Miért oltári szégyen, hogy óvodában keresi a terroristákat a magyar állam?

  • narancsblog
  • 2016. augusztus 6.

Narancsblog

Mert Orbánnak valójában nem volt választása.

Leszóltak Ankarából, hogy haladjunk. Tudniillik Ankara azt „kérte néhány Magyarországon működő, értékelése szerint a törökországi puccskísérlettel összefüggésbe hozható terrorista szervezethez kötődő, annak szellemi és pénzügyi támogatást nyújtó intézmény, illetve szervezet felszámolását” – írta az Indexnek a külügy.

A célpont pedig – mint az köztudott – az angyalföldi Orchidea Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Óvoda és Iskola.

A minisztérium azt is tudatta a portállal, hogy „a magyar állam kész a hatályos törvényi előírások szigorú betartása mellett megvizsgálni a török kérést”. Világos beszéd, írhatták volna azt is, hogy azt válaszoltuk nekik: igenis, főnök!

Fogadj fiadnak, Recep!

Fogadj fiadnak, Recep!

Fotó: Kovács Tamás/MTI

Mielőtt mindennek az okára rátérnénk, tisztázzuk: terroristák nyilván lapulhatnak egy óvodában is (többször előfordul ilyesmi például hollywoodi B-filmekbnen, milyen kár, hogy hirtelen egy sem jut eszünkbe).

Az sem újdonság éppen, hogy bizonyos önkényuralmi rendszerek vezetőinek paranoiája alapjáraton is lehet olyan mérvű, hogy általános iskolások és óvodások, dadusok és tanárok között keresse azokat, akik a hatalmára törnek. Jelen esetben ugyebár Erdoğan keresi nálunk a puccsistáit. Persze, nem csak nálunk: Törökországban az elmúlt napokban több mint ezer magániskolát zárattak be.

Olyannyira nem csak nálunk, hogy például a 444.hu egyenesen azt írja, „a török vezetés nem csak a magyar hatóságoktól kérte azt, hogy zárják be a nekik nem tetsző iskolákat. Amikor Németországban próbálkoztak ezzel, akkor a baden-württembergi miniszterelnök, Winfried Kretschmann a kérést is felháborítónak nevezte, és elutasította őket.”

Akkor miért kellett nekünk azonnal ugranunk, s egy másik ország hatalmi játszmáiba beállni első szóra csicskásnak?

Nos, nem azért, mert olyan nagy hatással van ránk a nagy példakép, Erdoğan karizmája.

Hanem hát, pénzért. Azért, mert megvásárolhatók vagyunk, s az adásvétel már jóval korábban megköttetett. Most csak az egyik számla ellentételezése történik. Nem is olyan nagy ügy.

Mindennek igazolása pedig épp a Magyar Narancs hasábjain látott napvilágot pár hete, A török meló című cikkünkben. Mely írás egy török multimilliárdost mutatott be, „aki egyaránt bejáratos Erdoğanhoz és Orbánhoz, és aki közvetített is az európai illiberalizmus két vezéralakja között. A Galatasaray futballklub egykori elnöke az elmúlt években az Orbán család igaz barátja lett, a kastélyvásárlások egyik kulcsfigurája, miközben cégei milliárdokat húznak a magyar államtól”. Polat saját bevallása szerint „közeli barátságban van a török és magyar miniszterelnökökkel, akikkel a budapesti látogatás alkalmával külön-külön és együttesen is megbeszéléseket folytatott a magyarországi befektetési lehetőségekről”. Portrécikkünk mellé számos fényképfelvételt is közöltünk, amelyeken a kormány egyik tanácsadója vagy éppenséggel Orbán Ráhel tárgyalt a hazánkban oly tevékeny üzletemberrel.

Adnan Polat áll, Orbán Ráhel ül

Adnan Polat áll, Orbán Ráhel ül

Fotó: Németh Dániel

Mármost ilyen remek barátoktól az ember nyilván nem tagadhat meg olyan apró kérést, mint egy óvoda vagy iskola vegzálása, esetleges bezárása.

Semmiféle illúziónk ne legyen, az Orchidea óvoda és iskola esete egy az egyben az azeri baltás gyilkos 2.0 – még akkor is, ha tele van gülenista felforgatókkal. S hány ilyen lehet még. A világ összes szélhámosa kajtathat az ellenségei után az óvodáinkban, ha előbb megadja az árát.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."