Múlt csütörtökön, a koronavírus-járvány jótékony árnyékában jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy március 26-án a lezárult a Mátrai Erőmű adésvétele: az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (amely kisebbségi részvényesként mindvégig jelen volt az erőműben) 17 milliárd 440 millió forintot adott a többségi részvényekért.
Néhány nap múlva Szél Bernadett független képviselő arról tájékoztatott, hogy panasszal fordul az Európai Bizottsághoz az erőműcég tiltott állami támogatása miatt. Nem mellékes, hogy a politikus még februárban, miután a kormány – a vételár elhallgatásával – közölte, hogy visszavásárolja “Mészáros Lőrinc” érdekeltségének erőműbeli részesedését, feljelentést tett hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen.
Szélnek a NER valóságával nagyon is tisztában lévő indokolása szerint „a megismerhető részletek és az Orbán-kabinet eddigi gyakorlata alapján nyilvánvaló volt, hogy az üzleten a magyar állam nagyon rosszul, az oligarcha pedig nagyon jól fog járni. A most nyilvánossá vált adatok alapján
ez immár több puszta gyanúnál”.
Orbán Viktor gyerekkori ismerősének és jelenkori gazdasági alteregójának az érdekeltsége ugyanis 2017 végen vette meg az erőmű többségi részvénycsomagját (72,62 százalék) egy cseh holdinggal társulva. A vételár egymástól független sajtóértesülések szerint 5,9 milliárd forint volt. Az adófizetők pénzéből kicsengetett mostani 17,4 milliárd nemcsak ehhez képest sok, hanem ahhoz mérten is, hogy “Mészárosék” mi mindent műveltek ott szűk két évük alatt.
Például egy éve a tulajdonosi közgyűlés (akik, ugye, “Mészáros” emberei plusz a magyar állam képviselői voltak) megszavazta 11,2 milliárd forint osztalék kifizetését. A tulajdoni arányok alapján ebből 8 milliárd esik “Mészáros” érdekeltségére, vagyis az alteregó ismét nem bírt veszíteni egy az állammal kötött üzleten.
Amúgy erősen gyanítható, hogy a nagyvonalú osztalék fedezete többek között az a céltartalék volt, amit az előző, német tulajdonos a rekultivációra tett félre. Más nemigen lehetett, mert az erőmű masszív, több milliárdos veszteséget termelt. Például azért, mert “Mészáros” érdekeltsége a mostani állami visszavásárlás előtt értékesíthette az erőművi kvótaállományt a széndioxid-tőzsdén, amit egyébként törvény szerint megtehet – erről éppen lapunk tudósított idén februárban, és az információt máig nem cáfolta senki.
Az erőmű napi mínusz 80 milliós üzemelését ez mindenképpen befolyásolta, hiszen a forint romló árfolyama miatt az erőmű drágábban vásárolja vissza azt a kvótamennyiséget, ami egy károsanyag-kibocsátó vállalat a működéséhez elengedhetetlen.
De a baráti üzletfelek újbóli tranzakciója után ez már nem “Mészáros Lőrinc” gondja – a horribilis veszteség következményeit a magyar adófizetők nyögik majd. Ahogyan ezt a NER-ben eddig is láttuk, és ezután is látni fogjuk.
Durvát húzhattak Mészárosék a Mátrai Erőmű leadása előtt
Szakértők szerint nem teljesen áll meg a lábán az a magyarázat, hogy a CO2-kvóták miatti növekvő veszteség áll a háttérben. Illetve nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. „ Ha tényleg az államnak kell megvásárolnia a CO2-kvótákat, akkor az nagyon csúnya költségeket jelent az adófizetők számára" - mondja egy energiaszektorban otthonosan mozgó forrásunk.
