Tarlós István figyelmébe – A martfűi példa

  • narancsblog
  • 2013. szeptember 10.

Narancsblog

Lehet kerületi pártfrakciókra, veterán sportolókra vagy akár Komár Lászlóra mutogatni, de akkor is a budapesti főpolgármester lelkén szárad a 2011 óta zajló utcanév-változtatási cirkusz a fővárosban.

Tarlós inkompetenciáját a legjobban az idei „Tormay Cécile-ügy” bizonyítja, ami úgy kezdődött, hogy a II. kerületi kemény mag Kerényi Imre sugallatára azon kezdett ügyködni, hogy egy kis közt mégis csak megérdemel a nagy tehetségű asszony. A dolog ellen Tarlósnak nem volt kifogása. Ahogy nem volt ellenére a Wass Albert utcák megjelenése (immár kettő van belőle) vagy a Köztársaság tér megszüntetése sem, arra pedig mintha kifejezetten büszke lett volna, hogy Elvis Presley parkká nyilvánítását a Király „1956-os forradalomban való szerepvállalásával” indokolhatta.

Talán ez a fővárosi cserebere is kellett ahhoz, hogy a Magyar Tudományos Akadémia – szintén botrányos körülmények között – megjelentesse a maga kis feketelistáját, mivel 2011 óta törvény mondja ki, hogy közterület nem viselheti „olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett”.

A Tormay elleni tiltakozások hatására Tarlós végül az MTA-hoz fordult, s az MTA Bölcsészettudományi Intézete a múlt héten nem csak arra hívta fel becses figyelmét, hogy Tormay a „tiltó hatály alá esik”, de arra is, hogy „szívesen összeállítják” azon magyar írók listáját, akik Tormay Cécile-nél jelentősebb irodalmi életművet hagytak hátra.

Tarlós egyelőre nem kommentálta a dolgot, de mielőtt még elkezdené Kerényiék felé a Pilátust játszani, hadd ajánljunk valamit a figyelmébe. Martfűről jött a hír, ahol – takarékossági okokból – a törvény hatálybalépéséig megtartottak egy rakás valóban elképesztő utcanevet, például Kun Béláét. De érdekes módon az ottani közgyűlésnek eszébe sem jutott, hogy önkényesen – ki tudja, éppen kinek hízelegve – változtasson azokon, amiket kötelező megváltoztatni. Ehelyett lakossági vitára bocsátották a témát. Javaslatokat vártak, most pedig – így a martfűi közlemény – „a városi honlapon tíz leendő utcanévre szavazhatnak az érdeklődők”. Azt mondanunk sem kell, hogy az utcanevek között (Napsugártól Bartók Béláig, Kós Károlytól a Tisza cipőig) egyetlen olyan sem szerepel, ami ellen bárkinek kifogása lehetne.

Mondhatnánk erre, hogyan is mérhetnénk Martfűt a hatalmas Budapesthez, de senki nem akar méricskélni. Egyszerűen csak arról van szó, mennyivel szimpatikusabb, ha egy polgármester, önkormányzat, bármilyen felelős testület cseppet sem bonyolult közügyekben valóban a köz akaratát teljesíti, nem pedig a saját vagy a haverjai rossz ízlését követi, illetve szélsőségek nevetséges igényeit igyekszik teljesíteni politikai okokból.

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Újabb menekülő kelet-európai politikus keres búvóhelyet Orbánnál

  • Domány András
Budapestről üzent Donald Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyński-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?