Lezsák Sándor szerint kétharmados felhatalmazással a történelmet is kedvük szerint alakítgathatják

  • narancs.hu
  • 2016. július 31.

Narancsblog

Teleki Pál, a makulátlan államférfi!

„Lezsák Sándor, a Nemzeti Fórum, az Ifjú Konzervatívok a Nemzetért (IKON), a Lakiteleki Népfőiskola Csengey Dénes Vándoregyeteme által rendezett konferencián, Balatonbogláron arra szólított fel, hogy merjünk Teleki Pálról beszélni" – írja az MTI. A továbbiakból pedig kiderül az is, hogy e „bátorságra” miért is van szükség.

Nos, azért – így Lezsák –, mert „több évtizedes történelemhamisítás és rágalmazás” történt. Ezért aztán „merjünk megszólalni, megfontolt és hiteles szavainkat, gondolatainkat a közel kétharmados történelmi felhatalmazással tettekre váltani”.

Lezsák végül annyira belejött, hogy azt javasolta, „merjünk Budapesten köztéri szobrot állítani Teleki Pálnak is”.

false

 

Fotó: MTI

 

Annak a Teleki Pálnak, akinek 1920-as miniszterelnöksége alatt szavazta meg a parlament a numerus clausust, akinek 1941-es miniszterelnöksége alatt szavazta meg a parlament az ún. II. zsidótörvényt.

Lezsák csak bátorságot emlegetett, a piszkos munkát azonban már Szalai Attilára, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum (Retörki) munkatársára bízta, aki kijelentette:

  1. 1. „A numerus clausus nem említi a zsidóságot, kizárólag a magyarországi nemzetiségekről beszél, és arra irányult, hogy az országban élő népfajokhoz, nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt elérje a népfaj, nemzetiség országos arányszámát, amivel »a keresztény középosztályt kívánták segíteni«”;
  2. 2. „Voltak zsidóellenes törvények, de nyitva voltak a zsinagógák, virágoztak a zsidó iskolák, a magyar volt a legnagyobb zsidó közösség, amely megmaradt a megszállt Európában, és a legkönnyebben meg lehetett volna menteni, de nem így történt.”

Ráadásul Szalai szerint azért nem menekült meg a hazai zsidóság, mert „nem figyelmeztették őket a szövetségesek, és nem bombázták a Birkenauba vezető vasutat”. Nekünk aztán semmi közünk hozzá, nyilván.

A boglári közönségnek biztos fel sem tűnt, hogy mindez nem más, mint a sunyi és aljas szerecsenmosdatás; meglehet, a tapsvihar sem maradt el.

De vajon itt vége? Lezsák kis szakköre kitombolta magát, oszt’ jónapot?

Ne legyenek illúzióink. Hiszen itt már tényleg csak az a kérdés, hogy az efféle eszmefuttatások mikor kerülnek be a történelemkönyvekbe. Elég hozzá egy ilyen Szalai a Retörkitől, vagy megvárják, hogy valamelyik csókos történész is hasonlókat mondjon?

Végtére nem csak Lezsák szerint lehet „kétharmados történelmi felhatalmazással” bármit hazudni.

Figyelmébe ajánljuk

Köszönjük meg a Fidesznek a sok-sok leleplezést!

A Fidesz számára úgy kell a titkos terveket szövő ellenség leleplezése, mint a levegő: egyszerre mutat rá az ellenség vélt szándékaira, és tereli el a figyelmet önmaga alkalmatlanságáról. De hogyan lehet leleplezni hetente valamit, amit már mindenki tud? Hányféle leleplezés van? És hogy jön ide a konyhában ügyködő Magyar Péter? Ezt fejtettük meg.

Nemcsak költségvetési biztost, hanem ÁSZ-vizsgálatot és büntetést is kapott Orosháza

Nincs elég baja Békés megye egykor virágzó ipari centrumának, Orosházának, amhova nemrégiben költségvetési biztost neveztek ki. Állami számvevőszéki vizsgálat is folyik az önkormányzatnál, a korábbi fideszes vezetés miatt súlyos visszafizetési kötelezettségek terhelik, ráadásul kormánypárti településekkel ellentétben egyelőre nem kap pótlólagos forrásokat a működésére.

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.