Harc a pallosjogért – Orbán bevarrna örökre

  • narancsblog
  • 2014. május 20.

Narancsblog

Hazánk újabb fekete hétköznapra ébredhetett ma reggel, a kedd úgy indult, hogy a magyarokat már megint jól eltángálták, a végeredményben saját magunk ellen vívott permanens szabadságharc története újabb vesztes csatához érkezett.

Strasbourgban ugyanis az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a Fidesz-kormány egyik nagy (és visszafogott olvasatban is minimum nagyon rendpárti) leleménye, a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés nem fér össze az Emberi Jogok Európai Egyezményével.

Emberi jogok, Európa: ennél kevesebb is elég szokott lenni Orbán Viktornak ahhoz, hogy konkrétan vért hányjon a dühtől, amit az MTI tudósítása szerint a jeles államférfi egy körmendi fideszes kampányrendezvényen megbízható következetességgel meg is tett, felböfögvén beiktatási beszéde talán legelborultabb passzusát. Magyarország miniszterelnöke egész pontosan azt mondta, hogy a döntés újabb bizonyíték arra, hogy az Európai Unióban „a bűnt elkövető emberek jogait az ártatlan emberek jogai és az áldozatok jogai elé helyezik”.

Ami még tőle is annyira képtelen baromság, hogy pár bekezdés erejéig nyugodtan át is ugorhatjuk.

Már csak azért is, mert OV nem érte be ennyivel. Szerinte a Btk. igen súlyos szankciójáért azért kell foggal és körömmel harcolni, mert nagyon komoly visszatartó erővel bír. (És hát, tegyük hozzá, a zemberek is támogatják – volt róla például kérdés anno az úgynevezett nemzeti konzultációban.)

Mindezzel nem csupán annyi probléma van, hogy Orbán a visszatartó erőről szólván távolról sem valamiféle aktuális és meggyőző tanulmányból indult ki (ilyen ugyanis nem létezik), hanem az általa már rég anyanyelvi szinten beszélt populista hablatyolás régi hagyományából.

A fő baj inkább az, hogy Strasbourgban igazából nem is a tényleges életfogytiglani, hanem annak magyar szabályozása ellen hoztak döntést, amely szabályozásnak nem része a felülvizsgálat lehetősége. A jogalkotó nálunk a tényleges életfogyt.-ra ítélt elkövető megjavulásának, fejlődésének lehetőségét elképzelni sem tudja. Esetleges visszavezetését a társadalomba szintén nem. És azt sem, hogy milyen súlyos veszélyeket jelent rabtársaira és őrzőire egy olyan elítélt, akitől örökre és megmásíthatatlanul eltakartak minden reménysugarat.

Ezt, a képzelet, a józan ész és az empátia dermesztő csődjét védi most Orbán, ezért tűri majd fel a következő hetekben a miniszterelnöki ingujját. Miközben az egésznek sosem is volt más értelme, mint hogy a Fidesz is rájátszhasson a társadalom ösztönös, szörnyűséges (másrészről persze megérthető, mélyen emberi) bosszúvágyára akkor, amikor a halálbüntetés kártyája már – Orbán legnagyobb sajnálatára – ott lobog a Jobbik kezében.

És akinek ez nem tetszik, az a bűnelkövetők mellé áll.

Bűnöző lesz maga is, bűnözők ellen pedig bármi megengedhető.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.