Viszont egyáltalán nem biztos, hogy e gyalázat mindenki előtt nyilvánvaló. Most arról fogunk beszélni, ami megakadályozza, hogy az legyen. Egy elevenbe vágó mondatról beszélünk.
Amikor kitört a háború eddig leglátványosabb s legmosdatlanabb szájú szakasza (múlt pénteken), Szigetvári Viktor, az Együtt politikusa, a napokon belül esedékes pártelnökválasztás kulcsfigurája azt találta kiposztolni Facebook-oldalán, hogy „én most hátradőlök, és kérek egy kávét”. Dermesztő és zseniális mondat egyszerre.
Dermesztő, hisz csak erősen tudatmódosult állapotunkban hihetnénk úgy, hogy ez a mondat azt jelentené, hogy akkor én és a pártom kiállunk Magyarország lakosai elé, s minden rendelkezésünkre álló módon igyekszünk feltárni az orruk előtt folyó disznóságot, s minden lehetséges fórumnál protestálunk a történtek miatt. Felhasználjuk e pompás alkalmat arra, hogy az Orbán–Simicska páros összes eddig ismert gaztettét újra tárgyalhassa a nyilvánosság, újra szembesüljön vele bárki, akit érdekel önsorsa. Közönségesen szólva megteszünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy a hazánkkal, Magyarországgal ez a két alak ne tehesse tovább, amit tesz, tett vagy éppenséggel tenni készül. Tesszük ezt azért, mert Magyarország felvirágoztatása a célunk, s persze azért is, hogy ebbéli igyekezetünket minél szélesebb körű felhatalmazásukkal honorálják a választók. Nos, akárhogy is szeretnénk, Szigetvári szavait nincs módunk így fordítani. Egyfelől azért, mert Szigetvári azt mondta, hogy ő most hátradől, s nem pedig beleáll. Másfelől meg azért, mert pontosan így is cselekedett, reméljük, hogy ízlett neki a kávé.
 Fotó: MTI | |
Csakhogy Szigetvári mondata nem csak dermesztő (az az ő egyéni problémája lenne csak), de zseniális is, hiszen az elmúlt pár nap fényesen bebizonyította az igazát (s így már közös a bajunk). Ne szépítsük, Szigetvári programot adott a komplett magyar ellenzéknek Jobbikostul, LMP-stül, tüntetőstül, parlamenten kívül és belül. Mesterházy Attila is valami ilyesmit mondott, hogy milyen remek szórakoztató nap ez mai (tudniillik a pénteki). „Ki gondolta volna még reggel, hogy ilyen szórakoztató lesz a mai nap? És még hol a vége! :)” – írta a még mindig második legnagyobb párt volt elnöke; így, egy rohadt szmájlival a végén. Nos, ugyancsak reméljük, hogy nevezett továbbra is remekül szórakozik. Szimpatikus hozzáállás, de közel sincs annyira zseniális, mint Szigetvárié, aki az egész magyar demokrácia kórképét rajzolta meg. Illetve látta a jövőt.
Hiszen ma Magyarországon a politikai élet összes aktora az Orbán–Simicska-háború ródliszünetében kávézik. Orbán Viktor Simicska bukkake-show-ja után jó szokása szerint kivárt két napot, aztán látta, hogy most sem szakad le a mennyezet, benyögte a nagy magyar légtérbe, hogy magasan tesz az egészre, „ő és kormánya ilyen vitákkal nem foglalkozik”. Ja, minek is foglalkozna, ha más sem foglalkozik.
Azért csodálatos ez az ország, nemde? Most ül mindenki – köztük főhelyen a mindig lankadatlan ellenzék –, és lankadatlanul kavarja a hülye kávéját, míg várja, hogy Simicska visszajöjjön az Alpesekből szánkón, és folytatódjék tovább a muri. Ha a bőrünkre, akkor a bőrünkre.
