Kövér László polgárháborús beszédet mondott. A házelnök a III. Ökopolisz Nyári Akadémia nevű felsőtárkányi LMP-fejtágítón lépett fel Schiffer András igyekvő asszisztenciájától kísérve, s persze megint mondott vaskos dolgokat. Egyfelől szokása ez neki, másfelől viszont maga a közlendő most is árulkodó.
| ||
Senki ne jöjjön eztán azzal, még ha történetesen úgy is volt, hogy a köteles beszédként hírhedtté vált eszmefuttatás tartalma csak puszta ráfogás, besározás, ellenoldali trollkodás volt – mert azt a szintet már rég megléptük. Kövér maga is túl van rajta. Immár polgárháborús viszonyokat vizionál – visszamenőlegesen 2006-ra. Azt ne is kérdezzék, hogy ki ügyködött a polgárháború főfészkében, mert úgyis tudja mindenki. Természetesen Gyurcsány Ferenc (aki, nem is annyira mellesleg, ezt a köteles beszédes sztorit saját bevallása szerint ráverte Kövérre). Ugyanakkor e kijelentésben mégsem az Orbán–Kövér páros nyilvánvalóan gyógyíthatatlan Gyurcsány-parája az érdekes, hanem a polgárháborúzás.
Mondhatjuk, hogy Kövér László nem látott még polgárháborút, azért beszél így. S még megengedőbben mondhatjuk azt is, hogy a „polgárháborús viszonyok” mint fordulat szerfelett tágas értelmezési mezőt kínál, amibe a jobboldali mitológia szemkilövetős fejezete vidáman belefér. De ne feledkezzünk már meg arról a szikár tényről, hogy 2006 alig kilenc éve volt, itt voltunk mindnyájan (tisztelet az ifjú kivételnek), s láttuk, mi történt.
Magyarországon 2006-ban nem voltak polgárháborús viszonyok.
Voltak durva tüntetések ősszel, a tévészékháznál, október 23-án, ahol a rendőri fellépés többfelől is kifogásolható volt. A tévénél például erélytelen, 23-án eltúlzott – de ezt is vitatják sokan, mikor emberjogi, mikor politikai alapon.
De nem voltak polgárháborús hétköznapok, a tüntetés, adott esetben a feloszlatott tüntetés is a hétköznapi, demokratikus ügymenet része, amit lehet éppenséggel antidemokratikusan is intézni (minden részt vevő fél oldalát tekintve is).
Ugyanakkor Kövér doktor, aki házelnökként rögtön saját gárdát toborzott, amit aztán sietett bilincsekkel és csúcstechnológiás sokkolókkal felszerelni, nem nagyon mondhatott mást. Hiszen a jobboldal ma (vagyis már vagy 20 éve) használatos mitológiája kétségkívül háborús mitológia. Viszont nem egyedül Orbán Viktor áll folyamatosan háborúban, hanem Kövér László is, igaz, már nagyon régóta nem egyenlő félként. De ha kell egy jót komcsizni, maga Orbán is Kövért rendeli ki az esethez. „Én nem lettem milliárdos” – mondja erre Kövér. Mondta ebben a felsőtárkányi felszólalásában is… Mármint arra, hogy jó rég nem egyenlő fél. Egyszerre röhejes és végtelenül szomorú, hogy ez ma Magyarországon mentségként hangozhat el az egyik legfőbb közjogi méltóság szájából.
Nos, ennyi erővel lett volna inkább milliárdos. Mert az, hogy Magyarország vezetése folyamatosan hadat visel Magyarország lakosságával szemben, sokkal nagyobb bűn, mint bizonyos nyilvánvalóan ellopott milliárdok. S ennek az állapotnak, ennek a nevezettnél sokkal inkább polgárháborús állapotnak a kialakulásáért Kövér Lászlót is éppúgy felelősség terheli, mint Orbán Viktort. Hogy nem épp annyi, az ugyanúgy nem mentség, mint az, hogy nem lett milliárdos. Még csak nem is szépen, nem is csendesen lett neki ez a háborús parája, s rántotta bele, akit ért. Az országot.
