„Vadkeleti stílus” – Ellenzéki képviselők reagáltak Karikó Katalin leasszonyságozására

  • narancs.hu
  • 2021. január 4.

Belpol

Orbán nem finomkodott.

Több ellenzéki politikus, Szabó Tímea, Szél Bernadett és Bősz Anett is bírálta Orbán Viktort vasárnapi rádióinterjúja miatt, amelyben sértő hangnemben beszélt a kutatóbiológus, biokémikus Karikó Katalinról, akinek kulcsszerepe van a koronavírus elleni mRNS-vakcinafejlesztésben.

Orbán úgy fogalmazott vasárnap, hogy „Egyébként mindenki ezt a nehezen kimondható szót használja: Pfizer, azt hiszem így kell mondani. De az valójában egy magyar vakcina. Ugye egy német prof is benne van ebben a dologban, a kutatásban, vagy a kutatás irányításában, de a legtöbben magyarok dolgoznak a kutatásban, vagy a kutatás irányításában. Kis túlzással, de mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina, amerikai pénz és magyar ész van benne. Büszkék lehetünk a tudós asszonyra, aki egy kisújszállási asszonyság egyébként, mint megtudtam.”

A Párbeszéd társelnöke szerint abban, hogy Orbán „asszonyságnak” nevezte Karikót, a BioNTech cég alelnökét, „minden benne van, amit és ahogy Orbán és az egész kormány a nőkről és a tudományról külön-külön és együtt is gondol”.  „A lopás, a csalás, mások elnyomása és megalázása pusztán a következménye annak a középkori és kíméletlen gondolkodásnak, amelyet Orbánék minden téren a magukénak vallanak” - írta Szabó Tímea a Facebook oldalán.

Szél Bernadett vadkeletinek és minden ízében vállalhatatlannak nevezte a miniszterelnök stílusát. 

Míg Bősz Anett, a Liberálisok elnöke Orbán helyett is elnézést kért Karikótól. 

Karikó Katalin 1985-ben hagyta el Magyarországot. Létszámleépítés miatt ment el Szegedről, így került Philadelphiába, majd Németországba. A G7-nek adott márciusi interjújában azt mondta, ha itthon maradt volna, valószínűleg nem végezte volna el ezt a munkát, hanem „panaszkodó, középszerű” kutatóvá vált volna kollégájával, Ludwig Jánossal együtt. „Talán azért alkottunk többet, mert állandó küzdelem volt az életünk, a fennmaradásért az érvényesülésért.”

A magyar tudós hetek óta állandó szereplője a világsajtónak, Richard Dawkins evolúcióbiológus pl. Nobel-díjat követel számára. 

(Facebook/Szabó Tímea, Szél Bernadett, Bősz Anett)

Figyelmébe ajánljuk

Magyar Péter szupersztár

Napok alatt tökéletesen összeállt a Tisza Párt által koordinált zarándokút, Magyar Péter speciális országjárás keretében gyalogol el Budapestről Nagyváradra. De miért nem a sajtószabadsággal foglalkozik? Elmondta.

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.