Egyes tettei

  • narancsblog
  • 2012. november 14.

Narancsblog

Báránybőrbe bújt Gyömrő polgármestere. Gyenes Leventével a helyi televízióban a minap hosszabban beszélgettek, többek között a tavasszal Horthy térré átnevezett főtérről. (S ha még lenne bármiféle illúziónk a helyi médiumokat illetően: az Önkormányzati félóra című műsor vezetője a kisváros önkormányzatának kommunikációs referense.) „Bennem Horthynak egyes tettei, intézkedései ellenérzéseket váltanak ki, de volt egy olyan időszak és vannak olyan tettei, amit meg szintén neki lehet tulajdonítani, és azt tudom mondani, hogy igen, ez a magyarság együtt maradását szolgálta a trianoni szétzilálás, trianoni szerződés után” – mondta. De lényegi mondandója az volt, hogy hibát követett el: mégsem kellett volna Horthy nevére átkeresztelni a főteret, ám nem a kormányzó „egyes tettei” miatt, hanem azért, mert a döntés megosztotta a gyömrői lakosságot.

És valóban: civilek népszavazást kezdeményeztek a tér visszanevezéséért, amit január 6-ra írt ki a városvezetés. A gyömrői civil aktivitás párját ritkítja Magyarországon: határozott politikai kiállásukat (Gyenes ezt úgy fogalmazta meg, hogy egy helytörténeti kezdeményezésből csináltak nagypolitikai kérdést) folyamatos akciózás kíséri, amelynek csúcspontja a népszavazási kezdeményezés. Alig több mint két hét alatt összeszedték a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat, körülbelül 3200 darabot; ebből 2799-et érvényesített az önkormányzat.

Hogy ordas rejtőzik a báránygúnyában, azt csak azok veszik észre, akik a számok mögé látnak, és akik ismerik a népszavazási kezdeményezés történetét. A civilek ugyanis az aláírások leadása előtt kérték, hogy a képviselő-testület saját hatáskörben vonja vissza az átnevezést, megspórolva ezzel a népszavazás 4-5 millió forintos költségét a városnak. Legkésőbb ekkor tettekkel is kifejezhette volna Gyenes, hogy tényleg úgy érzi, hibát követett el – ha visszaállította volna a néhány hónappal korábbi állapotot, vagyis visszanevezi a főteret. Mivel egyetlenegy jobbikos képviselő indítványára történt az átnevezés, nem valószínű, hogy újabb népmozgalom indult volna a Horthy térért. Főként, ha a polgármester már akkor hangosan kommunikálta volna, hogy a köztér ne legyen megosztó, mert „nem ilyen Gyömrőn akar élni”.

De a felelős városvezető mégiscsak fontos gesztust tett az ő népének: megbeszélte a városvezetés java részét (köztük őt magát is) adó Gyömrő 2000 kör képviselő-testületben ülő tagjaival, hogy amennyiben a népszavazás eredményes és sikeres lesz, a frakció tagjai saját pénzükből összedobják a tér át- és visszanevezésének, és ami ennél jóval tetemesebb, a népszavazás költségeit is. Ez utóbbi 4-5 millió forint – a 11 fős képviselő-testületből 8-an Gyömrő 2000 körösök, vagyis alsó hangon félmilliós lelkiismereti pénzt szándékoznak fizetni nyertes népszavazás esetén. Vagy mégsem?

Gyenes ugyanis arra motiválta a tv-ben városa lakóit, hogy akinek fontos a visszanevezés, mindenképp menjen el, akit viszont nem bánt, hogy a „Horthyn” kell randevúznia, azokat ő „nem akarja biztatni”. Persze, hogy nem, hiszen még érvényes lenne a referendum! 6800 gyömrőinek kellene ehhez az urnákhoz járulnia, s tudván, hogy a népszavazási kezdeményezést 3800-an írták alá, nem lehetünk biztosak abban, hogy az átnevezésellenesek elegen lesznek. Így aztán, ha a Horthy-rajongók otthon maradnak, jó eséllyel sem visszanevezni, sem fizetni nem kell Gyenesnek.

„Természetesen ugyanez lehet fordítva is – dobta be a legnagyobb meglepetést a tv-műsorban a polgármester saját pénzügyi garanciavállalásával kapcsolatban –; amennyiben nem lesz eredményes és nem lesz érvényes a népszavazás, remélem, hogy a népszavazást kezdeményezők is akár hasonló módon tesznek.” Mert hisz ez a jó példa – hangsúlyozta.

Jó példa? Csak nincs még egy polgármester, aki ennyire cinikus és ellenséges lenne azokkal, akik élnek állampolgári jogaikkal. Gyenes milliárdos üzletember (erről büszkén nyilatkozott 2008-ban a köztévének), nem mellesleg pedig vádlott egy a Honvédelmi Minisztériumot is érintő adócsalásban; a vád szerint saját cégén keresztül ügynökként működött közre fiktív számlák adásvételében. Rossz nyelvek szerint az is szerepet játszott a gyömrői főtér átnevezésében, hogy nevének visszaszerzése érdekében meg kellett nyernie a helyi jobboldaliakat. Mert – mint Horthyról szóló fejtegetéséből is kiderül – morális megfontolásai Gyenesnek nem nagyon vannak. De a törvénytiszteletet ettől még elvárjuk tőle: vagyis azt, hogy se direkt, se indirekt módon ne a civilekkel fizettesse ki a népszavazást.

Egyre persze talán mégis jó ez az alig burkolt fenyegetés (ami nem az első a népszavazással kapcsolatban, riogatott ő már Kubatov-listával is): mind több lakost aktivizál, hogy elmenjen a Horthy tér ellen szavazni.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Emlékév

A hatalom és a muzsikus viszonya sokféle lehet: az utcai zenész nyitott gitártokja, a homlokra csapott vagy vonóba tűzött nagycímletű bankjegy éppúgy kifejezi ezt a viszonyt, mint a Mozartot és Salierit is udvari zeneszerzővé kinevező II. József telhetetlensége.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.