Miért oltári szégyen, hogy óvodában keresi a terroristákat a magyar állam?

  • narancsblog
  • 2016. augusztus 6.

Narancsblog

Mert Orbánnak valójában nem volt választása.

Leszóltak Ankarából, hogy haladjunk. Tudniillik Ankara azt „kérte néhány Magyarországon működő, értékelése szerint a törökországi puccskísérlettel összefüggésbe hozható terrorista szervezethez kötődő, annak szellemi és pénzügyi támogatást nyújtó intézmény, illetve szervezet felszámolását” – írta az Indexnek a külügy.

A célpont pedig – mint az köztudott – az angyalföldi Orchidea Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda és Iskola.

A minisztérium azt is tudatta a portállal, hogy „a magyar állam kész a hatályos törvényi előírások szigorú betartása mellett megvizsgálni a török kérést”. Világos beszéd, írhatták volna azt is, hogy azt válaszoltuk nekik: igenis, főnök!

Fogadj fiadnak, Recep!

Fogadj fiadnak, Recep!

Fotó: Kovács Tamás/MTI

Mielőtt mindennek az okára rátérnénk, tisztázzuk: terroristák nyilván lapulhatnak egy óvodában is (többször előfordul ilyesmi például hollywoodi B-filmekbnen, milyen kár, hogy hirtelen egy sem jut eszünkbe).

Az sem újdonság éppen, hogy bizonyos önkényuralmi rendszerek vezetőinek paranoiája alapjáraton is lehet olyan mérvű, hogy általános iskolások és óvodások, dadusok és tanárok között keresse azokat, akik a hatalmára törnek. Jelen esetben ugyebár Erdoğan keresi nálunk a puccsistáit. Persze, nem csak nálunk: Törökországban az elmúlt napokban több mint ezer magániskolát zárattak be.

Olyannyira nem csak nálunk, hogy például a 444.hu egyenesen azt írja, „a török vezetés nem csak a magyar hatóságoktól kérte azt, hogy zárják be a nekik nem tetsző iskolákat. Amikor Németországban próbálkoztak ezzel, akkor a baden-württembergi miniszterelnök, Winfried Kretschmann a kérést is felháborítónak nevezte, és elutasította őket.”

Akkor miért kellett nekünk azonnal ugranunk, s egy másik ország hatalmi játszmáiba beállni első szóra csicskásnak?

Nos, nem azért, mert olyan nagy hatással van ránk a nagy példakép, Erdoğan karizmája.

Hanem hát, pénzért. Azért, mert megvásárolhatók vagyunk, s az adásvétel már jóval korábban megköttetett. Most csak az egyik számla ellentételezése történik. Nem is olyan nagy ügy.

Mindennek igazolása pedig épp a Magyar Narancs hasábjain látott napvilágot pár hete, A török meló című cikkünkben. Mely írás egy török multimilliárdost mutatott be, „aki egyaránt bejáratos Erdoğanhoz és Orbánhoz, és aki közvetített is az európai illiberalizmus két vezéralakja között. A Galatasaray futballklub egykori elnöke az elmúlt években az Orbán család igaz barátja lett, a kastélyvásárlások egyik kulcsfigurája, miközben cégei milliárdokat húznak a magyar államtól”. Polat saját bevallása szerint „közeli barátságban van a török és magyar miniszterelnökökkel, akikkel a budapesti látogatás alkalmával külön-külön és együttesen is megbeszéléseket folytatott a magyarországi befektetési lehetőségekről”. Portrécikkünk mellé számos fényképfelvételt is közöltünk, amelyeken a kormány egyik tanácsadója vagy éppenséggel Orbán Ráhel tárgyalt a hazánkban oly tevékeny üzletemberrel.

Adnan Polat áll, Orbán Ráhel ül

Adnan Polat áll, Orbán Ráhel ül

Fotó: Németh Dániel

Mármost ilyen remek barátoktól az ember nyilván nem tagadhat meg olyan apró kérést, mint egy óvoda vagy iskola vegzálása, esetleges bezárása.

Semmiféle illúziónk ne legyen, az Orchidea óvoda és iskola esete egy az egyben az azeri baltás gyilkos 2.0 – még akkor is, ha tele van gülenista felforgatókkal. S hány ilyen lehet még. A világ összes szélhámosa kajtathat az ellenségei után az óvodáinkban, ha előbb megadja az árát.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.