Zsíros NER-es biznisz koronavírus-járvány idején

  • narancs.hu
  • 2020. április 1.

Narancsblog

Orbán Viktor gyerekkori ismerőse és jelenkori gazdasági alteregója a járvány idején sem járhat rosszul.

Múlt csütörtökön, a koronavírus-járvány jótékony árnyékában jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy március 26-án a lezárult a Mátrai Erőmű adésvétele: az állami tulajdonú Magyar Villamos Művek (amely kisebbségi részvényesként mindvégig jelen volt az erőműben) 17 milliárd 440 millió forintot adott a többségi részvényekért.

Néhány nap múlva Szél Bernadett független képviselő arról tájékoztatott, hogy panasszal fordul az Európai Bizottsághoz az erőműcég tiltott állami támogatása miatt. Nem mellékes, hogy a politikus még februárban, miután a kormány – a vételár elhallgatásával – közölte, hogy visszavásárolja “Mészáros Lőrinc” érdekeltségének erőműbeli részesedését, feljelentést tett hűtlen kezelés miatt ismeretlen tettes ellen.

Szélnek a NER valóságával nagyon is tisztában lévő indokolása szerint „a megismerhető részletek és az Orbán-kabinet eddigi gyakorlata alapján nyilvánvaló volt, hogy az üzleten a magyar állam nagyon rosszul, az oligarcha pedig nagyon jól fog járni. A most nyilvánossá vált adatok alapján

ez immár több puszta gyanúnál”.

Orbán Viktor gyerekkori ismerősének és jelenkori gazdasági alteregójának az érdekeltsége ugyanis 2017 végen vette meg az erőmű többségi részvénycsomagját (72,62 százalék) egy cseh holdinggal társulva. A vételár egymástól független sajtóértesülések szerint 5,9 milliárd forint volt. Az adófizetők pénzéből kicsengetett mostani 17,4 milliárd nemcsak ehhez képest sok, hanem ahhoz mérten is, hogy “Mészárosék” mi mindent műveltek ott szűk két évük alatt.

Például egy éve a tulajdonosi közgyűlés (akik, ugye, “Mészáros” emberei plusz a magyar állam képviselői voltak) megszavazta 11,2 milliárd forint osztalék kifizetését. A tulajdoni arányok alapján ebből 8 milliárd esik “Mészáros” érdekeltségére, vagyis az alteregó ismét nem bírt veszíteni egy az állammal kötött üzleten.

Amúgy erősen gyanítható, hogy a nagyvonalú osztalék fedezete többek között az a céltartalék volt, amit az előző, német tulajdonos a rekultivációra tett félre. Más nemigen lehetett, mert az erőmű masszív, több milliárdos veszteséget termelt. Például azért, mert “Mészáros” érdekeltsége a mostani állami visszavásárlás előtt értékesíthette az erőművi kvótaállományt a széndioxid-tőzsdén, amit egyébként törvény szerint megtehet – erről éppen lapunk tudósított idén februárban, és az információt máig nem cáfolta senki.

Az erőmű napi mínusz 80 milliós üzemelését ez mindenképpen befolyásolta, hiszen a forint romló árfolyama miatt az erőmű drágábban vásárolja vissza azt a kvótamennyiséget, ami egy károsanyag-kibocsátó vállalat a működéséhez elengedhetetlen.

De a baráti üzletfelek újbóli tranzakciója után ez már nem “Mészáros Lőrinc” gondja – a horribilis veszteség következményeit a magyar adófizetők nyögik majd. Ahogyan ezt a NER-ben eddig is láttuk, és ezután is látni fogjuk.

Durvát húzhattak Mészárosék a Mátrai Erőmű leadása előtt

Szakértők szerint nem teljesen áll meg a lábán az a magyarázat, hogy a CO2-kvóták miatti növekvő veszteség áll a háttérben. Illetve nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. „ Ha tényleg az államnak kell megvásárolnia a CO2-kvótákat, akkor az nagyon csúnya költségeket jelent az adófizetők számára" - mondja egy energiaszektorban otthonosan mozgó forrásunk.

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Megint vinnének egy múzeumot

Három évvel ezelőtt a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa, az ICOM hosszas viták után olyan új múzeumi definíciót alkotott, amelyről úgy vélték, hogy minden tekintetben megfelel a kor követelményeinek. Szerintük a társadalom szolgálatában álló, nem profitorientált, állandó intézmények nevezhetők múzeumnak, amelyek egyebek közt nyitottak és befogadók, etikusak és szakszerűek…

A vezér gyermekkora

Eddig csak a kerek évfordulókon – először 1999-ben, a rejtélyes okból jócskán túlértékelt első Orbán-kormány idején – emlékeztek meg szerényen arról, hogy Orbán Viktor egy nem egész hét (7) perces beszéddel 1989-ben kizavarta a szovjet hadsereget Magyarországról.

Kaland a Botondok házában

Amikor megláttuk szegény doktor Szabót Szentkirályi Alexandra csomagtartójába gyömöszölve, kifacsart végtagokkal, az első reakciónk, mint minden rendes embernek, a segíteni akarás volt. Szabadítsuk ki doktor Szabót menten! – buzgott fel mindannyiónkban a tettvágy. Igen ám, de hogyan?

Netanjahu háborúja

Izrael, vagy inkább az országot önmagával azonosító Benjamin Netanjahu miniszterelnök háborút indított Iránnal. Az akció deklarált célja az Izraelt létében fenyegető iráni atomprojekt felszámolása.

Az új Közel-Kelet

A Hamász és a Hezbollah után Izrael utolsó nagy ellenfelét is katonai eszközökkel kényszerítené térdre. Az iráni nukleáris ambíciók jövőjén túl immár a teheráni rendszer fennmaradása is kérdéses.