött ítéletidőtől.

A katasztrófavédelmi törvény egyértelműen fogalmaz a veszélyhelyzetek leírásakor: a „több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás” szerepel a felsorolásban. Azt, hogy komoly, napokig tartó és heves, esetenként óránként 100 km/h-nál is nagyobb erejű széllel kísért havazás lesz Magyarországon, jó előre, legkésőbb ennek a hétnek az elején tudni lehetett. A front március 13-án, szerda este érte el Magyarország nyugati peremét: Vas, Zala és Győr-Sopron megye egyes részein már aznap estére kritikus helyzet alakult ki.

A katasztrófavédelmi törvény egyértelműen fogalmaz abban is, hogy a vészhelyzet kezelése a kormány feladata, mégpedig a következők szerint.

A katasztrófavédelem irányításáért felelős miniszter (a belügyminiszter) biztosítja a többi tárca, illetve a különféle miniszterek által irányított állami szervek együttműködését, és ő néz az operatív irányítást végző ún. kormányzati koordinációs szerv körmére is. Ez utóbbi, és annak a miniszter alárendeltségében dolgozó vezetője koordinálja a katasztrófa következményeinek elhárításáért vagy mérsékléséért felelős állami szervek tevékenységét is. Ha pedig az államszervezet normál üzemmódja nem elegendő a baj elhárításához, a miniszterelnök vagy kormányülést hív össze, vagy maga hirdeti ki két kormányülés között a veszélyhelyzetet, ami minden olyan jogosítványt megad az állami szerveknek, ami a helyzet következményeinek enyhítéséhez szükséges. A mentés tehát a kormány szoros felügyelete alatt zajlik.

Azok a szervek, amelyek gyors együttműködésére és összehangolt cselekvésére legkésőbb szerda estétől szükség lett volna ebben az országban, a következők: az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a rendőrség, a honvédség és az Országos Mentőszolgálat. A meteorológiai szolgálat Fazekas Sándor, a katasztrófavédelem és a rendőrség Pintér Sándor belügyminiszter illetékességi köre. A honvédelmi miniszter Hende Csaba. Az OMSZ Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter irányítása alá tartozik.

Ha ezek az emberek elvégzik a munkájukat, ha eleget tesznek a törvényben foglalt kötelességüknek, nem fordulhatott volna elő, hogy tízezernyi ember, magyar és nem magyar állampolgár hosszú órákra, esetenként egy napra az utakon reked.

Ha ezek az emberek elvégzik a munkájukat, akkor a magyar hatóságok már a veszélyeztetett útszakaszok előtt visszafordítják az autókat és a kamionokat. Már szerda estétől. Ennek érdekében már szerda estétől gondoskodnak arról, hogy a törvény által előírt gépezet beinduljon. Gondoskodnak arról, hogy folyamatosan működjön a kormányzati koordinációs szerv, és annak percre és hatodrendű bekötőútra pontos képe legyen az időjárás és a hóvastagság alakulásáról. Gondoskodnak arról, hogy megfelelő erőket rendeljenek az útlezárások biztosításához. Gondoskodnak arról is, hogy a visszafordított autókkal, kamionokkal valami történjen: ha nem tudnak hazamenni, az utasaiknak legyen hol aludniuk, meleg ételhez jutniuk, kivárniuk a havazás végét.

A kormánynak az is a kötelessége lett volna, hogy gondoskodjon a megfelelő tájékoztatásról; nem csak a közmédiumokat, de a kereskedelmi rádiókat és tévéket is kötelezhette volna a katasztrófaelhárítás érdekében szükséges tájékoztatásra.

A törvény értelmében a kormánynak az is kötelessége, hogy szükség esetén más országok illetékes szerveivel is kapcsolatba lépjen a katasztrófa elhárításához szükséges intézkedések érdekében. Lehetett volna szólni a románoknak meg az osztrákoknak, hogy kamionstop lesz.

Ehhez képest ez a kormány két napig nem tett semmit. Az M7-es és az M1-es nyugati szakaszain legkésőbb csütörtök kora délután káosz és számos, egyenként több kilométeres dugó alakult ki. Mire csütörtök este lezárták az M1–M7 kivezető szakaszát, már késő volt. Az események egy ponton túl – akkor, amikor egy autópályán 30 kilométeres dugó alakul ki – nem visszafordíthatók. De eddig a pontig eljutni sem lett volna szabad. Már ez megbocsáthatatlan. Arra azonban, hogy az úton rekedtekkel a magyar kormány a tragikus vészhelyzet kialakulása után, azaz csütörtök délutántól sem foglalkozott egészen péntek délelőttig, nem találunk szavakat.

Orbán Viktor Brüsszelben védte az alkotmánymódosításokat. Az ő távollétében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek kellett volna eljárnia: cselekvésre sarkallni a belügyminisztert, szükség esetén kihirdetni a minősített időszakot (veszélyhelyzetet). Ez már önmagában is ijesztő. Semjén Zsolt azonban Kézdivásárhelyen idiótának öltözve egy jelmezbálon vett részt. Hogy mikor indult el Budapestről, nem tudjuk. Semjén Zsolt távollétében Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterre hárult volna ez a feladat. Azt, hogy Navracsics Tibor hol tartózkodott a tárgyidőszakban, és mit csinált a kötelessége teljesítése helyett, valamint hogy hol tartózkodik azóta, szintén nem tudjuk, de nagyon szeretnénk. Ugyanez vonatkozik Balog Zoltánra és Fazekas Sándorra. Pintér Sándor péntek délelőtti sajtótájékoztatóján mindössze arra futotta, hogy az autósok felelőtlenségéről tegyen egy vérlázító megjegyzést.

Csak sejtéseink lehetnek arról, hogy ezek az emberek miként és miért nem tették a dolgukat. Semjén talán nem is érti az egészet. Balog Zoltán avval lehetett elfoglalva, hogy kitüntesse pár barátját meg egy nácit, akiről állítólag nem tudta, hogy náci. Ezek az emberek szolgák, a szolgaságra való alkalmasságuk alapján lettek kiválogatva, talán ezért nem mertek semmit csinálni a Főnök távollétében.

Mindemiatt a magyar állam erre a drámai 48 órára megszűnt működni, és ez politikai kérdés. A tízezernél is több gyanútlan áldozat kálváriáját nem az időjárás okozta, hanem a magyar kormány. Melynek elmúlt két és fél éve alatt Magyarország arra is alkalmatlanná vált, hogy más országok állampolgárai biztonságosan átutazzanak rajta.

A helyzet kormányzati félrekezelését parlamenti vizsgálóbizottságnak kellene kivizsgálnia; amit Orbán nyilván nem fog hagyni, sőt, a következő hetekben a nyomok eltüntetésével és a történtek elhazudásával lesz elfoglalva. Nem szabad hagyni.

(A Magyar Narancs egyik szerkesztőjének beszámolója a magára hagyott M1-esen töltött éjszakáról itt olvasható.)


Fotó: MTI

A képen Pintér Sándor belügyminiszter, Kocsis Máté, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke, Papp Károly országos rendőrfőkapitány és Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője láthatók az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a Belügyminisztérium Márványtermében, 2013. március 14-én.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van. Teátrálisnak teátrális, végül is színházban vagyunk.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.