A Főnök távollétében

  • narancsblog
  • 2013. március 16.

Narancsblog

A szolgaságra való alkalmasságuk alapján lettek kiválogatva, talán ezért nem mertek semmit csinálni a Főnök távollétében. Mindemiatt a magyar állam erre a drámai 48 órára megszűnt működni, és ez politikai kérdés.

Megpróbálunk higgadtak maradni, bár az, ami történt, felháborító, szégyenletes és rendkívül nyugtalanító is. Amikor ezt írjuk, a katasztrófa valós dimenzióiról, az anyagi kárról, a személyi sérülésekről, ne adj’ isten halálesetekről nincsenek pontos fogalmaink. De a felelősség firtatását nem lehet elég korán elkezdeni. Hisz a magyar kormány számára nem választható gyakorlat vagy valamiféle szívesség lett volna a magyar és az ország területén tartózkodó külföldi állampolgárok megvédése a szerdán kezdődött ítéletidőtől.

A katasztrófavédelmi törvény egyértelműen fogalmaz a veszélyhelyzetek leírásakor: a „több napon keresztül tartó kiterjedő, folyamatos, intenzív, megmaradó hóesés vagy hófúvás” szerepel a felsorolásban. Azt, hogy komoly, napokig tartó és heves, esetenként óránként 100 km/h-nál is nagyobb erejű széllel kísért havazás lesz Magyarországon, jó előre, legkésőbb ennek a hétnek az elején tudni lehetett. A front március 13-án, szerda este érte el Magyarország nyugati peremét: Vas, Zala és Győr-Sopron megye egyes részein már aznap estére kritikus helyzet alakult ki.

A katasztrófavédelmi törvény egyértelműen fogalmaz abban is, hogy a vészhelyzet kezelése a kormány feladata, mégpedig a következők szerint.

A katasztrófavédelem irányításáért felelős miniszter (a belügyminiszter) biztosítja a többi tárca, illetve a különféle miniszterek által irányított állami szervek együttműködését, és ő néz az operatív irányítást végző ún. kormányzati koordinációs szerv körmére is. Ez utóbbi, és annak a miniszter alárendeltségében dolgozó vezetője koordinálja a katasztrófa következményeinek elhárításáért vagy mérsékléséért felelős állami szervek tevékenységét is. Ha pedig az államszervezet normál üzemmódja nem elegendő a baj elhárításához, a miniszterelnök vagy kormányülést hív össze, vagy maga hirdeti ki két kormányülés között a veszélyhelyzetet, ami minden olyan jogosítványt megad az állami szerveknek, ami a helyzet következményeinek enyhítéséhez szükséges. A mentés tehát a kormány szoros felügyelete alatt zajlik.

Azok a szervek, amelyek gyors együttműködésére és összehangolt cselekvésére legkésőbb szerda estétől szükség lett volna ebben az országban, a következők: az Országos Meteorológiai Szolgálat, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a rendőrség, a honvédség és az Országos Mentőszolgálat. A meteorológiai szolgálat Fazekas Sándor, a katasztrófavédelem és a rendőrség Pintér Sándor belügyminiszter illetékességi köre. A honvédelmi miniszter Hende Csaba. Az OMSZ Balog Zoltán emberi erőforrás-miniszter irányítása alá tartozik.

Ha ezek az emberek elvégzik a munkájukat, ha eleget tesznek a törvényben foglalt kötelességüknek, nem fordulhatott volna elő, hogy tízezernyi ember, magyar és nem magyar állampolgár hosszú órákra, esetenként egy napra az utakon reked.

Ha ezek az emberek elvégzik a munkájukat, akkor a magyar hatóságok már a veszélyeztetett útszakaszok előtt visszafordítják az autókat és a kamionokat. Már szerda estétől. Ennek érdekében már szerda estétől gondoskodnak arról, hogy a törvény által előírt gépezet beinduljon. Gondoskodnak arról, hogy folyamatosan működjön a kormányzati koordinációs szerv, és annak percre és hatodrendű bekötőútra pontos képe legyen az időjárás és a hóvastagság alakulásáról. Gondoskodnak arról, hogy megfelelő erőket rendeljenek az útlezárások biztosításához. Gondoskodnak arról is, hogy a visszafordított autókkal, kamionokkal valami történjen: ha nem tudnak hazamenni, az utasaiknak legyen hol aludniuk, meleg ételhez jutniuk, kivárniuk a havazás végét.

