Navracsics Tibor ellentmond Orbánnak

  • narancsblog
  • 2014. augusztus 21.

Narancsblog

Simicska Lajos és a környező települések kertbarátai pedig asszisztálnak a bátor akcióhoz.

Navracsics: Jövőnk csak az európai kultúrában van – ezzel a kihívó címmel közölte az MTI kis összefoglalóját a kormánypárti politikusok remek augusztus 20-ai beszédeiről Simicska Lajos lapja, a Magyar Nemzet. Orbán külügyminisztere egyenesen odáig merészkedett, hogy „csak olyan Magyarország és olyan Közép-Európa maradhat fenn, amely kultúrájában, értékeiben Nyugat-Európához kötődik”.

Balatonalmádiban, júliusban

Balatonalmádiban, júliusban

Fotó: MTI

Igen, néhány évvel ezelőtt az ilyesmi nem lett volna több a szokásos gondolattalan, közhelyes ünnepi öblögetések egyik újabb változatánál. De a tusnádfürdői beszéd óta más akusztikája lett az ilyen mondatoknak. Ott ugyanis Magyarország profetikus miniszterelnöke képünkbe vágta a keserű igazságot, hogy a Nyugat hanyatlik, és helyette a keleti diktatúrák példáját volna érdemes követni. Utóbb hozzátette, hogy természetesen nem egy az egyben vezetnénk be például a kínai típusú diktatúrát, hanem a magunk sajátos módján, a magyarok csavaros észjárását követve volna ildomos megtalálni a harmadik utat – de az biztos, hogy a Nyugat majmolásának véget kell vetni. Erre jön Navracsics, kiáll Öskü község főterére, felszegi okos fejét, és saját merészségétől megittasulva belekiáltja a szélbe: Nyugat-Európában értékek vannak!

Hogyan értelmezzük ezt a kihívó viselkedést? Nem akarnánk komolytalanná válni olyasféle naiv csacsiságok felvetésével, hogy Navracsics miniszter azért szólott ekképpen, mert történetesen így gondolja, így látja a világot. De akkor mit jelenthet ez az egész az új magyar kremlinológia szabályai szerint?

Az első lehetőség, hogy Navracsics finoman szembefordult főnökével. Ebben az esetben az állampárton belül új hatalmi pólus kialakulásának gyanúja merülne fel, amiből egyenesen következne, hogy Navracsics hamarosan mély hálával fogadja el a neki felkínált nagyköveti állást, mielőtt bántódása esnék.

Ennél azonban valószínűbbnek látszik, hogy a szokásos porhintés és egyensúlyi játék tanúi vagyunk. Mint amikor Kertész Imre kidekorálásával egy időben kitüntetik a Kertészt gyalázó szélsőjobboldali irodalomtörténészt, Takaró Mihályt. A jövőben – és főleg külföldön – Navracsics szónoklatára lehet majd mutogatni, hogy lám, mennyire ragaszkodik pártunk és kormányunk a nyugati értékekhez, hiszen maga a miniszter úr is megmondta, bele a világ képébe.

A Magyar Nemzet cikke így zárul: „A Szent István tiszteletére rendezett ösküi ünnepséget a környező települések kertbarátjainak kiállítása színesítette. Az ünnepi kenyeret a történelmi egyházak képviselői áldották meg.”

Mindenki végzi a dolgát, a kormány a helyén, a hangulat jó.

Figyelmébe ajánljuk

A Fidesz házhoz megy

Megfelelő helyre kilopott adatbázis, telefonálgató propagandisták, aktivisták otthonát látogató Németh Balázs. Amit a Fidesz most csinál, régen a Kurucinfó munkája volt.

Mint az itatós

Szinte hihetetlen, de akad még olyan nagy múltú, híres szimfonikus zenekar, amely korábban soha nem járt Budapesten: közéjük tartozott a Tokiói Filharmonikus Zenekar is, holott erős magyar kötődésük van, hiszen Kovács János 1992 óta szerepel náluk vendégkarmesterként.

Minden meg akar ölni

  • SzSz

Andriivka aprócska falu Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében; 2014 óta a vitatott – értsd: az ENSZ tagországai közül egyedül Oroszország, Szíria és Észak-Korea által elismert – Donyecki Népköztársaság része.

S most reménykedünk

„Az élet távolról nézve komédia, közelről nézve tragédia” – az Arisztotelész szellemét megidéző mondást egyként tulajdonítják Charlie Chaplinnek, illetve Buster Keatonnek.

A szürkeség ragyogása

Különös élmény néhány napon belül látni két Molière-darabot a Pesti Színházban. A huszonöt éve bemutatott Képzelt beteg egy rosszul öregedő „klasszikus”, a Madame Tartuffe pedig egy kortárs átirat, amelynek első ránézésre a névegyezésen túl nem sok köze van a francia szerzőhöz. Ez utóbbi egyáltalán nem baj, még akár erény is lehet.