Lezsák Sándor szerint kétharmados felhatalmazással a történelmet is kedvük szerint alakítgathatják

  • narancs.hu
  • 2016. július 31.

Narancsblog

Teleki Pál, a makulátlan államférfi!

„Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért (IKON), a Lakiteleki Népfőiskola Csengey Dénes Vándoregyeteme által rendezett konferencián, Balatonbogláron arra szólított fel, hogy merjünk Teleki Pálról beszélni" – írja az MTI. A továbbiakból pedig kiderül az is, hogy e „bátorságra” miért is van szükség.

Nos, azért – így Lezsák –, mert „több évtizedes történelemhamisítás és rágalmazás” történt. Ezért aztán „merjünk megszólalni, megfontolt és hiteles szavainkat, gondolatainkat a közel kétharmados történelmi felhatalmazással tettekre váltani”.

Lezsák végül annyira belejött, hogy azt javasolta, „merjünk Budapesten köztéri szobrot állítani Teleki Pálnak is”.

false

 

Fotó: MTI

 

Annak a Teleki Pálnak, akinek 1920-as miniszterelnöksége alatt szavazta meg a parlament a numerus clausust, akinek 1941-es miniszterelnöksége alatt szavazta meg a parlament az ún. II. zsidótörvényt.

Lezsák csak bátorságot emlegetett, a piszkos munkát azonban már Szalai Attilára, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) munkatársára bízta, aki kijelentette:

  1. 1. „A numerus clausus nem említi a zsidóságot, kizárólag a magyarországi nemzetiségekről beszél, és arra irányult, hogy az országban élő népfajokhoz, nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt elérje a népfaj, nemzetiség országos arányszámát, amivel »a keresztény középosztályt kívánták segíteni«”;
  2. 2. „Voltak zsidóellenes törvények, de nyitva voltak a zsinagógák, virágoztak a zsidó iskolák, a magyar volt a legnagyobb zsidó közösség, amely megmaradt a megszállt Európában, és a legkönnyebben meg lehetett volna menteni, de nem így történt.”

Ráadásul Szalai szerint azért nem menekült meg a hazai zsidóság, mert „nem figyelmeztették őket a szövetségesek, és nem bombázták a Birkenauba vezető vasutat”. Nekünk aztán semmi közünk hozzá, nyilván.

A boglári közönségnek biztos fel sem tűnt, hogy mindez nem más, mint a sunyi és aljas szerecsenmosdatás; meglehet, a tapsvihar sem maradt el.

De vajon itt vége? Lezsák kis szakköre kitombolta magát, oszt’ jónapot?

Ne legyenek illúzióink. Hiszen itt már tényleg csak az a kérdés, hogy az efféle eszmefuttatások mikor kerülnek be a történelemkönyvekbe. Elég hozzá egy ilyen Szalai a Retörkitől, vagy megvárják, hogy valamelyik csókos történész is hasonlókat mondjon?

Végtére nem csak Lezsák szerint lehet „kétharmados történelmi felhatalmazással” bármit hazudni.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.