Tarlós István figyelmébe – A martfűi példa

  • narancsblog
  • 2013. szeptember 10.

Narancsblog

Lehet kerületi pártfrakciókra, veterán sportolókra vagy akár Komár Lászlóra mutogatni, de akkor is a budapesti főpolgármester lelkén szárad a 2011 óta zajló utcanév-változtatási cirkusz a fővárosban.

Tarlós inkompetenciáját a legjobban az idei „Tormay Cécile-ügy” bizonyítja, ami úgy kezdődött, hogy a II. kerületi kemény mag Kerényi Imre sugallatára azon kezdett ügyködni, hogy egy kis közt mégis csak megérdemel a nagy tehetségű asszony. A dolog ellen Tarlósnak nem volt kifogása. Ahogy nem volt ellenére a Wass Albert utcák megjelenése (immár kettő van belőle) vagy a Köztársaság tér megszüntetése sem, arra pedig mintha kifejezetten büszke lett volna, hogy Elvis Presley parkká nyilvánítását a Király „1956-os forradalomban való szerepvállalásával” indokolhatta.

Talán ez a fővárosi cserebere is kellett ahhoz, hogy a Magyar Tudományos Akadémia – szintén botrányos körülmények között – megjelentesse a maga kis feketelistáját, mivel 2011 óta törvény mondja ki, hogy közterület nem viselheti „olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett”.

A Tormay elleni tiltakozások hatására Tarlós végül az MTA-hoz fordult, s az MTA Bölcsészettudományi Intézete a múlt héten nem csak arra hívta fel becses figyelmét, hogy Tormay a „tiltó hatály alá esik”, de arra is, hogy „szívesen összeállítják” azon magyar írók listáját, akik Tormay Cécile-nél jelentősebb irodalmi életművet hagytak hátra.

Tarlós egyelőre nem kommentálta a dolgot, de mielőtt még elkezdené Kerényiék felé a Pilátust játszani, hadd ajánljunk valamit a figyelmébe. Martfűről jött a hír, ahol – takarékossági okokból – a törvény hatálybalépéséig megtartottak egy rakás valóban elképesztő utcanevet, például Kun Béláét. De érdekes módon az ottani közgyűlésnek eszébe sem jutott, hogy önkényesen – ki tudja, éppen kinek hízelegve – változtasson azokon, amiket kötelező megváltoztatni. Ehelyett lakossági vitára bocsátották a témát. Javaslatokat vártak, most pedig – így a martfűi közlemény – „a városi honlapon tíz leendő utcanévre szavazhatnak az érdeklődők”. Azt mondanunk sem kell, hogy az utcanevek között (Napsugártól Bartók Béláig, Kós Károlytól a Tisza cipőig) egyetlen olyan sem szerepel, ami ellen bárkinek kifogása lehetne.

Mondhatnánk erre, hogyan is mérhetnénk Martfűt a hatalmas Budapesthez, de senki nem akar méricskélni. Egyszerűen csak arról van szó, mennyivel szimpatikusabb, ha egy polgármester, önkormányzat, bármilyen felelős testület cseppet sem bonyolult közügyekben valóban a köz akaratát teljesíti, nem pedig a saját vagy a haverjai rossz ízlését követi, illetve szélsőségek nevetséges igényeit igyekszik teljesíteni politikai okokból.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.