A tekintély – Bekeményít az Akadémia elnöke

  • narancsblog
  • 2013. május 14.

Narancsblog

A múlt héten ismét egy nagyszerű férfiút ismerhettünk meg: Berkó András akadémikus, a szegedi egyetem professzora angol nyelvű levélben fordult Herczog Edit szocialista EP-képviselőhöz, nagyjából azzal, hogy ha ez így megy tovább, ő nem áll jót magáért. „Nem tudom, mit kellene tenni, nem akarok terrorista lenni a hazámért, a nemzetemért és a három gyermekemért, így kérem, hagyják abba. Állj, állj és megint csak állj! Igazságot Magyarországnak” – hozzátéve, hogy „sokat kell tanulnunk a zsidóktól, hogy miként kell megvédeni az érdekeinket (akár fegyverekkel)”.

Herczog Edit ahelyett, hogy válaszolt volna az ügybuzgó profnak, inkább a parát választotta. Nem Berkónak írt, hanem főnökeinek, az SZTE rektorának és a Magyar Tudományos Akadémia elnökének. „Kérem, nyugtasson meg, hogy a mellékelt levélben szereplő, a szellemi honvédelem harcos gondolatait felvonultató sorok nem tekinthetők a magyar tudományos élet álláspontjának” – így a levél, ami persze sokkal inkább feljelentés. Csoda, hogy Herczog nem javasolta: nem ártana megvizsgálni, hogy Berkó a doktori címét nem makaón nyerte-e.

Idáig mindez a politika megye kettőjének tipikus pengeváltása, szót sem érdemelne, ám tegnap ismét nyílt levelet hozott a posta, Pálinkás József MTA-elnök reagált az EP-képviselő feljelentésére.

Hogy kikéri magának.

Teljesen egyetértünk. A Magyar Tudományos Akadémia elnökét ne zargassák már ilyen piti ügyekkel, van neki épp elég dolga, játsszák le egymás közt. Csakhogy Pálinkás nem egy szerencsesütivel, hanem háromrészes MTI-közleménnyel reagált. „Levelére pusztán azért válaszolok, hogy az Ön által a Berkó András állampolgári véleménye ügyében megalapozatlanul és méltatlanul nyilvánosság elé citált Magyar Tudományos Akadémia elnökeként a nyilvánosság előtt szólítsam fel Önt és a politikai élet valamennyi szereplőjét, hogy a tudomány intézményeit politikai nézetformálás, kampány vagy provokáció céljaira semmilyen formában ne használják fel. Tartsák tiszteletben a tudomány politikamentességét, a magyar tudomány eredményeit, a Magyar Tudományos Akadémia tekintélyét” – írja Pálinkás, de nem éri be ennyivel, a parakártyát ő is előhúzza. „Félelemkeltő és rejtett fenyegetést tartalmazó sorai, amelyben azt kéri, nyugtassam meg a »tudományos élet álláspontjával« kapcsolatban, a politikai demagógia torz tükrében mutatják a magyar tudományt, a hazai tudósokat.”

Vagyis Pálinkás József – egyúttal a magyar tudomány (sic!) – számára egy bukott párt EP-képviselője a félelemkeltő, nem az, hogy az akadémia tagja egy zsidózó futóbolond, aki angol nyelvű levelezőpartnereket keres, hogy épp a magyar tudomány eredményeire hivatkozva válik tananyaggá a rovásírás, a Szent Korona-tan vagy épp a magyar–sumer/japán/szíriuszi őshazatan, a pilisi szívcsakra. Miközben komplett elmebetegek oktatatnak és kérnek számon a magyar tudomány nevében méretes hülyeségeket, a legfőbb tudóstestület elnöke szerint Herczog Edit a félelemkeltő.

Megértjük, hogy az MTA elnöke most mindenáron bizonyítani szeretné, milyen karakán fickó. Csakhogy ezt pár héttel korábban, az utcanév-állásfoglalás során kellett volna bizonyítania. Ám akkor hallgatott, és eszébe sem jutott felkérni a politikai élet valamennyi szereplőjét, hogy a „tudomány intézményeit politikai nézetformálás, kampány vagy provokáció céljaira semmilyen formában ne használják fel”.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.