Vasárnap nagyszabású segélykoncertet rendeztek Ukrajna megsegítéséért Berlinben, a Brandenburgi kapu előtt. Az eseményt milliók láthatták, hisz’ a világ számos országában közvetítette a televízió. A Save Ukraine – #StopWar című adománygyűjtő akciót immár másodszor tartották meg, két hónappal korábban Varsó volt a helyszíne.
A Magyar Televízió nem tartotta fontosnak, hogy közvetítse a koncertet, noha a műsorban Novák Katalin is feltűnt. „Felkérést kaptam megszólalni más állam- és kormányfők mellett” – osztotta meg a köztársasági elnök másnap azt az 55 másodperces szpotot, amelyben – nagyon helyesen, bár ki tudja, mennyire őszinte meggyőződéssel – „követelte” a háborús bűnök kivizsgálását. A köztársasági elnök elmondta azt is, Magyarország elkötelezett amellett, hogy biztonságos menedéket nyújtson menekültnek.
A berlini koncertről azonban Novák sem tett említést,
Facebook-bejegyzésében csak annyit ír, hogy „adománygyűjtő műsort vetítettek a jelenleg egyetlen működő ukrán TV csatornán”.
Mindez azért kellemetlen, mert a köztársasági elnöknek vagy fogalma sem volt arról, hogy miféle műsorban lép fel, ha pedig mégis tudta, úgy csak egyvalami, az önfényezés lehetett a célja e közléssel, hiszen a több mint két és félórás műsorból neki csak 55 másodperc jutott. Ráadásul a hírekből az is kiderült, hogy az első Save Ukraine – #StopWaron, Varsóban 1,2 millió eurót gyűjtöttek össze, a mostani adománygyűjtéssel pedig ukrán kórházakat támogatnák. (Ehhez mérten azért sem hír a köztársasági elnök rövid monológja, mert hasonlókat számos állam- és kormányfő is elmondott az adás során.)
Persze egyéb oka is lehetett annak, hogy a nemzetközi összefogás e szép példáját nálunk nem verték nagydobra. A hazai kormánysajtó paranoid szerkesztői gyakorlatának ismeretében simán megtörténhetett, az is, hogy azért hallgatták el ezt az egészet, mert úgy vélték, esetleg elbagatellizálnának a maga nemében páratlan karitatív gesztust. Konkrétan azt, hogy a kormány és magyar katolikus egyház
„közel 500 liter liturgikus célra használható, jó minőségű” miseborral segíti Ukrajnát.
Mivel egy ilyen gesztus a gyakorlatban legfeljebb egy borosüvegekkel telepakolt mikrobusz látványával szemléltethető, az eset kapcsán Soltész Miklósnak, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárának is kellett valami szépet mondani indulás előtt. Soltész szerint „az élelmiszer-, ruha- és gyógyszerszállítmányok mellett legalább ennyire fontos a hitélet gyakorlásához nélkülözhetetlen eszközökkel, így például miseborral támogatni az ukrajnai közösségeket”. De az államtitkár nemcsak a flaskák utaztatásának magasztosságáról szónokolt. Szavaiból az is kiderült, hogy a mikrobuszozás diplomáciai célokat is szolgál: „Lengyel barátainkkal vitában állunk, de minden együttműködésre készek vagyunk” – jelentette ki Soltész Miklós, ami úgy jön ide, hogy az MTI tudósítása szerint az italokat, amelyek az Egri és a Veszprémi Főegyházmegye, valamint a Pannonhalmi Főapátság ajánlott fel, és a Magyar Katolikus Karitász gyűjtött össze, „a Külgazdasági és Külügyminisztérium szállítja Lengyelországba, ahonnan a lengyel karitász jóvoltából jut el az ukrán templomokba”. Vagyis
ahelyett, hogy rövid úton, a magyar határon át eljuttatnák Ukrajnába, inkább Lengyelországon keresztül autóztatják meg – még több pénzért.
Persze ilyenkor simán elképzelhető érintettek (beleértve az ukrán misézőket is) talán jobban fogadták volna, ha az italok árát, illetve az utaztatási- és egyéb költségeket szimplán átutalták volna például a Save Ukraine – #StopWar keretében vagy egy másik alkalommal. Ám ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a magyar kormány még a lengyel barátságnál többet jelent országimázs. Márpedig mindazok, akik ezt a fuvart szervezték, okkal feltételezhették, hogy e kétségkívül kreatív megoldással ismét Orbán Viktor országára vonhatják a világ figyelmét. Mintha nem röhögtek volna még eleget rajta.
