Kastélymutyi vagy valami más disznóság, mindegy, a gyerekek helyzete így is, úgy is sokkal rosszabb lesz

  • narancs.hu
  • 2019. február 24.

Narancsblog

Miért akarja valójában bezárni a minisztérium a fóti gyermekotthont?

Úgy tűnik, hogy a kormány afféle hétvégi kis színesként tekint a fóti gyermekotthon bezárására, a hírt ugyanis a szombati Magyar Hírlap hozta elsőként. Pontosabban egy közlemény-féle jelent meg a lapban, amely azt tudatja, hogy „várhatóan az év első felében bezárja a kapuit a fóti Károlyi István Gyermekközpont, az ott gondozott gyermekeket négy településen helyezik el: Kalocsán, Zalaegerszegen, Aszódon és Budapesten”. A cikk bevezetője szerint az intézkedésre azért kerül sor, mert „a kormány határozott célja, hogy megszűnjenek a kiskorúakat ellátó nagy létszámú, elavult otthonok Magyarországon”.

A Magyar Hírlap „érdeklődésére” az Emmi sajtóosztálya még annyit közölt, hogy „Zalaegerszegen és Kalocsán euró­pai uniós forrásból megvalósuló új, korszerű férőhelyek garantálják majd a gyermekotthoni ellátás minőségének javulását”, és e két helyszín mellett Aszódon és Budapesten helyezik el a most még Fóton gondozott gyermekeket.

false

 

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Nem lepődünk meg azon, hogy Magyar Hírlap „érdeklődése“ ezzel ki is merül, így nem tudjuk meg sem azt, hogy az intézkedés hány gyermeket érint, sem azt, hogy a felsorolt intézmények alkalmasak-e befogadásukra. A cikkből csak az derül ki, hogy „a tárca hangsúlyozta, Zalaegerszegen és Kalocsán a központi speciális gyermekotthon vezetése, szervezete és szakmai irányítása is megújult, így az ombudsman által megállapított korábbi hiányosságok megszűntek”.
Hogy miféle hiányosságok voltak ezek, arról pár évvel ezelőtt nálunk is olvashattak, a kalocsai gyermekotthonról szóló cikkünknek az volt a címe:

„Az állatokkal jobban bánnak”,

Zalaegerszegen pedig két évvel ezelőtt rendőrségi eljárás indult a gyermekotthon több dolgozója ellen, és visszavonták az otthonvezető megbízatását.

Noha a cikkben szó esik arról, hogy „az országban száznegyven helyszínen mintegy tízmilliárd forintból újultak meg szociális és gyermekvédelmi intézmények, illetve végeztek el energetikai korszerűsítést” és „a Zala megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Zalaegerszegi Gyermekotthona épületének komplex energetikai felújítására például százmillió forintot fordítottak”, ezek a számok legfeljebb annyira meggyőzőek, mint amikor Soltész Miklós vagy Rétvári Bence kiáll a sajtó elé, és felsorolja, hogy mennyit költ a kormány az egészségügyre. Most, a fóti gyermekotthon bezárása apropóján is csak számokkal dobálóznak…

Pedig mást is kellene mondani. Már csak azért is, mert a leírtakat Szél Bernadett Facebook-bejegyzésében nemcsak „ordas hazugságnak” nevezte, de felsorolta azokat a dolgokat is, amit Fóttal kapcsolatban elhallgatnak. Az ellenzéki képviselő szerint a gyerekek igazából akkor kerülnek tömegintézménybe, ha Zalaegerszegen, Kalocsán, vagy Aszódon helyezik el őket, mert „a fóti gyermekotthon NEM a kastélyban működik, NEM tömegszerű, NEM korszerűtlen, és fantasztikus terápiás környezetet nyújt az ott élő gyerekeknek”. Szél szerint „a gyermekeknek

kifejezetten káros lesz az áthelyezés,

és ha eltűnnek mellőlük a megszokott gondozóik, kikerülnek a megszokott környezetükből, az az állapotuk romlásával járhat”, emellett a képviselő úgy véli: „Ha a kormány tényleg meg akarja szüntetni a fóti gyermekotthont, akkor mindenki biztos lehet abban, hogy ennek hátterében nem a gyermekek érdekei állnak, hanem valamiféle gyalázatos kastélymutyi”.

Kíváncsian várjuk, hogy minisztérium reagál-e egyáltalán Szél Bernadett szavaira, bár nincsenek illúzióink. Nem lepődnénk meg, ha az Emmi sajtósa annyival intézné el ezt az egészet, hogy ne beszéljen az, aki nem kompetens szakmai kérdésekben. Vagy még inkább azzal, hogy Soros…

Figyelmébe ajánljuk

A bűn nyomora és a nyomor bűne Vadkeleten

Hogy milyen nyomor vezethet el a bűnhöz, amelyben csak némi élelmet vagy egy fél minimálbért sikerül zsákmányolni? Kik az áldozatok és miért hallgatnak? A leszakadó kistérségek sajnos kiváló terepet jelentenek, hogy egy pillantást vessünk a kétségbeejtő helyzetre.

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.