„Vadkeleti stílus” – Ellenzéki képviselők reagáltak Karikó Katalin leasszonyságozására

  • narancs.hu
  • 2021. január 4.

Belpol

Orbán nem finomkodott.

Több ellenzéki politikus, Szabó Tímea, Szél Bernadett és Bősz Anett is bírálta Orbán Viktort vasárnapi rádióinterjúja miatt, amelyben sértő hangnemben beszélt a kutatóbiológus, biokémikus Karikó Katalinról, akinek kulcsszerepe van a koronavírus elleni mRNS-vakcinafejlesztésben.

Orbán úgy fogalmazott vasárnap, hogy „Egyébként mindenki ezt a nehezen kimondható szót használja: Pfizer, azt hiszem így kell mondani. De az valójában egy magyar vakcina. Ugye egy német prof is benne van ebben a dologban, a kutatásban, vagy a kutatás irányításában, de a legtöbben magyarok dolgoznak a kutatásban, vagy a kutatás irányításában. Kis túlzással, de mondhatjuk, hogy ez egy magyar vakcina, amerikai pénz és magyar ész van benne. Büszkék lehetünk a tudós asszonyra, aki egy kisújszállási asszonyság egyébként, mint megtudtam.”

A Párbeszéd társelnöke szerint abban, hogy Orbán „asszonyságnak” nevezte Karikót, a BioNTech cég alelnökét, „minden benne van, amit és ahogy Orbán és az egész kormány a nőkről és a tudományról külön-külön és együtt is gondol”.  „A lopás, a csalás, mások elnyomása és megalázása pusztán a következménye annak a középkori és kíméletlen gondolkodásnak, amelyet Orbánék minden téren a magukénak vallanak” - írta Szabó Tímea a Facebook oldalán.

Szél Bernadett vadkeletinek és minden ízében vállalhatatlannak nevezte a miniszterelnök stílusát. 

Míg Bősz Anett, a Liberálisok elnöke Orbán helyett is elnézést kért Karikótól. 

Karikó Katalin 1985-ben hagyta el Magyarországot. Létszámleépítés miatt ment el Szegedről, így került Philadelphiába, majd Németországba. A G7-nek adott márciusi interjújában azt mondta, ha itthon maradt volna, valószínűleg nem végezte volna el ezt a munkát, hanem „panaszkodó, középszerű” kutatóvá vált volna kollégájával, Ludwig Jánossal együtt. „Talán azért alkottunk többet, mert állandó küzdelem volt az életünk, a fennmaradásért az érvényesülésért.”

A magyar tudós hetek óta állandó szereplője a világsajtónak, Richard Dawkins evolúcióbiológus pl. Nobel-díjat követel számára. 

(Facebook/Szabó Tímea, Szél Bernadett, Bősz Anett)

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.