Egyes tettei

  • narancsblog
  • 2012. november 14.

Narancsblog

Báránybőrbe bújt Gyömrő polgármestere. Gyenes Leventével a helyi televízióban a minap hosszabban beszélgettek, többek között a tavasszal Horthy térré átnevezett főtérről. (S ha még lenne bármiféle illúziónk a helyi médiumokat illetően: az Önkormányzati félóra című műsor vezetője a kisváros önkormányzatának kommunikációs referense.) „Bennem Horthynak egyes tettei, intézkedései ellenérzéseket váltanak ki, de volt egy olyan időszak és vannak olyan tettei, amit meg szintén neki lehet tulajdonítani, és azt tudom mondani, hogy igen, ez a magyarság együtt maradását szolgálta a trianoni szétzilálás, trianoni szerződés után” – mondta. De lényegi mondandója az volt, hogy hibát követett el: mégsem kellett volna Horthy nevére átkeresztelni a főteret, ám nem a kormányzó „egyes tettei” miatt, hanem azért, mert a döntés megosztotta a gyömrői lakosságot.

És valóban: civilek népszavazást kezdeményeztek a tér visszanevezéséért, amit január 6-ra írt ki a városvezetés. A gyömrői civil aktivitás párját ritkítja Magyarországon: határozott politikai kiállásukat (Gyenes ezt úgy fogalmazta meg, hogy egy helytörténeti kezdeményezésből csináltak nagypolitikai kérdést) folyamatos akciózás kíséri, amelynek csúcspontja a népszavazási kezdeményezés. Alig több mint két hét alatt összeszedték a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat, körülbelül 3200 darabot; ebből 2799-et érvényesített az önkormányzat.

Hogy ordas rejtőzik a báránygúnyában, azt csak azok veszik észre, akik a számok mögé látnak, és akik ismerik a népszavazási kezdeményezés történetét. A civilek ugyanis az aláírások leadása előtt kérték, hogy a képviselő-testület saját hatáskörben vonja vissza az átnevezést, megspórolva ezzel a népszavazás 4-5 millió forintos költségét a városnak. Legkésőbb ekkor tettekkel is kifejezhette volna Gyenes, hogy tényleg úgy érzi, hibát követett el – ha visszaállította volna a néhány hónappal korábbi állapotot, vagyis visszanevezi a főteret. Mivel egyetlenegy jobbikos képviselő indítványára történt az átnevezés, nem valószínű, hogy újabb népmozgalom indult volna a Horthy térért. Főként, ha a polgármester már akkor hangosan kommunikálta volna, hogy a köztér ne legyen megosztó, mert „nem ilyen Gyömrőn akar élni”.

De a felelős városvezető mégiscsak fontos gesztust tett az ő népének: megbeszélte a városvezetés java részét (köztük őt magát is) adó Gyömrő 2000 kör képviselő-testületben ülő tagjaival, hogy amennyiben a népszavazás eredményes és sikeres lesz, a frakció tagjai saját pénzükből összedobják a tér át- és visszanevezésének, és ami ennél jóval tetemesebb, a népszavazás költségeit is. Ez utóbbi 4-5 millió forint – a 11 fős képviselő-testületből 8-an Gyömrő 2000 körösök, vagyis alsó hangon félmilliós lelkiismereti pénzt szándékoznak fizetni nyertes népszavazás esetén. Vagy mégsem?

Gyenes ugyanis arra motiválta a tv-ben városa lakóit, hogy akinek fontos a visszanevezés, mindenképp menjen el, akit viszont nem bánt, hogy a „Horthyn” kell randevúznia, azokat ő „nem akarja biztatni”. Persze, hogy nem, hiszen még érvényes lenne a referendum! 6800 gyömrőinek kellene ehhez az urnákhoz járulnia, s tudván, hogy a népszavazási kezdeményezést 3800-an írták alá, nem lehetünk biztosak abban, hogy az átnevezésellenesek elegen lesznek. Így aztán, ha a Horthy-rajongók otthon maradnak, jó eséllyel sem visszanevezni, sem fizetni nem kell Gyenesnek.

„Természetesen ugyanez lehet fordítva is – dobta be a legnagyobb meglepetést a tv-műsorban a polgármester saját pénzügyi garanciavállalásával kapcsolatban –; amennyiben nem lesz eredményes és nem lesz érvényes a népszavazás, remélem, hogy a népszavazást kezdeményezők is akár hasonló módon tesznek.” Mert hisz ez a jó példa – hangsúlyozta.

Jó példa? Csak nincs még egy polgármester, aki ennyire cinikus és ellenséges lenne azokkal, akik élnek állampolgári jogaikkal. Gyenes milliárdos üzletember (erről büszkén nyilatkozott 2008-ban a köztévének), nem mellesleg pedig vádlott egy a Honvédelmi Minisztériumot is érintő adócsalásban; a vád szerint saját cégén keresztül ügynökként működött közre fiktív számlák adásvételében. Rossz nyelvek szerint az is szerepet játszott a gyömrői főtér átnevezésében, hogy nevének visszaszerzése érdekében meg kellett nyernie a helyi jobboldaliakat. Mert – mint Horthyról szóló fejtegetéséből is kiderül – morális megfontolásai Gyenesnek nem nagyon vannak. De a törvénytiszteletet ettől még elvárjuk tőle: vagyis azt, hogy se direkt, se indirekt módon ne a civilekkel fizettesse ki a népszavazást.

