Navracsics Tibor ellentmond Orbánnak

  • narancsblog
  • 2014. augusztus 21.

Narancsblog

Simicska Lajos és a környező települések kertbarátai pedig asszisztálnak a bátor akcióhoz.

Navracsics: Jövőnk csak az európai kultúrában van – ezzel a kihívó címmel közölte az MTI kis összefoglalóját a kormánypárti politikusok remek augusztus 20-ai beszédeiről Simicska Lajos lapja, a Magyar Nemzet. Orbán külügyminisztere egyenesen odáig merészkedett, hogy „csak olyan Magyarország és olyan Közép-Európa maradhat fenn, amely kultúrájában, értékeiben Nyugat-Európához kötődik”.

Balatonalmádiban, júliusban

Balatonalmádiban, júliusban

Fotó: MTI

Igen, néhány évvel ezelőtt az ilyesmi nem lett volna több a szokásos gondolattalan, közhelyes ünnepi öblögetések egyik újabb változatánál. De a tusnádfürdői beszéd óta más akusztikája lett az ilyen mondatoknak. Ott ugyanis Magyarország profetikus miniszterelnöke képünkbe vágta a keserű igazságot, hogy a Nyugat hanyatlik, és helyette a keleti diktatúrák példáját volna érdemes követni. Utóbb hozzátette, hogy természetesen nem egy az egyben vezetnénk be például a kínai típusú diktatúrát, hanem a magunk sajátos módján, a magyarok csavaros észjárását követve volna ildomos megtalálni a harmadik utat – de az biztos, hogy a Nyugat majmolásának véget kell vetni. Erre jön Navracsics, kiáll Öskü község főterére, felszegi okos fejét, és saját merészségétől megittasulva belekiáltja a szélbe: Nyugat-Európában értékek vannak!

Hogyan értelmezzük ezt a kihívó viselkedést? Nem akarnánk komolytalanná válni olyasféle naiv csacsiságok felvetésével, hogy Navracsics miniszter azért szólott ekképpen, mert történetesen így gondolja, így látja a világot. De akkor mit jelenthet ez az egész az új magyar kremlinológia szabályai szerint?

Az első lehetőség, hogy Navracsics finoman szembefordult főnökével. Ebben az esetben az állampárton belül új hatalmi pólus kialakulásának gyanúja merülne fel, amiből egyenesen következne, hogy Navracsics hamarosan mély hálával fogadja el a neki felkínált nagyköveti állást, mielőtt bántódása esnék.

Ennél azonban valószínűbbnek látszik, hogy a szokásos porhintés és egyensúlyi játék tanúi vagyunk. Mint amikor Kertész Imre kidekorálásával egy időben kitüntetik a Kertészt gyalázó szélsőjobboldali irodalomtörténészt, Takaró Mihályt. A jövőben – és főleg külföldön – Navracsics szónoklatára lehet majd mutogatni, hogy lám, mennyire ragaszkodik pártunk és kormányunk a nyugati értékekhez, hiszen maga a miniszter úr is megmondta, bele a világ képébe.

A Magyar Nemzet cikke így zárul: „A Szent István tiszteletére rendezett ösküi ünnepséget a környező települések kertbarátjainak kiállítása színesítette. Az ünnepi kenyeret a történelmi egyházak képviselői áldották meg.”

Mindenki végzi a dolgát, a kormány a helyén, a hangulat jó.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

Eli Sarabi kiszabadult izraeli túsz: Az antiszemitizmus most még erősebb, mint az elmúlt évtizedek alatt bármikor

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.