Pártállam+államosítás+oroszok. Ismerős?

  • narancsblog
  • 2014. január 15.

Narancsblog

Orbán Viktor 2014. január 14-én megoldotta, hogy Magyarország rendületlenül menetelhessen tovább az 1990-ben egyszer már véget ért jövő felé.

Orbán Viktor üzletet kötött Vlagyimir Putyinnal, aminek eredményeként Magyarország energiaellátása egyes-egyedül Oroszországtól függ a jövőben. A magyar miniszterelnök ezzel akkorát taszajtott a hazán az orosz érdekszféra felé, mint az elmúlt fél évszázadban senki sem.

Épp ideje, hogy elkészítsük az elmúltnégyév leltárát. Van egy gigantikus kormánypárt, amely totálisan ellenőrzi a törvényhozói és a végrehajtói hatalmat, valamint mindinkább bekebelezi az igazságszolgáltatást. Van az elmúlt három évben egy sor visszaállamosítás, valamint úgy a köz-, mint a magánvagyon elleni több sikeres állami akció. Van továbbá a kulturális intézmények, az állami (és részben már a magánkézben lévő) média fölötti totális ellenőrzés. A múlt átírása. Az oktatás államosításával nagy lendülettel halad a tananyag ideológiai egyneműsítése. Az állam mindent megtesz a szabad versengésen alapuló piac felszámolásáért, aminek eredményeként a jóindulata nélkül már a tőkeerős magánvállalkozások sem érezhetik biztonságban magukat. Az állam hosszú idő után újra mindenhol jelen van, és mindent megtesz azért, hogy úgy érezzük: tőle függünk, nincs élet nélküle.

Éppen ezért mind több ember életében újra vannak ún. megfontolások, amikor az állammal, annak vezetőivel szembeni kritikus véleményüket egzisztenciális biztonságuk érdekében inkább megtartják maguknak, legyenek bár orvosok, tanárok, akadémikusok, színészek vagy köztisztasági dolgozók. Bár manapság nem egyenlőbbek vannak az egyenlők között, mint a szocializmus idején, hanem magyarabbak a magyarok között, de érdemi különbség nincs a két jelenség között, mert mindkettő alapja az élcsapat-mentalitás. Így hát újra van állami (állampárti) kaszt, amely a jogállami intézmények díszletté züllesztése, a demokratikus ellenőrzési mechanizmus kiiktatása miatt jószerivel mindent megengedhet magának, a legbárgyúbb fantazmagóriáit is megpróbálhatja megvalósítani mindannyiunk kontójára.

Negyedszázaddal a rendszerváltás után ezek vannak nekünk. Igazából már csak egyetlen dolog hiányzott ahhoz, hogy tényleg úgy érezhessük magunkat, mint a komcsiban: az oroszok, pontosabban a tőlük való függés. Orbán Viktor 2014. január 14-ével ezt is megadta nekünk.

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.