Egyre persze talán mégis jó ez az alig burkolt fenyegetés (ami nem az első a népszavazással kapcsolatban, riogatott ő már Kubatov-listával is): mind több lakost aktivizál, hogy elmenjen a Horthy tér ellen szavazni.

Neked ajánljuk

Kesergő a két öszvérhez

A Három óriásplakát Ebbing határában és az Erőszakik rendezője minden próbálkozás során méterekkel emeli a lécet önmaga előtt, s – mint mindig – most is gond nélkül libben át felette. McDonagh ezúttal is egy elszigetelt atmoszférában kutatja az „emberi” jelző jelentéstartalmát, amelyet magasztalásként és sértésként egyaránt alkalmaz.

Elveszetten

  • SzSz

A rendező 2019-ben, a Házassági történet promókörútján vette újra kezébe középiskolás kora kedves könyvét, Don DeLillo Fehér zaját. Nem nehéz rájönni, miért épp akkor: a regény hősei egy misztikus esemény hatására hirtelen megkérdőjelezik saját szokásaikat, érzései­ket, sőt az egész életüket. Meglehet, hasonlóan érez egy filmrendező is, akinek szekere épp az Oscarig vezető, rögös és értelmetlen úton döcög.

Minden bizonytalan

A videókat és installációkat készítő szlovák képzőművész elsősorban az ún. átrajzolt, leg­inkább újságokban, könyvekben és képeslapokon talált képeken alapuló munkáival vált ismertté. E sikeres, több magángyűjteményben is megtalálható művek nemcsak az emlékeinkben élő, hanem nyomaiban még mindig fel-felbukkanó, a volt szovjet blokk lakói számára nagyon is ismerős vizuális és történeti hagyományait dolgozták fel és írták újra.

Kibontakozik lassan

Egy walesi bányászfaluban nőtt fel az idén 81 éves John Cale, de már gyerekkorában a zene iránt mutatott érdeklődést. Orgonált a helyi templomban, később brácsázni kezdett, azután Londonban, majd New Yorkban folytatott zenei tanulmányokat, ahol Aaron Copland volt a mestere.

Így is szép

A 18. század végén, a polgári hangverseny­élet hajnalán gyakran szerepelt ugyanazon a műsoron intim kamaramű, dal és nagyzenekari szimfónia, utóbbi gyakran több részletre bontva. Ezt a jótékony változatosságot idézte fel Keller András, aki nincs híján a kitűnő ötleteknek.

Elszáradt arcok

Felhajtás, a kínált holmi értékéhez képest túl nagy reklám: ezt jelenti a szerző negyedik regényének címe. A neonzöld szmájli és a betűk neonzöldje a borítón a könyvben felbukkanó árura, egy drogra utal. Az egyenmosoly a grafikai megoldásnak köszönhetően vibrál. Ez a látvány meg is alapozza az olvasmány­élményt, amelynek meghatározó vonulata a bizonytalanság.

Valóra vált álom

Az utókor korántsem elfogulatlan emlékezetében Horthy Miklós zömmel Magyarország kormányzójaként él, aki többnyire fess altengernagyi egyenruhában feszít, esetleg fehér lován léptet. Tette is mindezt 24 és fél éven keresztül, egy tengerrel nem bíró ország („király nélküli királyság”) államfőjeként.

Papás-mamás

Egy játszóházban, pontosabban egy játszóház előterében vagyunk, ahol egy egyedülálló apa és egy válófélben lévő anya várakozik a foglalkozáson lévő gyerekére. Bár kapcsolatuk kissé viharosan indul (gyermekeik összevesznek bent, és természetesen felelőst kell találni egy ilyen komoly helyzetben), de a hosszú közös várakozások alkalmával – mi sem természetesebb – összemelegednek. Eddig ideálisnak tűnik a helyzet, ugye?

Megalázva

Kedden ért véget a PDSZ meghirdette egyhetes országos, ún. gördülő pedagógussztrájk. A záróaktus a Szolidaritás Napja volt, amelyen a közoktatás szereplői mellett a szakképzési centrumok néhány intézményéből, valamint egyházi iskolákból is demonstráltak tanárok. 

Kezek az asztal felett

Jednou budem dál, jednou budem dál, jednou budem dál, já vím… – énekelte szombaton este kicsivel nyolc előtt a Vencel téren a spontán módon, mindenféle közösségi meghirdetés nélkül összeverődött sok száz fős tömeg. A megválasztott elnökként első televíziós interjújára a nemzeti múzeumba siető Petr Pavelt üdvözölték így.

Szégyen nélkül

Miközben a hajléktalan nők körében kifejezetten gyakoriak a nőgyógyászati problémák, az állami ellátáshoz való hozzáférésük finoman szólva is nehezített. A tavaly október óta működő traumatudatos nőgyógyászati rendelőben az egyszeri ellátásokon túl tartós segítséget és sokszor lelki támaszt is nyújtanak a nehéz helyzetű nőknek.