Orbán az ünneplésbe is belevitt egy kis fenyegetőzést, de más nem nagyon jutott az eszébe

  • narancs.hu
  • 2018. október 23.

Narancsblog

A nagy beszéd elmaradt, kis beszédet tartott a miniszterelnök – a szó összes lehetséges értelmében.

Ha úgy vesszük, jelentős bátorságról árulkodik szegény jó Gulyás István kérdése a köztévé szakelemeihez rögtön Orbán Viktor ünnepi beszédének közvetítése után, amikor első ijedtségében azt találta mondani, hogy „Erős beszéd volt ez?”.

A Hír Tv-t, Echo Tv-t, mindközönségesen a Fidesz összes tévéjét megjárt veterán rémült sikolya aligha volt ok nélküli: jaj, nyugtassatok meg, kedves, drága harcostársaim! S ők némi hezitálás után (hát, ami a miniszterelnök kifejezéseit illeti, azok erősnek voltak mondhatók, vagy valami ehhez egészen hasonló fordulat volt az első reakció) azért igyekeztek lenyugtatni a felhevült, ám elbizonytalanodott rajongót.

A hívek kételyének jó oka volt: Orbán nem sokat feccölt az idei ünnepi beszédébe.
Semmi újdonság, csak az örökös sértődöttség körkörös monológja a megszokott formulák gyors lezavarásával, immár – hetek óta, mondjuk Jávor Benedek ablakának betörése óta tudottan – a jövő évi európai parlamenti választásokra hangszerelve.

Orbán Viktor beszédet mond a Terror Háza előtt

Orbán Viktor beszédet mond a Terror Háza előtt

Fotó: MTI/Kovács Tamás

 

De maradjunk még egy kicsit Jávor ablakánál: Orbán annyira gyámoltalan volt, hogy az utóbbi alkalmak során már megszokott fenyegetőzéseiből is csak annyira futotta, hogy „a hatalmak helytartóit, a magyarok mindig elzavarták – jobb esetben”. Most pedig a beszéd második –ugyancsak meglepő módon: rövidebbik – fele épp arról szólt, hogy Brüsszelben birodalmat építenek a bürokraták, s ez ellen kell fellépnie a nemzeteknek, ha nem akarnak olvasztótégelybe kerülni, ahol kisimítják őket alattvalóvá (ebben a kontextusban pedig Jávor nyilvánvalóan a brüsszeli „hatalmasok” kis küldönce, aki örülhet, hogy megúszta annyival, hogy Orbán hívei teletömték saját szarukkal a postaládáját). Azért persze annak van súlya, hogy jobb esetben elkergetünk, barátom, hogy a rosszabbról már ne is beszéljek, de a beszéd olykori zavarossága szinte feledtette ezt.

A történelmi rész szimplán dagályos volt, de milyen legyen ott, ahol Bayer Zsolt a fárosz, a napjainkra vonatkozó rész pedig ötlettelen.

Egyszóval enerváltnak tűnt Európa erős embere.

Az a meskete ugyanis, hogy mekkorát csalódtunk – mi magyarok, a pesti srácok egyenes ágú utódai – Európában, nos, az a legmegengedőbb esetben is Orbán Viktor egyéni szocproblémája, saját személyes története, s nem az országé. Alighanem onnan eredeztethető, hogy a nyilvánvaló világpolitikai ambíciókat dédelgető Orbánt első miniszterelnöksége idején nem ölelte kebelére a Nyugat, s lehet ugyan állandóan Helmut Kohl nevével öblögetni, de a kutya sem tekintette Európa wunderkindjének a földrész akkor tagadhatatlanul legifjabb miniszterelnökét.

false

 

Fotó: MTI/Kovács Tamás

 

S jóval később, második – immár magabiztos lábakon álló – kormányzása idején is csak Európa ilyen-olyan fél- vagy majdnem nácijainál volt felvétel, mely lehetőséggel nota bene élt is. S ezen újabb – immár az ország számára tragikusan hosszúra nyúló – kormányzásának európai vonulata a szájaláson és a pénzek Felcsútra csatornázásán túl kudarcok sorozata, folyamatos megszégyenülés. S amint például Donald Tusk példája is mutatja, lehet Kelet-Európából valaki nagyformátumú európai tényező a politikában, de ahhoz kell egy nagy ország, de főként egy nagy formátum is.

Ennek miértjeit valószínűleg nem fogja Orbán soha megérteni, de azt ő is a napnál is világosabban látja, hogy a 2019-es uniós választás az utolsó esélye a világpolitika színpadán. Ezért folyik már most a választási kampány, holott jövő május még a kanyarban sincs.

Megnyugtatásul annyit leszögezhetünk, hogy Orbán európai dolga nem csupán Magyarországon dől majd el; ami azt illeti, Magyarország már így is jelentősen meg lett dolgozva. Orbán jelenlegi ellenzéke mérsékelten tűnik versenyképes ellenfélnek. Csakhogy Orbán európai dolga pont a nem megdolgozott országok szavazóin múlik majd, s így már érthetőbb e félszívű, határozottan haloványnak mondható kiállás is.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.