Egyes tettei

  • narancsblog
  • 2012. november 14.

Narancsblog

Báránybőrbe bújt Gyömrő polgármestere. Gyenes Leventével a helyi televízióban a minap hosszabban beszélgettek, többek között a tavasszal Horthy térré átnevezett főtérről. (S ha még lenne bármiféle illúziónk a helyi médiumokat illetően: az Önkormányzati félóra című műsor vezetője a kisváros önkormányzatának kommunikációs referense.) „Bennem Horthynak egyes tettei, intézkedései ellenérzéseket váltanak ki, de volt egy olyan időszak és vannak olyan tettei, amit meg szintén neki lehet tulajdonítani, és azt tudom mondani, hogy igen, ez a magyarság együtt maradását szolgálta a trianoni szétzilálás, trianoni szerződés után” – mondta. De lényegi mondandója az volt, hogy hibát követett el: mégsem kellett volna Horthy nevére átkeresztelni a főteret, ám nem a kormányzó „egyes tettei” miatt, hanem azért, mert a döntés megosztotta a gyömrői lakosságot.

És valóban: civilek népszavazást kezdeményeztek a tér visszanevezéséért, amit január 6-ra írt ki a városvezetés. A gyömrői civil aktivitás párját ritkítja Magyarországon: határozott politikai kiállásukat (Gyenes ezt úgy fogalmazta meg, hogy egy helytörténeti kezdeményezésből csináltak nagypolitikai kérdést) folyamatos akciózás kíséri, amelynek csúcspontja a népszavazási kezdeményezés. Alig több mint két hét alatt összeszedték a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat, körülbelül 3200 darabot; ebből 2799-et érvényesített az önkormányzat.

Hogy ordas rejtőzik a báránygúnyában, azt csak azok veszik észre, akik a számok mögé látnak, és akik ismerik a népszavazási kezdeményezés történetét. A civilek ugyanis az aláírások leadása előtt kérték, hogy a képviselő-testület saját hatáskörben vonja vissza az átnevezést, megspórolva ezzel a népszavazás 4-5 millió forintos költségét a városnak. Legkésőbb ekkor tettekkel is kifejezhette volna Gyenes, hogy tényleg úgy érzi, hibát követett el – ha visszaállította volna a néhány hónappal korábbi állapotot, vagyis visszanevezi a főteret. Mivel egyetlenegy jobbikos képviselő indítványára történt az átnevezés, nem valószínű, hogy újabb népmozgalom indult volna a Horthy térért. Főként, ha a polgármester már akkor hangosan kommunikálta volna, hogy a köztér ne legyen megosztó, mert „nem ilyen Gyömrőn akar élni”.

De a felelős városvezető mégiscsak fontos gesztust tett az ő népének: megbeszélte a városvezetés java részét (köztük őt magát is) adó Gyömrő 2000 kör képviselő-testületben ülő tagjaival, hogy amennyiben a népszavazás eredményes és sikeres lesz, a frakció tagjai saját pénzükből összedobják a tér át- és visszanevezésének, és ami ennél jóval tetemesebb, a népszavazás költségeit is. Ez utóbbi 4-5 millió forint – a 11 fős képviselő-testületből 8-an Gyömrő 2000 körösök, vagyis alsó hangon félmilliós lelkiismereti pénzt szándékoznak fizetni nyertes népszavazás esetén. Vagy mégsem?

Gyenes ugyanis arra motiválta a tv-ben városa lakóit, hogy akinek fontos a visszanevezés, mindenképp menjen el, akit viszont nem bánt, hogy a „Horthyn” kell randevúznia, azokat ő „nem akarja biztatni”. Persze, hogy nem, hiszen még érvényes lenne a referendum! 6800 gyömrőinek kellene ehhez az urnákhoz járulnia, s tudván, hogy a népszavazási kezdeményezést 3800-an írták alá, nem lehetünk biztosak abban, hogy az átnevezésellenesek elegen lesznek. Így aztán, ha a Horthy-rajongók otthon maradnak, jó eséllyel sem visszanevezni, sem fizetni nem kell Gyenesnek.

„Természetesen ugyanez lehet fordítva is – dobta be a legnagyobb meglepetést a tv-műsorban a polgármester saját pénzügyi garanciavállalásával kapcsolatban –; amennyiben nem lesz eredményes és nem lesz érvényes a népszavazás, remélem, hogy a népszavazást kezdeményezők is akár hasonló módon tesznek.” Mert hisz ez a jó példa – hangsúlyozta.

Jó példa? Csak nincs még egy polgármester, aki ennyire cinikus és ellenséges lenne azokkal, akik élnek állampolgári jogaikkal. Gyenes milliárdos üzletember (erről büszkén nyilatkozott 2008-ban a köztévének), nem mellesleg pedig vádlott egy a Honvédelmi Minisztériumot is érintő adócsalásban; a vád szerint saját cégén keresztül ügynökként működött közre fiktív számlák adásvételében. Rossz nyelvek szerint az is szerepet játszott a gyömrői főtér átnevezésében, hogy nevének visszaszerzése érdekében meg kellett nyernie a helyi jobboldaliakat. Mert – mint Horthyról szóló fejtegetéséből is kiderül – morális megfontolásai Gyenesnek nem nagyon vannak. De a törvénytiszteletet ettől még elvárjuk tőle: vagyis azt, hogy se direkt, se indirekt módon ne a civilekkel fizettesse ki a népszavazást.

Egyre persze talán mégis jó ez az alig burkolt fenyegetés (ami nem az első a népszavazással kapcsolatban, riogatott ő már Kubatov-listával is): mind több lakost aktivizál, hogy elmenjen a Horthy tér ellen szavazni.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Önkénytörvény

Jön a Szuverenitásvédelmi Hivatal, és rábök bárkire vagy bármire, újságra, szervezetre, vállalkozásra, aki vagy ami 1.) „külföldről finanszírozott”, és olyan tevékenységet végez, amely 2. a) alkalmas a „közélet befolyásolására” és 2. b) az alaptörvény öt, a tervezetben megjelölt bekezdésében megfogalmazott értékét „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy az azok elleni fellépést támogatja”.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

„Erdélyi magyarként ideje elszakadni attól a hagy­mázas úttól, amelyen Magyarország masírozik”

A román elnökválasztás második fordulójában sikerült fordítania a függetlenként indult Nicuşor Dannak az első fordulóban az élen végzett szélsőjobboldali George Simionnal szemben. Az elképesztő fordításról, a kiugró részvételi arányról és Orbán Viktor zavarórepüléséről is beszélgettünk Eckstein-Kovács Péter egykori kisebbségügyi miniszterrel.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.