A tekintély – Bekeményít az Akadémia elnöke

  • narancsblog
  • 2013. május 14.

Narancsblog

A múlt héten ismét egy nagyszerű férfiút ismerhettünk meg: Berkó András akadémikus, a szegedi egyetem professzora angol nyelvű levélben fordult Herczog Edit szocialista EP-képviselőhöz, nagyjából azzal, hogy ha ez így megy tovább, ő nem áll jót magáért. „Nem tudom, mit kellene tenni, nem akarok terrorista lenni a hazámért, a nemzetemért és a három gyermekemért, így kérem, hagyják abba. Állj, állj és megint csak állj! Igazságot Magyarországnak” – hozzátéve, hogy „sokat kell tanulnunk a zsidóktól, hogy miként kell megvédeni az érdekeinket (akár fegyverekkel)”.

Herczog Edit ahelyett, hogy válaszolt volna az ügybuzgó profnak, inkább a parát választotta. Nem Berkónak írt, hanem főnökeinek, az SZTE rektorának és a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. „Kérem, nyugtasson meg, hogy a mellékelt levélben szereplő, a szellemi honvédelem harcos gondolatait felvonultató sorok nem tekinthetők a magyar tudományos élet álláspontjának” – így a levél, ami persze sokkal inkább feljelentés. Csoda, hogy Herczog nem javasolta: nem ártana megvizsgálni, hogy Berkó a doktori címét nem makaón nyerte-e.

Idáig mindez a politika megye kettőjének tipikus pengeváltása, szót sem érdemelne, ám tegnap ismét nyílt levelet hozott a posta, Pálinkás József MTA-elnök reagált az EP-képviselő feljelentésére.

Hogy kikéri magának.

Teljesen egyetértünk. A Magyar Tudományos Akadémia elnökét ne zargassák már ilyen piti ügyekkel, van neki épp elég dolga, játsszák le egymás közt. Csakhogy Pálinkás nem egy szerencsesütivel, hanem háromrészes MTI-közleménnyel reagált. „Levelére pusztán azért válaszolok, hogy az Ön által a Berkó András állampolgári véleménye ügyében megalapozatlanul és méltatlanul nyilvánosság elé citált Magyar Tudományos Akadémia elnökeként a nyilvánosság előtt szólítsam fel Önt és a politikai élet valamennyi szereplőjét, hogy a tudomány intézményeit politikai nézetformálás, kampány vagy provokáció céljaira semmilyen formában ne használják fel. Tartsák tiszteletben a tudomány politikamentességét, a magyar tudomány eredményeit, a Magyar Tudományos Akadémia tekintélyét” – írja Pálinkás, de nem éri be ennyivel, a parakártyát ő is előhúzza. „Félelemkeltő és rejtett fenyegetést tartalmazó sorai, amelyben azt kéri, nyugtassam meg a »tudományos élet álláspontjával« kapcsolatban, a politikai demagógia torz tükrében mutatják a magyar tudományt, a hazai tudósokat.”

Vagyis Pálinkás József – egyúttal a magyar tudomány (sic!) – számára egy bukott párt EP-képviselője a félelemkeltő, nem az, hogy az akadémia tagja egy zsidózó futóbolond, aki angol nyelvű levelezőpartnereket keres, hogy épp a magyar tudomány eredményeire hivatkozva válik tananyaggá a rovásírás, a Szent Korona-tan vagy épp a magyar–sumer/japán/szíriuszi őshazatan, a pilisi szívcsakra. Miközben komplett elmebetegek oktatatnak és kérnek számon a magyar tudomány nevében méretes hülyeségeket, a legfőbb tudóstestület elnöke szerint Herczog Edit a félelemkeltő.

Megértjük, hogy az MTA elnöke most mindenáron bizonyítani szeretné, milyen karakán fickó. Csakhogy ezt pár héttel korábban, az utcanév-állásfoglalás során kellett volna bizonyítania. Ám akkor hallgatott, és eszébe sem jutott felkérni a politikai élet valamennyi szereplőjét, hogy a „tudomány intézményeit politikai nézetformálás, kampány vagy provokáció céljaira semmilyen formában ne használják fel”.

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”