Kövér László: Tudja, Pelikán, leegyszerűsödött a politikai küzdelem két táborra

  • narancs.hu
  • 2019. február 22.

Narancsblog

A próféta hangja helyett valahogy mindig Virág elvtárs szólal meg.

Szerdán Szolnokon lépett föl Kövér László, a Márai Sándor Polgár Kör „Tiszaparti esték című” rendezvényén.

Ha az esemény címszavait nézzük, hangulatos, irodalmi utalásokkal tarkított élménybeszámoló képe sejlik fel; nosztalgikus húrok pengetése, anekdoták, viccmesélés stb., politikát legfeljebb annyit gondolnánk, amennyit mindenképp muszáj: Házelnök Úr elismerően csettint, micsoda pazar várossá tette Szolnokot a fideszes vezetés, bezzeg a kommunisták alatt mekkora egy koszfészek volt…

Lehetséges persze, hogy hasonló tartalmú szövegek,

netán Márai-idézetek is elhangzottak

az eseményen, ám ha kizárólag az MTI tudósítására hagyatkozunk, akkor valami egészen másról szólt ez a „Tiszaparti este”. Kövér László turnéja ugyanis rutinos kampányrendezvény volt, amelyen a főszereplőnek egyéb dolga sem akadt, mint hogy elmondja ugyanazt, amit különben is képünkbe tol a kormány propagandagépezete.

false

 

Persze a Fidesz 1. sorszámú tagkönyvének birtokosa mégsem a Hollik-pubi, aki saját szavait legfeljebb a közértben meri használni. Kövér sokkal veretesebb szöveggel lépett a pódiumra. „Az Európai parlamenti választásnak még soha nem volt akkora tétje, mint az ideinek, az, hogy Magyarország a magyar embereké marad vagy másoké lesz”.

E nemzethalálos vízió hallatán joggal gondolhatnának, hogy Kövér az apokalipszis tiszteletbeli lovasának címére, de legalábbis prófétai babérokra tör, a baj csupán az, hogy mondanivalójának folytatásából az derül ki, hogy az efféle bibliás szerepjátékot nem neki találták ki.

Noha a házelnök 2010 óta a magyarság megmentőjeként, afféle istenes embernek próbálja magát beállítani, úgy tűnik, hogy a kampányeseményeken

még mindig a híres köteles beszéd árnyéka kísért,

és a próféta hangja helyett valahogy mindig Virág elvtárs szólal meg. Nem volt ez másképp Szolnokon sem, ahol Kövér azzal jött, hogy a „világba kitekintve leegyszerűsödött a politikai küzdelem két táborra: a konzervatív értékek, a család, a nemzet védelmében politizálókra és az ezzel szemben állókra, akik ezeknek a kereteknek a puszta létét is tagadják”, majd megállapította: „az ellenzék igazi vezéreit a magyar határokon túl kell keresni, nevezzék őket bárhogy: sorosistáknak, bevándorláspártiaknak, globalistáknak, föderalistáknak”.

Ha e szavak ismerősen csengenek valahonnan, és szeretnék megtudni a forrást, akkor azonban nem a Bibliát kell felütnünk, hanem egy annál sokkal frissebb kiadványt, a Szabad Nép 1949–1953 közötti évfolyamait. Ott olvashatunk ugyanis hasonló hangvételű megnyilvánulásokat arról, hogy a világon két nagy tábor áll szemben egymással, meg hogy a magyar nép ellenségeit hol keressük.

Figyelmébe ajánljuk

Jancsics Dávid korrupciókutató: Az Orbán család vagy a Matolcsy-klán működése új jelenség

Jancsics Dávid a Leukémia zenekar gitárosaként a hazai underground zenetörténethez is hozzátette a magáét, majd szociológusként az Egyesült Államokba ment, azóta a San Diego-i egyetem professzora. A magyarországi korrupcióról szóló doktori disszertációját átdolgozva idén magyarul is kiadták A korrupció szociológiája címmel. Erről beszélgettünk.

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.