Miért oltári szégyen, hogy óvodában keresi a terroristákat a magyar állam?

  • narancsblog
  • 2016. augusztus 6.

Narancsblog

Mert Orbánnak valójában nem volt választása.

Leszóltak Ankarából, hogy haladjunk. Tudniillik Ankara azt „kérte néhány Magyarországon működő, értékelése szerint a törökországi puccskísérlettel összefüggésbe hozható terrorista szervezethez kötődő, annak szellemi és pénzügyi támogatást nyújtó intézmény, illetve szervezet felszámolását” – írta az Indexnek a külügy.

A célpont pedig – mint az köztudott – az angyalföldi Orchidea Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda és Iskola.

A minisztérium azt is tudatta a portállal, hogy „a magyar állam kész a hatályos törvényi előírások szigorú betartása mellett megvizsgálni a török kérést”. Világos beszéd, írhatták volna azt is, hogy azt válaszoltuk nekik: igenis, főnök!

Fogadj fiadnak, Recep!

Fogadj fiadnak, Recep!

Fotó: Kovács Tamás/MTI

Mielőtt mindennek az okára rátérnénk, tisztázzuk: terroristák nyilván lapulhatnak egy óvodában is (többször előfordul ilyesmi például hollywoodi B-filmekbnen, milyen kár, hogy hirtelen egy sem jut eszünkbe).

Az sem újdonság éppen, hogy bizonyos önkényuralmi rendszerek vezetőinek paranoiája alapjáraton is lehet olyan mérvű, hogy általános iskolások és óvodások, dadusok és tanárok között keresse azokat, akik a hatalmára törnek. Jelen esetben ugyebár Erdoğan keresi nálunk a puccsistáit. Persze, nem csak nálunk: Törökországban az elmúlt napokban több mint ezer magániskolát zárattak be.

Olyannyira nem csak nálunk, hogy például a 444.hu egyenesen azt írja, „a török vezetés nem csak a magyar hatóságoktól kérte azt, hogy zárják be a nekik nem tetsző iskolákat. Amikor Németországban próbálkoztak ezzel, akkor a baden-württembergi miniszterelnök, Winfried Kretschmann a kérést is felháborítónak nevezte, és elutasította őket.”

Akkor miért kellett nekünk azonnal ugranunk, s egy másik ország hatalmi játszmáiba beállni első szóra csicskásnak?

Nos, nem azért, mert olyan nagy hatással van ránk a nagy példakép, Erdoğan karizmája.

Hanem hát, pénzért. Azért, mert megvásárolhatók vagyunk, s az adásvétel már jóval korábban megköttetett. Most csak az egyik számla ellentételezése történik. Nem is olyan nagy ügy.

Mindennek igazolása pedig épp a Magyar Narancs hasábjain látott napvilágot pár hete, A török meló című cikkünkben. Mely írás egy török multimilliárdost mutatott be, „aki egyaránt bejáratos Erdoğanhoz és Orbánhoz, és aki közvetített is az európai illiberalizmus két vezéralakja között. A Galatasaray futballklub egykori elnöke az elmúlt években az Orbán család igaz barátja lett, a kastélyvásárlások egyik kulcsfigurája, miközben cégei milliárdokat húznak a magyar államtól”. Polat saját bevallása szerint „közeli barátságban van a török és magyar miniszterelnökökkel, akikkel a budapesti látogatás alkalmával külön-külön és együttesen is megbeszéléseket folytatott a magyarországi befektetési lehetőségekről”. Portrécikkünk mellé számos fényképfelvételt is közöltünk, amelyeken a kormány egyik tanácsadója vagy éppenséggel Orbán Ráhel tárgyalt a hazánkban oly tevékeny üzletemberrel.

Adnan Polat áll, Orbán Ráhel ül

Adnan Polat áll, Orbán Ráhel ül

Fotó: Németh Dániel

Mármost ilyen remek barátoktól az ember nyilván nem tagadhat meg olyan apró kérést, mint egy óvoda vagy iskola vegzálása, esetleges bezárása.

Semmiféle illúziónk ne legyen, az Orchidea óvoda és iskola esete egy az egyben az azeri baltás gyilkos 2.0 – még akkor is, ha tele van gülenista felforgatókkal. S hány ilyen lehet még. A világ összes szélhámosa kajtathat az ellenségei után az óvodáinkban, ha előbb megadja az árát.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”