A gatyámat is egy térért – A főváros izgatottan készül Putyin fogadására

  • narancs.hu
  • 2015. február 11.

Narancsblog

A kőbányai képviselő-testület egy az egyben verte vissza Tarlóst. Honnan szerez keddig egy Moszkva teret a főpolgármester?

A Moszkvát 2011 áprilisában a Fidesz és a Jobbik szavazataival nevezték át, jobban mondva vissza Széll Kálmánra; a javaslatot a főpolgármester tette, azzal, hogy most már ideje megváltoztatni a múlt rendszer által preferált, ám a rendszerváltás után 21 évvel már „kevéssé elfogadható” közterület-elnevezéseket.
Szólva lett akkor is, hogy ez antikomcsizmusnak álcázott egyszerű bunkóság, a Moszkva akkor is jó és teljesen elfogadható név a térnek, ha 1951-ben kapta. Moszkva volt a komcsizmus előtt is, utána is. A válaszra nem emlékszünk, biztos komcsizás volt. Ja, akkor még nem szerették Putyint.
Most, hogy megszerették, a Moszkva már nagyon is jó név lenne egy térnek. Ha Kőbányán, akkor Kőbányán.
Már ez is elég ciki, négy év se kellett, és a „kevéssé elfogadható” kívánatos lett, a „múlt rendszer” meg a mostani. Gond nélkül csinálnak segget a szájukból, és már észre sem veszik.
De az milyen, hogy jön Putyin, és pont akkor lett ez fontos? Megüzente, hogy még mindig fáj neki? Ha azt üzenné finoman, hogy a Putyin tér is jólesne neki, akkor az lenne? Kért-e orosz zászlóval integető kisiskolásokat is a repülőtérre? Vagy meg se üzente, csak túllihegik? Azt hiszik, ha lesz tér, akkor lesz pénz is biztos, meg gáz rogyásig?

Dolgos, vidám hétköznapok

Fotó: MTI

A kőbányai képviselő-testület egy az egyben verte vissza Tarlóst. Honnan szerez keddig egy Moszkva teret a főpolgármester? Mi lesz, ha nem sikerül neki? Rábeszéli Steinmetz kapitányt a szoborparkból, hogy álljon vissza a helyére, és integessen Putyinnak?
Ez a semmi történet is prímán mutatja az Orbán-rezsim gránittalapzatát adó emberi tényezőt – az éjsötét butaság, a bunkóság és a szervilizmus harmonikus egymásba hajlását.
Mi lesz, ha Steinmetz csak a Hősök terére lesz hajlandó beállni? Vagy a sas mellé?

Figyelmébe ajánljuk

Pizsamapartizánok

Régen a film az életet utánozta (a vonat érkezett, a munkások a gyárból meg távoztak, csak hogy a klasszikusoknál maradjunk), ma már fordítva van: úgy akarunk viselkedni, mint kedvenc filmjeink szereplői, rájuk akarunk hasonlítani, azt akarjuk átélni, amit ők.

Amerikai legenda

Ez a film annyira áhítatos tisztelgés az Ed Sullivan nevű legenda előtt, hogy szinte észre sem vesszük, mennyire hiányzik belőle az Ed Sullivan nevű ember, aki egykor, a tévézés hőskorában a róla elnevezett, minden idők leghosszabb ideig létező és legnagyobb nézettséget elérő show-ját vezette – tulajdonképpen megteremtve a tv-show műfaját, mint olyat.

AI kontra Al Bano

A kisebb-nagyobb kihagyásokkal és különböző neveken, de 1987 óta létező Vasvári Színjátszó Fesztivál az alkalmi falusi színjátszóktól a független színházi szféra elismert társu­la­tai­ig terjedően reprezentálja a hazai nem hivatásos színjátszás különböző szintjeit.

Családban marad

A kiállításon apa és fia műveit látjuk generációs párba állítva, nemzetközi kontextusba helyezve és némileg rávilágítva a hazai üvegművészet status quójára.

„Bős–Nagymaros Panama csatorna” - így tiltakoztak a vízlépcső és a rendszer ellen 1988-ban

A Mű a rendszer jelképe lett. Aki az építkezés ellen tiltakozott, a rendszer ellen lépett fel – aki azt támogatta, a fennálló rendszert védte. Akkor a Fidesz is a környezetpusztító nagymarosi építkezés leállítását követelte. És most? Szerzőnk aktivistaként vett részt a bős–nagymarosi vízlépcső elleni tiltakozás­sorozatban. Írásában saját élményei alapján idézi fel az akkor történteket.