A kormánynak az is a kötelessége lett volna, hogy gondoskodjon a megfelelő tájékoztatásról; nem csak a közmédiumokat, de a kereskedelmi rádiókat és tévéket is kötelezhette volna a katasztrófaelhárítás érdekében szükséges tájékoztatásra.

A törvény értelmében a kormánynak az is kötelessége, hogy szükség esetén más országok illetékes szerveivel is kapcsolatba lépjen a katasztrófa elhárításához szükséges intézkedések érdekében. Lehetett volna szólni a románoknak meg az osztrákoknak, hogy kamionstop lesz.

Ehhez képest ez a kormány két napig nem tett semmit. Az M7-es és az M1-es nyugati szakaszain legkésőbb csütörtök kora délután káosz és számos, egyenként több kilométeres dugó alakult ki. Mire csütörtök este lezárták az M1–M7 kivezető szakaszát, már késő volt. Az események egy ponton túl – akkor, amikor egy autópályán 30 kilométeres dugó alakul ki – nem visszafordíthatók. De eddig a pontig eljutni sem lett volna szabad. Már ez megbocsáthatatlan. Arra azonban, hogy az úton rekedtekkel a magyar kormány a tragikus vészhelyzet kialakulása után, azaz csütörtök délutántól sem foglalkozott egészen péntek délelőttig, nem találunk szavakat.

Orbán Viktor Brüsszelben védte az alkotmánymódosításokat. Az ő távollétében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek kellett volna eljárnia: cselekvésre sarkallni a belügyminisztert, szükség esetén kihirdetni a minősített időszakot (veszélyhelyzetet). Ez már önmagában is ijesztő. Semjén Zsolt azonban Kézdivásárhelyen idiótának öltözve egy jelmezbálon vett részt. Hogy mikor indult el Budapestről, nem tudjuk. Semjén Zsolt távollétében Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszterre hárult volna ez a feladat. Azt, hogy Navracsics Tibor hol tartózkodott a tárgyidőszakban, és mit csinált a kötelessége teljesítése helyett, valamint hogy hol tartózkodik azóta, szintén nem tudjuk, de nagyon szeretnénk. Ugyanez vonatkozik Balog Zoltánra és Fazekas Sándorra. Pintér Sándor péntek délelőtti sajtótájékoztatóján mindössze arra futotta, hogy az autósok felelőtlenségéről tegyen egy vérlázító megjegyzést.

Csak sejtéseink lehetnek arról, hogy ezek az emberek miként és miért nem tették a dolgukat. Semjén talán nem is érti az egészet. Balog Zoltán avval lehetett elfoglalva, hogy kitüntesse pár barátját meg egy nácit, akiről állítólag nem tudta, hogy náci. Ezek az emberek szolgák, a szolgaságra való alkalmasságuk alapján lettek kiválogatva, talán ezért nem mertek semmit csinálni a Főnök távollétében.

Mindemiatt a magyar állam erre a drámai 48 órára megszűnt működni, és ez politikai kérdés. A tízezernél is több gyanútlan áldozat kálváriáját nem az időjárás okozta, hanem a magyar kormány. Melynek elmúlt két és fél éve alatt Magyarország arra is alkalmatlanná vált, hogy más országok állampolgárai biztonságosan átutazzanak rajta.

A helyzet kormányzati félrekezelését parlamenti vizsgálóbizottságnak kellene kivizsgálnia; amit Orbán nyilván nem fog hagyni, sőt, a következő hetekben a nyomok eltüntetésével és a történtek elhazudásával lesz elfoglalva. Nem szabad hagyni.

(A Magyar Narancs egyik szerkesztőjének beszámolója a magára hagyott M1-esen töltött éjszakáról itt olvasható.)


Fotó: MTI

A képen Pintér Sándor belügyminiszter, Kocsis Máté, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke, Papp Károly országos rendőrfőkapitány és Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője láthatók az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 165. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen a Belügyminisztérium Márványtermében, 2013. március 14-én.

Neked ajánljuk