Kastélymutyi vagy valami más disznóság, mindegy, a gyerekek helyzete így is, úgy is sokkal rosszabb lesz

  • narancs.hu
  • 2019. február 24.

Narancsblog

Miért akarja valójában bezárni a minisztérium a fóti gyermekotthont?

Úgy tűnik, hogy a kormány afféle hétvégi kis színesként tekint a fóti gyermekotthon bezárására, a hírt ugyanis a szombati Magyar Hírlap hozta elsőként. Pontosabban egy közlemény-féle jelent meg a lapban, amely azt tudatja, hogy „várhatóan az év első felében bezárja a kapuit a fóti Károlyi István Gyermekközpont, az ott gondozott gyermekeket négy településen helyezik el: Kalocsán, Zalaegerszegen, Aszódon és Budapesten”. A cikk bevezetője szerint az intézkedésre azért kerül sor, mert „a kormány határozott célja, hogy megszűnjenek a kiskorúakat ellátó nagy létszámú, elavult otthonok Magyarországon”.

A Magyar Hírlap „érdeklődésére” az Emmi sajtóosztálya még annyit közölt, hogy „Zalaegerszegen és Kalocsán euró­pai uniós forrásból megvalósuló új, korszerű férőhelyek garantálják majd a gyermekotthoni ellátás minőségének javulását”, és e két helyszín mellett Aszódon és Budapesten helyezik el a most még Fóton gondozott gyermekeket.

false

 

Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Nem lepődünk meg azon, hogy Magyar Hírlap „érdeklődése“ ezzel ki is merül, így nem tudjuk meg sem azt, hogy az intézkedés hány gyermeket érint, sem azt, hogy a felsorolt intézmények alkalmasak-e befogadásukra. A cikkből csak az derül ki, hogy „a tárca hangsúlyozta, Zalaegerszegen és Kalocsán a központi speciális gyermekotthon vezetése, szervezete és szakmai irányítása is megújult, így az ombudsman által megállapított korábbi hiányosságok megszűntek”.
Hogy miféle hiányosságok voltak ezek, arról pár évvel ezelőtt nálunk is olvashattak, a kalocsai gyermekotthonról szóló cikkünknek az volt a címe:

„Az állatokkal jobban bánnak”,

Zalaegerszegen pedig két évvel ezelőtt rendőrségi eljárás indult a gyermekotthon több dolgozója ellen, és visszavonták az otthonvezető megbízatását.

Noha a cikkben szó esik arról, hogy „az országban száznegyven helyszínen mintegy tízmilliárd forintból újultak meg szociális és gyermekvédelmi intézmények, illetve végeztek el energetikai korszerűsítést” és „a Zala megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Zalaegerszegi Gyermekotthona épületének komplex energetikai felújítására például százmillió forintot fordítottak”, ezek a számok legfeljebb annyira meggyőzőek, mint amikor Soltész Miklós vagy Rétvári Bence kiáll a sajtó elé, és felsorolja, hogy mennyit költ a kormány az egészségügyre. Most, a fóti gyermekotthon bezárása apropóján is csak számokkal dobálóznak…

Pedig mást is kellene mondani. Már csak azért is, mert a leírtakat Szél Bernadett Facebook-bejegyzésében nemcsak „ordas hazugságnak” nevezte, de felsorolta azokat a dolgokat is, amit Fóttal kapcsolatban elhallgatnak. Az ellenzéki képviselő szerint a gyerekek igazából akkor kerülnek tömegintézménybe, ha Zalaegerszegen, Kalocsán, vagy Aszódon helyezik el őket, mert „a fóti gyermekotthon NEM a kastélyban működik, NEM tömegszerű, NEM korszerűtlen, és fantasztikus terápiás környezetet nyújt az ott élő gyerekeknek”. Szél szerint „a gyermekeknek

kifejezetten káros lesz az áthelyezés,

és ha eltűnnek mellőlük a megszokott gondozóik, kikerülnek a megszokott környezetükből, az az állapotuk romlásával járhat”, emellett a képviselő úgy véli: „Ha a kormány tényleg meg akarja szüntetni a fóti gyermekotthont, akkor mindenki biztos lehet abban, hogy ennek hátterében nem a gyermekek érdekei állnak, hanem valamiféle gyalázatos kastélymutyi”.

Kíváncsian várjuk, hogy minisztérium reagál-e egyáltalán Szél Bernadett szavaira, bár nincsenek illúzióink. Nem lepődnénk meg, ha az Emmi sajtósa annyival intézné el ezt az egészet, hogy ne beszéljen az, aki nem kompetens szakmai kérdésekben. Vagy még inkább azzal, hogy Soros…

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.