Lezsák Sándor szerint kétharmados felhatalmazással a történelmet is kedvük szerint alakítgathatják

  • narancs.hu
  • 2016. július 31.

Narancsblog

Teleki Pál, a makulátlan államférfi!

„Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért (IKON), a Lakiteleki Népfőiskola Csengey Dénes Vándoregyeteme által rendezett konferencián, Balatonbogláron arra szólított fel, hogy merjünk Teleki Pálról beszélni" – írja az MTI. A továbbiakból pedig kiderül az is, hogy e „bátorságra” miért is van szükség.

Nos, azért – így Lezsák –, mert „több évtizedes történelemhamisítás és rágalmazás” történt. Ezért aztán „merjünk megszólalni, megfontolt és hiteles szavainkat, gondolatainkat a közel kétharmados történelmi felhatalmazással tettekre váltani”.

Lezsák végül annyira belejött, hogy azt javasolta, „merjünk Budapesten köztéri szobrot állítani Teleki Pálnak is”.

false

 

Fotó: MTI

 

Annak a Teleki Pálnak, akinek 1920-as miniszterelnöksége alatt szavazta meg a parlament a numerus clausust, akinek 1941-es miniszterelnöksége alatt szavazta meg a parlament az ún. II. zsidótörvényt.

Lezsák csak bátorságot emlegetett, a piszkos munkát azonban már Szalai Attilára, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) munkatársára bízta, aki kijelentette:

  1. 1. „A numerus clausus nem említi a zsidóságot, kizárólag a magyarországi nemzetiségekről beszél, és arra irányult, hogy az országban élő népfajokhoz, nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt elérje a népfaj, nemzetiség országos arányszámát, amivel »a keresztény középosztályt kívánták segíteni«”;
  2. 2. „Voltak zsidóellenes törvények, de nyitva voltak a zsinagógák, virágoztak a zsidó iskolák, a magyar volt a legnagyobb zsidó közösség, amely megmaradt a megszállt Európában, és a legkönnyebben meg lehetett volna menteni, de nem így történt.”

Ráadásul Szalai szerint azért nem menekült meg a hazai zsidóság, mert „nem figyelmeztették őket a szövetségesek, és nem bombázták a Birkenauba vezető vasutat”. Nekünk aztán semmi közünk hozzá, nyilván.

A boglári közönségnek biztos fel sem tűnt, hogy mindez nem más, mint a sunyi és aljas szerecsenmosdatás; meglehet, a tapsvihar sem maradt el.

De vajon itt vége? Lezsák kis szakköre kitombolta magát, oszt’ jónapot?

Ne legyenek illúzióink. Hiszen itt már tényleg csak az a kérdés, hogy az efféle eszmefuttatások mikor kerülnek be a történelemkönyvekbe. Elég hozzá egy ilyen Szalai a Retörkitől, vagy megvárják, hogy valamelyik csókos történész is hasonlókat mondjon?

Végtére nem csak Lezsák szerint lehet „kétharmados történelmi felhatalmazással” bármit hazudni.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.