Ilyen kevéstől is rettegni kezdenek Orbán pribékjei?

  • narancs.hu
  • 2018. december 17.

Narancsblog

Mától másképp megyünk haza a tüntetésről.

Lehet, hogy voltak hangosabb vagy nagyobb létszámú tüntetések Orbán hatalomra jutása óta, mégis úgy tűnik, hogy a tegnapi demonstráció, illetve, ami mára virradóra az MTVA székházánál történ, fordulópont.

Nemcsak azért, mert az időjárással is dacolva ezrek vonultak a Kunigunda utcáig – ami gyalog nagyjából a világ vége –, de azért is, mert ma reggelig egyetlenegyszer sem fordult elő – beleértve az 1990-2010 közötti időszakot is –, hogy erőszakot alkalmazzanak országgyűlési képviselőkkel szemben. Hogy fegyveres őrző-védők szorítsanak a falhoz, teperjenek földre olyan személyeket, akiknek nemcsak mentelmi joguk van, de jogosítványuk is, hogy képviseljék választóikat. Sőt, Szél Bernadettéknek nemcsak joguk, kötelességük is volt azt tenniük, amit tettek – más egyebet nem tehettek.

false

 

Fotó: Sióréti Gábor

 

Mert hiába mondja az MTVA vezérigazgatója, hogy az ellenzéki képviselők „visszaéltek a hatalmukkal (…) zavarták, zaklatták a kollégákat és megpróbáltak olyan védett helyiségekbe is bemenni, ahova egyébként a szabályzat alapján tilos”, ha ezt épp annak a szervezetnek az épületében tették, amelynek „a közszolgálati médiaszolgáltatás (…), a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása” lenne a feladata.

Megszólalt az MTVA hírhamisító vezére: az ellenzék zavarja őket a munkában

Papp Dániel szerint „itt családapák, családanyák dolgoznak", akiket az ellenzékiek „zaklattak". Hétfőn délután közel egy napos hallgatás után az MTVA honlapján feltűnt egy videóinterjú, ami Papp Dániellel készült, az MTVA vezérigazgatójával.

Ennek tükrében különösen áll, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás minimuma lenne, hogy egy olyan ügyben, amilyen a túlóra-törvény, az MTVA teljes körű tájékoztatást nyújtson, és ne csak azt mantrázza, amit a kormány és a kormánypárt diktál.

Alig egy hete, hogy tüntetés-sorozat indult, mert a parlamenti többség felrúgva a házszabályt, keresztülverte az immár csak rabszolgatörvényként emlegetett leiratot, ám akik csak a közmédiát kísérik figyelemmel, erről olyan elfogult és egyoldalú tájékoztatást kaptak, amit még azok a szerkesztőségek is szégyellnének, ahol nincs szó közszolgálatról.

Hosszú napok teltek el így, és nemhogy az ellenzéki képviselők nem mondhatták el álláspontjukat, de még azt is igyekeztek eltitkolni, hogy nem mindenkinek tetszik törvény, hogy tüntetnek a Parlament előtt, ha pedig mégis a tiltakozókra esett a reflektorfény, abból olyan képet alkothattak a nézők és hallgatók, hogy pár megveszekedett keresztényellenes szánkókat gyújtogat és lop a Kossuth téren.

Azzal, hogy az ellenzéki képviselők egy csoportja a Momentum ötpontos követelését szerette volna beolvasni a tévében, a legkevesebb volt, amit a választóikért tehetett, mégis a legtöbb, amit 2010 óta a választóikért tett – ezért is példa nélküli a reggeli incidens.

Erőszakkal, földön vonszolva dobták ki Szél Bernadettet és Hadházy Ákost az MTVA-ból

Hadházyt földre is vitték és lökdösték a biztonsági őrök. Továbbra sem engedte a köztévé az épületben tartózkodó ellenzéki képviselőknek, hogy beolvassák követeléseiket, sőt Hadházy Ákost és Szél Bernadettet erőszakkal dobták ki a biztonsági őrök az épületből. Hadházyt előbb az épületben vitték földre, majd az épületen kívülre lökdösték, ahol elesett, és egy kint tarzókodó rendőr sietett a segítségére.

Már az is remek teljesítmény, hogy egyik párt sem jelentkezett be learatni a babérokat, egyik párt sem kezdett mutogatni magára. És legalább ennyire remek teljesítmény az is, hogy a demonstráció résztvevői sem kezdtek rá arra, hogy nincs szükség pártokra, hogy ez ismét csak egy tisztán civil kezdeményezés, nem az van, ami eddig mindig az elmúlt nyolc évben, hogy véget vetnek a zenének és hazamennek…

Az, hogy Orbán „gránitszilárdságú” rendszere milyen gyenge lábakon áll, jól mutatja, hogy ennyi kevés is elég, hogy a hatalom egyre türelmetlenebbül kezelje a helyzetet, hogy egyre idegesebbé váljon.

Ha annyira biztosak magukban, vajon miért nem hagyták, hogy beolvassák azt az öt pontot?

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.