Komoly fejtörést okozna megszámlálni, hogy az elmúlt tizenöt évben hány hazai reality-sztár süllyedt el a szórakoztató ipar emésztőgödrében, de az egyikükről, bizonyos VV Aurélióról, némiképp okkal gondolhatták, hogy halhatatlanná válik a maga módján. Noha VV Aurélio mutatványa a kereskedelmi televíziózás számos mélypontja közül is az egyik legmélyebb volt 2014 januárjában, azt mégsem lehet letagadni, hogy akkortól kezdve új értelmet nyert a „helikopterezés” szó, sokan még azt is hihették, hogy ez örökre így marad.
Nagyobbat nem is tévedhettek. Alig telt el két és fél év,
Rogán Antalnak és nejének gond nélkül sikerült felülmúlnia a szerencsétlen faszpörgetőt.
Nem is azért, mert helikopterrel érkeztek a falusi lagziba, inkább azért is, mert ezt Rogán egyszerűen letagadta… Így aztán sikerült VV Auréliónál is nagyobb hülyét csinálnia magából, ugyanis a luxuskirándulásról fényképek is készültek.
Azt valószínűleg már soha nem tudjuk meg, hogy ezért kellett-e megszüntetni a Népszabadságot, azt meg lassan elfelejtjük, hogy a békemenetes Bencsik azzal mentegette Rogánt, hogy „félmillió forint egy ilyen helikopter-bérlés, minden középosztálybéli ember ki tudná fizetni”, de az bizonyos, hogy 2016 októberében
már senkinek nem VV Aurélio jutott az eszébe, ha azt hallotta: helikopterezés.
Mostanáig tehát úgy tűnt, hogy a helikopter az idők végezetéig Rogán jele marad a NER-játszótéren, legfeljebb Semjén Zsolt tudta megszorongatni a lappföldi szállítmányozásával, ám tegnap egy, az előzőekhez hasonlóan arcátlan helikopterezést mutatott be Szijjártó Péter, és ha pontozni lehetne ezt a „versenyszámot”, immár neki sem kell szégyenkeznie a kollégái előtt. Igaz, elsőre úgy tűnik, hogy a Szijjártó kispályás hozzájuk képest, hiszen nem lagziba ment, és nem is szarvast emelgetett, ő hivatalos útra ment a napfényes Nyergesújfaluba, ahol sürgősen le kellett tennie egy alapkövet, csakhogy a manőver épp úgy, mint annak a kommunikációja ugyanakkora pofátlanság, mint a korábbiak.
Ha valaki nem tudná, Nyergesújfalu 60 kilométerre van Budapesttől, egy megkülönböztető jelzéssel száguldó fekete autóval – mert hogyan másképp közlekedne egy k. miniszter – fél óra alatt simán ott lehet lenni. De legyen háromnegyed óra.
Nos, úgy látszik, hogy Szijjártó ennyit sem bír ki, ha efféle vidéki mulatságba hívják,
ezért kellett helikopteren betámadnia Komárom megyét, mert az az alapkő nem bírt volna ki még maximum húsz percet, a miniszter pedig szükséget érezte, hogy ő jelentse be: a japán tulajdonú Toray Industries Hungary Kft. lítium akkumulátorokhoz használt szeparátor filmet előállító üzemet épít Nyergesújfalun.
Ne számolgassuk, hogy mennyibe fáj egy-egy ilyen miniszteri leruccanás, minden bizonnyal aprópénz ahhoz mérten, amennyit nap mint nap elköltenek az adónkból a saját nagyságukat és fontosságukat bizonyítandó. Elég csak felidézni, hogy hogyan reagált a minisztérium sajtóosztálya, amikor a helikopterezés felől érdeklődtek, mert ebből nagyon is jól látszik, hogy mennyire hülyére vehetik a maradék sajtót, azon keresztül pedig bennünket, magyar állampolgárokat. Amikor ugyanis a külügy azzal jön, hogy „Szijjártó Péter azért utazik helikopterrel, mert a Vang Ji kínai külügyminiszterrel zajló tárgyalás után
20 perc alatt kell odaérnie Nyergesújfalura,
a 127 milliárd forint értékű beruházással kapcsolatos megbeszélésre” – vagyis a miniszter tulajdonképpen áldozatot hozott –, akkor megint csak az juthat eszünkbe, ami annyiszor: a pofátlanság nem ismer határokat. És nem csak azért, mert Szijjártó még a miniszter szó – közszolga – jelentésével sincsen tisztában, miközben úgy tesz, mintha felsőbbrendű és tévedhetetlen volna, ennél is vérlázítóbb, hogy államférfiúi alkalmatlanságát ő maga közli, ráadásul kioktató hangnemben. Szijjártó ugyanis nem kevesebbet üzent a sajtósán keresztül, mint azt, hogy neki, vagyis Magyarország külgazdasági és külügyminiszterének kell alkalmazkodnia egy hazánkban tartózkodó üzletemberhez, vagyis ő valójában egy paprikajancsi, akit nemcsak Orbán Viktor ugráltat, hanem szinte bárki, aki nem az ő hatalmától függ. Mert hiába nagyhatalmú és befolyásos ember, a japán Toray Industries elnöke, Nikkaku Akihiro azt még róla is nehezen tudnánk elképzelni, hogy úgy menne külföldre üzletelni, hogy közben elvárja, az adott ország külügyminisztere az ő időbeosztásához alkalmazkodjon. Pláne, ha kb. negyedóráról van szó.
Szijjártó helikopterezése így is, úgy is szánalomra méltó: ha igazat mondott, akkor azért, ha hazudott, akkor azért. Várjuk a következő felszállót.
