Magyar Afroamerikai Operaház: bátrak és gyávák

  • narancs.hu
  • 2019. április 10.

Narancsblog

Legyünk büszkék a budapesti tizenháromra.

Noha nagy volt a tülekedés, de a tegnapi nap legabszurdabb híre mégis csak az volt, hogy az Operaház igazgatója Ókovács Szilveszter lenyilatkozta: társulatának 15 tagja aláírta, hogy „identitásuk elválaszthatatlan részét képezi az afroamerikai eredet és tudat”.

Erre azért volt szükség, mert a Porgy és Bess bemutatója után vita alakult ki a jogutódokkal; a zeneszerző öccse, egyben az opera szövegírója, Ira Gershwin ugyanis úgy végrendelkezett, hogy az előadásban csak fekete énekesek léphetnek fel, Ókovácsék ennek tudatában és ellenében tartották meg a tavalyi premiert.

„Magyarországon nincs bőrszín-nyilvántartás, bűnügyben sincs személyes adat, és nem tudom megmondani tulajdonképpen a szereposztásról, hogy ez megfelel-e, vagy nem felel meg a feltételnek, ezért inkább megkérdeztem tőlük” – nyilatkozta Ókovács, hozzátéve, hogy „a darab 28 énekesből 15-en eleget tettek kérésének” és lettek „afroamerikaikká”.

Jobb helyeken pitiáner trükközésnek nevezik az ilyet,

azonban Magyarországon – Orbán Viktor trükkös birodalmában – még akár a nagyfőnök elismerésre is számíthat az, aki egy ilyen virblit kieszel.

Az Operaház 15 énekese afroamerikainak vallja magát

Ókovács szerint a per annak lenne rossz, aki a fekete énekesekre vonatkozó kikötést tette. Az Operaház főigazgatója a George Gershwin Porgy és Bess című operájában szereplő művészeket arra kérte a múlt héten, hogy írásban vallják magukat afroamerikainak.

Merthogy Ókovács húzása egy az egyben ugyanarra a rugóra jár, mint a miniszterelnök megannyi konfabulációja, például Brüsszel sokszoros megleckéztetése és a többi ócska szemfényvesztés, amivel csak rajongótábort lehet kielégíteni.

Al Jolson a Warner második hangosfilmjében, Az éneklő bolondban négernek festve ()

Al Jolson a Warner második hangosfilmjében, Az éneklő bolondban (1928) négernek festve. Ebben az időszakban bevett volt, hogy nem alkalmaztak afroamerikaiakat, hanem maszkírozott fehér színészek játszottak helyettük is

Fotó: Wikipédia

És most valami hasonlót húzott Ókovács Szilveszter is, amikor kiadta énekeseknek, hogy legyenek négerek. Talán hozzátette, hogy csak a hecc kedvéért, hogy ne érezzék magukat kényelmetlenül, meg azt is, hogy kötelezővé nem teheti, legfeljebb ajánlhatja… Ennél már csak az a szomorúbb, hogy tizenöten ahelyett, hogy ráborították volna az asztalt, vagy legalább belenéztek volna az öltözőtükörbe, mindössze annyit kérdeztek, hol írjam alá főnök?

Most persze a komplett magyar sajtó erről 15 négertől beszél, hüledeznek, hogy ez milyen abszurd, röhögnek, hogy milyen vicces, vagy csak legyintenek, hogy milyen szánalmas, viszont arról semmi szó nem esik, hogy

mi van a maradék tizenhárommal?

Azokkal, akik nem írták alá. Akik úgy vannak vele, hogy ne szórakozzon velük senki, még a főnökük sem, akik nem voltak hajlandók hazudni, mert nagyon jól tudják, hogy akit rá lehet venni ekkora disznóságra, azt máskor egyebekre is…

Úgyhogy most igazából örülnünk kéne, bármennyire az ellenkezőjét gondolnánk. Ha mindenhol ugyanilyen arányban utasítanák el a főnök tisztességtelen ajánlatát, Magyarország máris sokkal jobb hely volna.

maszkírozott

Figyelmébe ajánljuk

Fülsiketítő hallgatás

„Csalódott volt, amikor a parlamentben a képviselők szó nélkül mentek el ön mellett?” – kérdezte az RTL riportere múlt heti interjújában Karsai Dánieltől. A gyógyíthatatlan ALS-betegséggel küzdő alkotmányjogász azokban a napokban tért haza a kórházból, ahová tüdőgyulladással szállították, épp a születésnapján.

A szabadságharc ára

Semmi meglepő nincs abban, hogy az első háromhavi hiánnyal lényegében megvan az egész éves terv – a központi költségvetés éves hiánycéljának 86,6 százaléka, a teljes alrendszer 92,3 százaléka teljesült márciusban.

Puskák és virágok

Egyetlen nap elég volt ahhoz, hogy a fegyveres erők lázadása és a népi elégedetlenség elsöpörje Portugáliában az évtizedek óta fennálló jobboldali diktatúrát. Azért a demokráciába való átmenet sem volt könnyű.

New York árnyai

Közelednek az önkormányzati választások, és ismét egyre többet hallunk nagyszabású városfejlesztési tervekről. Bődületes deficit ide vagy oda, választási kampányban ez a nóta járja. A jelenlegi főpolgármester első számú kihívója már be is jelentette, mi mindent készül építeni nekünk Budapesten, és országszerte is egyre több szemkápráztató javaslat hangzik el.

Egymás között

Ahogyan a Lázár János szívéhez közel álló geszti Tisza-kastély felújításának határideje csúszik, úgy nőnek a költségek. A már 11 milliárd forintos összegnél járó projekt új, meghívásos közbeszerzései kér­dések sorát vetik fel.

Mit csinál a jobb kéz

Több tízmillió forintot utalt át Ambrózfalva önkormányzatától Csanádalbertire a két falu közös pénzügyese, ám az összeg eltűnt. A hiány a két falu mellett másik kettőt is nehéz helyzetbe hoz, mert közös hivatalt tartanak fönn. A bajban megszólalt a helyi lap is.

Árad a Tisza

Két hónapja lépett elő, mára felforgatta a politikai színteret. Bár sokan vádolják azzal, hogy nincs világos programja, több mindenben markánsan mást állít, mint az ellenzék. Ami biztos: Magyar Péter bennszülöttnek számít abban a kommunikációs térben, amelyben Orbán Viktor is csak jövevény.

„Ez az életem”

A kétszeres Oscar-díjas filmest az újabb művei mellett az olyan korábbi sikereiről is kérdeztük, mint a Veszedelmes viszonyok. Hogyan csapott össze Miloš Formannal, s miért nem lett Alan Rickmanből Valmont? Beszélgettünk Florian Zellerről és arról is, hogy melyik magyar regényből írt volna szívesen forgatókönyvet.

„Könnyű reakciósnak lenni”

  • Harci Andor

Új lemezzel jelentkezik a magyar elektronikus zene egyik legjelentősebb zászlóvivője, az Anima Sound Sys­tem. Az alapító-frontember-mindenessel beszélgettünk.