Magyarország, az ifjúmunkások paradicsoma

  • narancs.hu
  • 2022. április 27.

Narancsblog

Újabb világraszóló siker!

Amikor tavaly októberben kiderült, hogy Karikó Katalin nem kap Nobel-díjat – ami egyébként várható volt –, csak egyvalaki éreztette, hogy a Magyarországról rég elmenekült tudós kudarcot vallott. Persze nem volt ebben semmi meglepő. Mivel Orbán Viktor a tudományt is valamiféle sporteseményként kezeli, és ezért egyenlőségjelet tesz a Nobel-díj és az olimpiai arany közé, így valóban fájdalmas lehetett, hogy Karikó „asszonyság” nem aratott Stockholmban „világraszóló magyar sikert“.

Legalábbis erre utalt az a végtelenül kínos megnyilvánulása, amellyel a legrangosabb tudományos díj elveszítését (az orbáni logika szerint, aki nem nyer, az veszít) azzal kompenzálta, hogy mekkorát mentek a magyar ipari tanulók. „Egy nagy szakmunkásvilág van Magyarországon, ez nem látszik, mert nem olyan szenzációs, mint egy Nobel-díj, meg mint egy felfedezés, de létezik ez a világ, és ez egy sűrű, erős világ” – jelentette ki az ún. szakmunkás-világbajnokság után a hazai sikereket méltatva, majd meg egyszer odaszúrt:

„Magyarország jövője nem csak a Nobel-díjasokon múlik”.

Úgy tűnik, hogy Orbán gondolkodásmódja a „munkaalapú társadalomról” áprilisi megválasztása után sem változott, sőt mintha még jobban elragadta volna a dolgos munkáskezekbe vetett hit. Jól mutatja ezt hétfői fellépése a XV. Szakma Sztár Fesztiválon, mely valamiféle szakmunkás nemzeti bajnokság lehet, a sajtóanyag szerint ugyanis ilyenkor „86 szakmában több mint 200 tanuló versenyez” a Hungexpo területén. (Azt már mi tesszük hozzá, hogy ez szakmánként legfeljebb 2,5 versenyzőt jelent, így hát sikerélmény garantált, hiszen mindenkinek jut legalább egy bronzérem.)

Mindez persze lehetne valóban nemes versengés, mesterségek diadala, de miután az eseményt szervező Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László azzal köszöntötte a résztvevőket, hogy szerinte

„egy jó szakma felér egy diplomával”,

a Szakma Sztár Fesztivál egyből a munkaversenyes régi időket juttatta eszünkbe. Ráadásul a a jelenlévők közt sem volt senki, aki más véleményen lett volna.

A hazugság és a hülyeség ezen egyvelege mégis Orbán Viktor eszmefuttatása után vált rémisztő valósággá. „Bátorítalak Benneteket, válasszatok magatoknak szakmát! Magyarország az a hely, ahol érdemes élni, és érdemes dolgozni. A hely, ahol élünk, a hazánk az egyik legjobb hely Európában. Az elmúlt években gyorsan nőttek a bérek. Egyik napról a másikra új gyárak, telephelyek, új termelési központok nőttek ki a földből, és ők mindannyian a Ti munkátokra számítanak” – szólott a miniszterelnök a fiatalokhoz, s láthatóan egyáltalán nem izgatta, hogy pont ezt a hallgatóságot képtelen megszólítani a kormánypropaganda, és ezek fiatalok egyszerűen körberöhögik, ha valaki azzal jön, hogy Magyarország az egyik legjobb hely Európában.

Csakhogy Orbán azt is tudja, hogy kiröhögheti őt a fiatalság (persze nem azok, akiket gondosan kiválogattak a versenyre, és élőben hallhatták), hiszen úgysem az ő akaratuk érvényesül. Végeredményben 14 éves gyerekekről van szó, akik nem önszántukból akarnak például szobafestők vagy hidegburkolók lenni; a kispénzű szülők vagy az általános iskola fogja őket a szakmunkásképzésbe terelni, s ők, a felnőttek választanak majd helyette. Valami praktikus szakmát, rosszabb esetben pedig olyat, amelyik a lakhelyéről a legkönnyebben elérhető. Vagyis legkevésbé fog számítani az, hogy mi érdekli a gyereket, mihez van tehetsége, mit szeret és mit nem. „Aki ma Magyarországon a munkájából szeretne megélni, annak lesz munkája, lesz otthona, és biztonságos környezetben nevelheti fel a gyerekeit a világ legszebb országában. Nem fogtok ennél jobb ajánlatot kapni egyetlen más országtól sem, azok ráadásul nem is a hazátok” – ígérte a miniszterelnök a fiataloknak, ám nem ez több mint a szokásos arcpirító hazugság: Orbán a röghöz kötöttség, a 21. századi jobbágyság bevezetésének programját ismertette, a jövő eltörlését. Ami pedig a „legjobb ajánlatot” illeti: a KSH legfrissebb adatai szerint

a fizikai munkásoknak 339 500, míg a szellemi munkát végzőknek 594 100 forint a havi átlagfizetése,

és ha ehhez hozzátesszük, hogy egy 2017-es felmérés szerint a 23 OECD-tagország közül Magyarországon a legnagyobb a különbség a tanult és a tanulatlan férfiak várható élettartama közt, a diplomások átlagéletkora majdnem 79 év, míg érettségivel sem rendelkezők a 65-öt sem érik meg, akkor megint csak a szégyen marad, s az is csak a mi szégyenünk.

(Címlapképünkön: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (k) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara XV. Szakma Sztár Fesztiváljának megnyitóján a budapesti Hungexpón 2022. április 25-én. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

Kedves Olvasónk!

Elindult hírlevelünk, ha szeretné, hogy önnek is elküldjük heti ajánlónkat, kattintson ide a feliratkozásért!

A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap.

Jöjjön el mindennap: fontos napi híreink ingyenesen hozzáférhetők! De a nyomtatott Narancs is zsákszám tartalmaz fontos, remek cikkeket, s ezek digitálisan is előfizethetők itt.

Fizessen elő, vagy támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot! 

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.